Galili-Gemeiner Ervin: Tanúk vagyunk...!
Aukciós tétel adatai
Tel-Aviv, é. n., Szerkesztő kiadása (A. Gyéres (volt Linotur) Nyomda, Tel-Aviv), 332 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első, emigrációs kiadás. Tanúk vagyunk..! 1944-1969. Szerkesztette: Galili-Gemeiner Ervin.
A borítólapot Tauber Blanka Dizengoff-díjas festőművész rajzolta. Szöveg közti, fekete-fehér fényképekkel illusztrált, valamint Salamon Mihály előszavával, a munkatársak lexikonjával és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előlapon ragasztott kereskedelmi címke látható. Nyomtatta az A. Gyéres (volt Linotur) Nyomda, Tel-Avivban.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány, több színnel feliratozott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, hátlapon a szerkesztő fekete-fehér portréjával és a munkatársak jegyzékével, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Galili-Gemeiner Ervin (1922-2000) újságíró, szerkesztő. Gyermekkorától a szlovákiai Makkabi Hacair tagja, majd a magyarországi Betár Mozgalom egyik vezetője. 1940-től a Lévai Jenő szerkesztésében megjelenő „Képes Családi Lapok” munkatársa. A második világháborúban behívták munkaszolgálatra, megjárta Mauthausent és Günstkirchent. 1949-ben Izraelbe költözött, ahol 1954-től az "Új Kelet" c. lap munkatársa lett. A Cfát-i mártírtemplom alapítója és elöljárója. Évekig a "Maariv" közölte tudósításait és riportjait, de publikált az "Izraeli Kurír", a "Hét Tükre", a kanadai "Menora" és a New York-i "Figyelő" c. lapokban is. Írásainak, kutatásainak a fókuszában a magyarországi holokauszt-kutatás és az arra való őszinte emlékezés volt. Ő szerkesztette a 63 magyar ajkú, magyar származású izraeli író és közéleti személyiség által létrehozott Tanúk vagyunk! című antológiát.
A borítólapot Tauber Blanka Dizengoff-díjas festőművész rajzolta. Szöveg közti, fekete-fehér fényképekkel illusztrált, valamint Salamon Mihály előszavával, a munkatársak lexikonjával és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előlapon ragasztott kereskedelmi címke látható. Nyomtatta az A. Gyéres (volt Linotur) Nyomda, Tel-Avivban.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány, több színnel feliratozott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, hátlapon a szerkesztő fekete-fehér portréjával és a munkatársak jegyzékével, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Galili-Gemeiner Ervin (1922-2000) újságíró, szerkesztő. Gyermekkorától a szlovákiai Makkabi Hacair tagja, majd a magyarországi Betár Mozgalom egyik vezetője. 1940-től a Lévai Jenő szerkesztésében megjelenő „Képes Családi Lapok” munkatársa. A második világháborúban behívták munkaszolgálatra, megjárta Mauthausent és Günstkirchent. 1949-ben Izraelbe költözött, ahol 1954-től az "Új Kelet" c. lap munkatársa lett. A Cfát-i mártírtemplom alapítója és elöljárója. Évekig a "Maariv" közölte tudósításait és riportjait, de publikált az "Izraeli Kurír", a "Hét Tükre", a kanadai "Menora" és a New York-i "Figyelő" c. lapokban is. Írásainak, kutatásainak a fókuszában a magyarországi holokauszt-kutatás és az arra való őszinte emlékezés volt. Ő szerkesztette a 63 magyar ajkú, magyar származású izraeli író és közéleti személyiség által létrehozott Tanúk vagyunk! című antológiát.
Előszó
ELŐSZÓ „Írni annyit jelent, mint ítéletet mondani saját lelkiismeretünk felett." Az európai, vagy akár a magyar-zsidó tragédiáról szóló dokumentumgyűjtemény elé bevezetőt írni azonban sokkal... TovábbElőszó
ELŐSZÓ „Írni annyit jelent, mint ítéletet mondani saját lelkiismeretünk felett." Az európai, vagy akár a magyar-zsidó tragédiáról szóló dokumentumgyűjtemény elé bevezetőt írni azonban sokkal súlyosabb feladat elé állít bennünket: ítéletet mondani a világ lelkiismerete felett. Valójában tehát, a könyvhöz nem „Előszót" - hanem inkább „Utószót" kellene írni. A korszakot lezáró utóhangot. Véres, vastag vonalat húzni a rubrika alá, az európai sötétség és a zsidóság könnyel és vérrel áztatott időszakának végére, amelyben népünk a Sátán földi helytartójával teljesen egyedül, magárahagyottan és védtelenül került szembe. És ennek megfelelően alulmaradt. Hogy az ördögi, aljas gondolat hogyan született meg, az eszme bölcsőjét milyen kezek ringatták, melyik volt a pillanat, amikor a gyűlölet izzása véres erőszakká lett, - mindennek kiderítése történetírók tömegének évtizedes, vagy évszázados munkáját fogja igénybevenni. Mi, a korszak csoda folytán megmaradt félhalott, testi-lelki rokkantjai, csak a dolgok hogyanját láttuk, a szennyes áradatot és a pusztulást, amit maga után hagyott. Egy, őrültnek, milliók - köztük úgynevezett nagymúltú nemzetek - segédletével véghezvitt, minden ok és értelem nélküli tömegmészárlása volt. A világ intézői - szellemi emberei, humanistái és szentjei néma tömegének a szemeláttára. Pedig tudták jól: „Mindenki cinkos, aki hallgat!" ? Ez a könyv még nem történelem, de a magyar-zsidó tragédiáról egyszer megírásra kerülő komoly történelmi munka, - a vérrel átitatott korszak adathalmazát szisztematikus módon átvizsgáló és megvilágító történelmi munka - életszagú nyersanyagát szolgáltatja. Élmények, megfigyelések, a véres kaland - gettók és lágerek - menekültjei által megírt és elmondott történetek és írások vannak ebben a könyvben összegyűjtve. Ezenkívül a mentés munkájáról - hőseiről és mártírjairól szóló fejezetek. Tegyük hozzá: a szerző hangyaszorgalma által olyan tömegben felhalmozva és olyan lelkiismeretes válogatásban, amilyennel eddig a magyar zsidóság pusztulásáról szóló munkákban nem találkoztunk. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a könyv a mélységbe lekerült zsidó lélek csodálatos felemelkedésének történetét tartalmazza. Egyben fájdalmas tanúbizonysága annak, hogy életünk - nappalunk és éjszakánk, - de munkánk és sokszor önfeledt mosolygásunk mögött is, súlyosan megviselt lelkek tompa fájdalma van, amely életünk végéig nem múlik el tőlünk. VisszaTartalom
Salamon Mihály: ElőszóGalili (Gemeiner) Ervin: Emlékezzünk és ne feledjünk!
