Szilágyi Ferencz: Rajzok Erdély államéletéből a XVIII. században
Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés (Hoffman és Molnár)
(Budapest)
,
Könyvkötői félvászon kötés , 135 oldal
Könyvkötői félvászon kötés , 135 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-03-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1874, Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés (Hoffman és Molnár nyomdája, Bp.), IV p. + 135 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Rajzok Erdély államéletéből a XVIII. században. Írta: Szilágyi Ferencz, a Magyar Tudományos Akadémia lev. tagja. Felolvasták a M. T. Akadémia 1873. november 10-iki ülésén.
Szerzői előszóval, bevezetéssel, számozott lábjegyzetekkel, vonatkozó német nyelvű okmány-függelékkel, tartalomjegyzékkel, a sajtóhibák közreadásával, a szerzőnek eddig megjelent műveinek jegyzékével ellátott kötet.
A könyvet Hoffman és Molnár nyomdája nyomtatta Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, márványmintázatú, kopott fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású, ötálbordás könyvgerinccel, előzéklap hiánnyal, tiszta belívekkel, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Szilágyi Ferenc (Kolozsvár, 1797. április 14. – Budapest, 1876. május 20.) magyar történész, újságíró, tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja. Tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd külföldön — többek között Bécsben és Göttingenben — folytatta, mielőtt hazatérve a kolozsvári református kollégiumban történelem és filológia tanára lett. Már korán elkötelezte magát a sajtó és a közéleti kommunikáció mellett: többek között a Múlt és Jelen, a Hon és Külföld és a Magyar Gyermekbarát című lapokat szerkesztette, és 1848 után a Magyar Hírlap politikai napilap főszerkesztőjeként is működött. Politikai nézetei miatt 1848-ban elveszítette tanári állását, és Erdélyből Pestre költözött, ahol szerkesztői tevékenységét folytatta. Később a soproni kerületi iskola tanácsosaként és protestáns fő- és középiskolák felügyelőjeként dolgozott, miközben jelentős levéltári kutatásokat végzett a budapesti és bécsi gyűjteményekben. Munkásságával hozzájárult a magyar történettudomány fejlődéséhez a 19. század második felében.
Szerzői előszóval, bevezetéssel, számozott lábjegyzetekkel, vonatkozó német nyelvű okmány-függelékkel, tartalomjegyzékkel, a sajtóhibák közreadásával, a szerzőnek eddig megjelent műveinek jegyzékével ellátott kötet.
A könyvet Hoffman és Molnár nyomdája nyomtatta Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, márványmintázatú, kopott fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású, ötálbordás könyvgerinccel, előzéklap hiánnyal, tiszta belívekkel, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Szilágyi Ferenc (Kolozsvár, 1797. április 14. – Budapest, 1876. május 20.) magyar történész, újságíró, tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja. Tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd külföldön — többek között Bécsben és Göttingenben — folytatta, mielőtt hazatérve a kolozsvári református kollégiumban történelem és filológia tanára lett. Már korán elkötelezte magát a sajtó és a közéleti kommunikáció mellett: többek között a Múlt és Jelen, a Hon és Külföld és a Magyar Gyermekbarát című lapokat szerkesztette, és 1848 után a Magyar Hírlap politikai napilap főszerkesztőjeként is működött. Politikai nézetei miatt 1848-ban elveszítette tanári állását, és Erdélyből Pestre költözött, ahol szerkesztői tevékenységét folytatta. Később a soproni kerületi iskola tanácsosaként és protestáns fő- és középiskolák felügyelőjeként dolgozott, miközben jelentős levéltári kutatásokat végzett a budapesti és bécsi gyűjteményekben. Munkásságával hozzájárult a magyar történettudomány fejlődéséhez a 19. század második felében.
