| A szerzőről | 5 |
| Előszó (Ahmed Davutoglu) | 7 |
| A magyar kiadás elé (Martonyi János) | 17 |
| Bevezető | 19 |
| ELSŐ RÉSZ | |
| FOGALMI ÉS TÖRTÉNELMI KERET | |
| Első fejezet | |
| Hatalmi paraméterek és a stratégiai tervezés | 31 |
| I. A hatalmi képlet és elemei | 32 |
| Állandó tényezők: földrajz, történelem, népesség és kultúra | 33 |
| Változó tényezők: gazdaság, technológia és katonai kapacitás | 38 |
| Stratégiai mentalitás és kulturális identitás | 42 |
| Stratégiai tervezés és politikai akarat | 44 |
| II. Az emberi tényezők és sokszorozó hatása a stratégia formálódásában | 47 |
| III. Egy alkalmazási példa: a hadiipar | 50 |
| A hatalmi paraméterek és a hadiipar | 50 |
| Törökország hatalmi paraméterei és védelmi struktúrája | 53 |
| Második fejezet | |
| A stratégiaelmélet hiányossága, és annak következményei | 57 |
| I. Törökország hatalmi tényezőinek újraértékelése | 57 |
| II. A stratégiaelmélet hiányossága | 59 |
| Intézményi és szerkezeti háttér | 59 |
| Történelmi háttér | 63 |
| Lélektani háttér: a megosztott én és a történelmi tudat | 69 |
| Harmadik fejezet | |
| Történelmi örökség, és Törökország nemzetközi helyzete | 73 |
| I. Törökország nemzetközi helyzete a történelmi folyamatban | 73 |
| II. A hidegháború utáni korszak, és a nemzetközi helyzet külső paraméterie | 80 |
| III. Politikai kultúra, és a nemzetközi helyzet belső paraméterei | 85 |
| Történelmi örökség és a politikai kultúra háttere | 85 |
| Történelmi folytonosság, és a politikai irányzatok | 89 |
| A hidegháború utáni korszak és a politikai irányzatok | 94 |
| MÁSODIK RÉSZ | |
| ELMÉLETI HÁTTÉR: LÉPCSŐZETES STRATÁGIA ÉS TÉRSÉGI POLITIKA | |
| Első fejezet | |
| Geopolitikai elméletek: a hidegháború utáni korszak és Törökország | 101 |
| I. Térfelfogás, földrajzi definíciók és térképek | 101 |
| II. Geopolitikai elméletek és globális stratégiák | 105 |
| III. A hidegháború utáni korszak és a geopolitikai vákuumterületek | 111 |
| IV. Törökország geopolitikai struktúrájának újraértékelése | 116 |
| Második fejezet | |
| A környező szárazföldi térség: Balkán - Közel-Kelet - Kaukázus | 119 |
| I. Történelmi-geopolitikai nehézségek, és a Balkán | 119 |
| II. Az Ázsiára nyíló kapu és a Kaukázus | 123 |
| III. A Közel-Kelet, egy megkerülhetetlen hinterland | 127 |
| IV. A környező szárazföldi térségbeli rugalmas határok, és a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok | 138 |
| Harmadik fejezet | |
| A környező tengeri térség: Fekete-tenger, a Földközi-tenger keleti medencéje, Öböl, Kaszpi-tenger | 145 |
| I. Történelmi háttér | 145 |
| II. A hidegháborús korszak és Törökország tengeri politikája | 148 |
| III. A hidegháború utáni korszak és az új tengeri stratégia tényezői | 151 |
| A fekete-tengeri térség és a kapcsolódó vízi utak | 152 |
| Eurázsia stratégiai csomópontjai: a tengerszorosok | 154 |
| A Földközi-tenger keleti medencéje: az Égei-tenger vidéke és Ciprus | 161 |
| A Perzsa-öböl és az indiai térség | 170 |
| A Kaszpi-térség | 171 |
| Negyedik fejezet | |
| A környező kontinetális térség: Európa, Észak-Afrika, Dél-Ázsia, Közép- és Kelet-Ázsia | 173 |
| I. Kontinentális poltikák és definíciók a hidegháború utáni korszakban | 174 |
| II. A globális és regionális hatalmak környező kontinentális térséget érintő politikái | 178 |
| III. Törökország környező kontinentális térségének fő tényezői | 182 |
| Az Európa fogalom változása, és Törökország | 186 |
| Ázsiai mélység | 189 |
| Az afrikai nyitás | 192 |
| A kontinensek közötti kölcsönhatási régiók Atlantikum, sztyeppék, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia | 195 |
| HARMADIK RÉSZ | |
| ALKALMAZÁSI TERÜLETEK: STRATÉGIA ESZKÖZÖK ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁK | |
| Első fejezet | |
| Törökország stratégiai kapcsolatai és külpolitikai eszközei | 207 |
| I. Az atlanti tengely és Törökország a NATO új stratégiai küldetése keretében | 210 |
| Az amerikai stratégia és a NATO | 211 |
| A hidegháború utáni korszak - a NATO új küldetése | 214 |
| A koszovói hadművelet, és a NATO globális küldetésének meghatározása | 215 |
| A NATO új stratégiai koncepciója és Törökország | 216 |
| II. Európai Biztonsági és Együttmáködési Szervezet (EBESZ) | 224 |
| III. Az OIC: Afroázsia geopolitikai és geokulturális befolyási övezete | 229 |