Dr. Farkas Ervin: A félreértett magyar zsidóság
Dr. Márton Lajos: Szegedről indult el....
Dr. Vágó Béla: A megváltás hamis bíbora
Dr. Jesurun (Szabó) E.: Három revolver
ÉLMÉNYIRODALOM
Balla Erzsébet: Német "jóvátétel...?"
Wiesel Eliezer: ...és a világ hallgatott
Gács Teri: A mélységből kiáltok hozzád
Löwenkopf Kálmán: Ajj!
Szenes Erzsi: Furcsa poggyász
Lapid (Lampel) Tamás: Így ment el...
Dr. Buk Mirjam: Egymillió gyermek
Dr. Hámori László: Pitvar ucca 4/a
Balla Erzsébet: A térítő
Halmi József: Aki a főnyilasok kivégzésénél a beállott halált megállapította
Aczél Márta: Ne kérdezze senki, miért reszket a kezem?
Dr. Fränkel Jenő: Tegye a hajcsatot a falitükör mellé!
Simon Tibor: Negevi kísértetjárás
Dr. Gonda László: Somló bácsi
Dr. Ungár Béla: Chanukagyertyák a karácsonyfa alatt
PUSZTULÁS
Grosz Slomó-Jákov: Ott voltam a 25 ezres nagyváradi zsidóság elhurcolásánál
Tauber Blanka: Malki, vagy malkika
Blasz Jenő: A nagy kaland néhány részlete
Gárdos Károly: Cservenka - 1944 október 7.
Gervai Sándor: Radnóti Miklósra emlékezve
Kertész Lilly: Így szabadult fel Bergen-belsen
Kesztenbaum Miklós: Soma Juszráél
Dr. Kunda Andor: A gyávák
Miron Eszter: Kistarcsa
Dr. Neeman Azriél: Pfleger - B 10489
Rössel Mordecháj: A délerdélyi zsidóság kálváriája
Salamon Mihály: Konyhaművészet - "keresztények" tisábeávja
Schnapp Lea: Fella
Singer Zoltán: Egy végzetes dátum
Dr. Stark Valéria: Üldözik az anyámat
Dr. Sugár Gyula: Jjom-kipur a baturini erdőben
Szálai Tibor: Vonatok
Dr. Tauber Júlia: Szülés Auschwitzban
Zsoldos Andor: Huszonnégyen voltak
Hősiesség
Ben-Sálom Ráfáel: Budapest 1944
Goldfarb Cvi: A magyarországi ellenállásról
Teichmann-Agmon Efra: Pénzhamisítás, emberszöktetés és más apróságok
Pálgi Joél: ... és jött a fergeteg...
Rosen Jona: A magyarnyelvű ejtőernyősök egységbe való szervezése
Ászáél Aauslander) Dávid: Egy ifjúsági mozgalom útja a viharban
Dr. Scher Mose: Amikor evagélikus akartam lenni
Scháffer Joszéf: Akik számára már 1941-ben kezdődött a földalatti munka
Szamosi László: Amikor franco Spanyolországát képviseltem Budapesten ...
Weisz Mordecháj: A barlanglakók korából
Löwenheim Smuél: Hol kocsis, hol meg hadapród őrmester voltam...
Lebovits Ábrahám: Árvaházi gyermekek a viharban
Vajda Szimcha: Gázkamrát akartak építtetni velem
Dr. Breszlauer Árje: Életmentés a Budapest-Hegyeshalom országúton
Dr. Heller Imre: Munkám a vadonban, ahol csodálatos embereket láttam
Dr. Deutsch Ferenc: Részletek az aradi mentőmunkából
Jesurun (Szabó) Márta: Pesti csendélet - 1944 december
Bisseliches Mózes: Huszonöt éve
Salamon Mihály: Charles lutz
Dr. Geyer Albert: Wallenberg
MÁRTÍROMSÁG
Szenes Béláné: Anikó
Danzig Hillél: Küldetésének áldozata
Jáári (Hunwald) Árje: Aki a bátrak között is hős volt
Salamon Mihály: Weisz Artúr
Dr. Marton Ernő és végül : a hajnalhasadás első jelei
Galili (Gemeiner) Ervin: A szerkesztő zárszava
Munkatársak lexikonja Vissza
Tétel sorszám:
168
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
2.100 Ft
Licitek száma: 3
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |