Előszó
Amikor még volt vonaljegy és átszálló is, amikor Che Guevara volt a sztár, amikor a Riviera környéki egyetemekhez vezető utcák falán még ott volt a felirat és a lázadó francia diákság az esténként...
Tovább
Előszó
Amikor még volt vonaljegy és átszálló is, amikor Che Guevara volt a sztár, amikor a Riviera környéki egyetemekhez vezető utcák falán még ott volt a felirat és a lázadó francia diákság az esténként megvilágított pálmafák alatt kicsiny robogókon és virágmintás Citroën CV2-ben ülve várta a forradalom újraindítását, amikor Yoko és Linda már szétzilálta a Beatles-t, amikor a blues éppen nem nagyon kellett, amikor Berger kopaszon Vietnamba indult és a csökkenően optimista budapesti napfényben kéknyakkendős kisdobosok siettek az évzáróra a kétütemű autók édes bűzében és nem is tudták, hogy 1 ezüst nyárt közeledik, akkor a VII. kerületi Dob utca 46/b bauxitbeton pincéjében 1 zenekar próbált, és nem is olyan sokára játszani kezdett és lemezének hátulján 1 kis fehér mozdony békésen ázott az akváriumban, és úgy hívták, hogy Locomotiv GT.
A kis mozdony egyre több vizet zavart, mert az akváriumból kibújva állandóan a szabad levegőn akart pöfögni. 1971. augusztus 7-én a New Musical Express egyszer csak azt írta: ,,THE NEXT ROCK SENSATION COULD COME FROM THE EAST!" Erre azonnal szabadra váltott az angol szemafor, és a kis pesti gőzös elzakatolt szerencsét próbálni, és meg sem állt a 72-es év legnagyobb európai szabadtéri fesztiváljáig, ahol az angliai Lincoln melletti réten szép szerényen leparkolt a nagy fesztiválmozdony, a GREAT WESTERN EXPRESS mellé.
A zenekar boldognak érezte magát, és hitetlenkedve bámulta a hatalmas plakátot, amin Joe Cocker, a Beach Boys, Rod Stewart és a Genesis között az volt odaírva, hogy Locomotiv GT.
Vissza