| Az iszlám világa a 20. században: fogalmi és politikai változás | 229 |
| A hidegháború utáni időszak, és az iszlám világ a 21. században | 232 |
| Törökország és az iszlám vilgá | 237 |
| Az OIC jövője és újjászervezése | 244 |
| IV. ECO: ázsia mélység | 247 |
| V. BSEC: a sztyeppék és a Fekete-tenger | 252 |
| VI. A D-8 és az Ázsia-Afrika kapcsolatok | 258 |
| VII. A nemzetközi gazdaságpolitika és a G20 | 259 |
| Második fejezet | |
| Stratégiai fordulat, és a Balkán | 265 |
| I. A rendszer ellentmondásai, és a Balkán a hidegháború utáni korszakban | 266 |
| II. Régión belüli egyensúlyi viszonyok a hidegháború után | 273 |
| III. A boszniai válság és a daytoni egyezmény | 275 |
| IV. A NATO-beavatás, és Koszovó jövője | 279 |
| V. Törökország Balkán-politikájának alapjai | 284 |
| A történelmi örökség és a Balkán | 286 |
| A régiók közötti függőség | 288 |
| Régión belüli egyensúlyi viszonyok | 288 |
| A régiót átfogó politikák | 290 |
| Globális stratágiai eszközök a balkáni politikában | 290 |
| Harmadik fejezet | |
| Közel-Kelet: a globális gazdaságolitikai és stratégiai egyensúly kulcsa | 293 |
| I. A Közel-Kelet nemzetközi helyzetét befolyásoló tényezők | 293 |
| Földrajzi és geopolitikai faktor | 294 |
| A történelmi és geokulturális faktor | 296 |
| Geoökonómiai faktor | 300 |
| II. A globális hatalmak és a Közel-Kelet | 306 |
| Az amerikai stratégia legfőbb paraméterei és a Közel-Kelet | 308 |
| Az európai hatalmak és a Közel-Kelet | 313 |
| Az ázsiai hatalmak és a Közel-Kelet | 317 |
| III. A régión belüli egyensúlyi viszonyok és a Közel-Kelet | 319 |
| A regionális geopilitika és a stratégiai háromszög mechanizmusa | 319 |
| Az arab világ belső egynesúlyi viszonyai: az arab nacionalizmus válsága, és a politikai legitimitás kérdése | 325 |
| Izrael új stratégiája és a Közel-Kelet | 335 |
| IV. A közel-keleti politika fő dinamikái és Törökország | 354 |
| Törökország észak-közel-keleti politikája a nemzetközi konjunktúra tükrében | 354 |
| A közel-keleti geopolitikai változás, és Törökország észak-közel-keleti (Kelet-Földkzi-tenger - Mezopotámia) politikája: Törökország-Szíria-Irak | 355 |
| Törökország közel-keleti politikája a török-arab kapcsolatok tükrében | 362 |
| Törökország-Izrael kapcsolatok globális és regionális dimenziói | 372 |
| A történelmi mélységtől a geopolitikai kölcsönhatásig: Törökország és Irán kapcsolata | 380 |
| A kurdkérdés, Észak-Irak és Törökország a globális és regionális egyensúly szempontjából | 388 |
| Negyedik fejezet | |
| Közép-Ázsia politikája Eurázsia hatalmi képletében | 403 |
| I. Közép-Ázsia nemzetközi helyzetét befolyásoló tényezők | 403 |
| A földrajzi és geopolitikai faktor | 403 |
| A történelmi és geokulturális faktor | 405 |
| A demográfiai és geoökonómiai tényező | 408 |
| II A Szovjetunió utáni korszak, és a közép-ázsiai váltzás | 411 |
| III. A nemzetközi hatalmi egyensúly, és Közép-Ázsia a hidegháború utáni korszakban | 414 |
| A globális hatalmak és Közép-Ázsia | 414 |
| Az Ázsián belüli egyensúlyi viszonyok, a regionális hatalmak és Közép-Ázsia | 423 |
| A régión belüli egyensúlyok | 426 |
| IV. A török külpolitika és a közép-ázsiai stratégia | 429 |
| A szólamtól a stratégiáig - Törökország közép-ázsiai poliitkája | 429 |
| Törökország Közép-Ázsiára irányuló stratégiai preferenciái | 433 |
| Ötödik fejezet | |
| Az Európai Unió egy többdimenziós és többsíkú kapcsolat elemzése | 441 |
| I. Diplomácia/politikai kapcsolatok síkja | 443 |
| II. A gazdasági/társadalmi elelmzés síkja | 447 |
| III. A jogi elelmzésk síkja | 451 |
| IV. A stratégiai elemzés síkja | 454 |
| Globális dimenzió | 455 |
| A kontinentális dimenzió | 457 |
| A regionális dimenzió | 459 |
| Példa a kétoldalú elelmzésre: a történelmi mélység és a török-német kapcsolatok a hidegháború utáni időszakban | 463 |
| V. A civilizációs/kulturális váltzás síkja | 468 |
| Régi-új reakcióként az EU történelmi háttere | 468 |
| A történelmi háttér, és az EU-Törökország kapcsolatok a frontosodás/integráció ingájában | 470 |
| Civilizációk közötti kölcsönhatás, és a Törökország-EU kapcsolatok | 474 |
| VI. A Törökország-EU kapcsolatok történelmi reflexek béklyójában | 480 |
| Befejezés | 485 |
| Utószó (Hóvári János) | 497 |
| Név- és tárgymutató | 505 |