Előszó
Miután Erdélynek a két utolsó századbeli, nagy részben még ismeretlen történelmét tanulmányozásom és levéltári kutatásaim tárgyául választottam, mint annak eredményét, most az alább következő három... TovábbElőszó
Miután Erdélynek a két utolsó századbeli, nagy részben még ismeretlen történelmét tanulmányozásom és levéltári kutatásaim tárgyául választottam, mint annak eredményét, most az alább következő három értekezést az olvasó közönség becses figyelmébe ajánlom. A mik akkor és minden században, a vallás nevében, s érdekének ürügye alatt történtek, sok érdekes és tanulságos dolgot foglalnak magukban; a historia, Cicero szerint: »az élet tanitó-mestere,« azokban is szólja, hirdeti azon igazságokat és tanácsokat, a melyekben intésének számba nem vételéért, népek s kormányok egyaránt, a megérdemlett büntetést ritkán s tán sohasem kerülik ki. A tisztelt olvasó közönség pártolásába vetett bizalommal, ha Isten éltemnek kedvez, folytatni fogom ezen közleményeket, melyek a volt Erdély multjára, s államéletének eseményeire, azok közt a szeretett nemzeti nyelv viszontagságain kivül, több más, nagy fontossággal biró közügyekre is, hivatalos kutfőkből meritett, egészen uj világot deritnek. Tán nem hibázom, ha reményemet kifejezem: azok a hazafiak keblében némi résztvevő viszhangot fognak találni. Budapesten, a várban, 1874. január 31-én. VisszaTartalom
Előszó IIIKözlemények az erdélyi római-katholikas egyházi történetből.
Okmányfüggelék.
I. Az erdélyi jesuitákat eltörlö kir leirat 1773 septemb. 18. 33
II. Az erdélyi rom. katholikus püspök kormányszéki tanácsossá kineveztetését illető kir. leirat. — 1718. decemb. 27-én 39
III. Az erdélyi katholikus püspöknek, mint elsö kormányszéki tanácsosnak rangját illető kir. ieirat. — 1721. martius 23-án 40
IV. A templom-épitési engedélyre vonatkozó királyi leirat, — 1727. decemb. 11-én. 41
V. Templom-épitési engedélyt illető későbbi rendelet. 1763 május 3-án. -
VI. Rom. katholikus teniplom-épitését más vallásnak is segitsék 1768 május 1. 42
VII. Az apostasia-ügyben 1727-ben decemb. 11-én kelt kir. leirat -
VIII. Az apostasia-ügyben 1751-ben angust. 19-én kelt kir. leirat 43
IX. Az apostasia-ügyben 1767-ben april. 28-án a guberniumhoz intézett kir. leirat 45
X. Az apostasia-ügyhen 1767-bcn april 28. Bajtay püspökhez intézett kir. leirat -
XI. B. Bajtay József Antal erdélyi kathol. püspök fölterjesztése a királynéhoz, az apostasia-ügyben 1767. jul. 1-én 46
XII. Az apostasia-ügyben 1768-ban august 1-én kelt kir. leirat 48
XIII. Apostasia-perekre vonatkozó oklevelek A. B 50
XIV. A katholikus gyermekek növelésére az állam által felügyelést elrendelő, s a guberniumhoz intézett első kir. leírat 1769 január 27. 51
XV. A katholikus gyermekek növeltetésére az állam által fel-ügyelést elrendelő, s gr. ODonnel Károlyhoz, a gubernium elnökéhez intézett második kir. leirat 1769. novemb. 11. -
XVI. Az apostasia-ügyben 1774. julius 26. a kormányszékhez küldött legfensöbb intézvény 52
XVII. Az apostasia-ügyben gr. Bethlen Miklóshoz, mint a kormányszék elnökéhez intézett kir. leirat 52
A nagy-szebeni reformátusok imaháza és a jesuiták 54
Okmányfüggelék.
I; Egy jesuita okmány, 1759. decemb. 8. 83
II. Az 1760-ban junius 2-án kelt kir. leirat 85
III. A nagy-szebeni reformátusoknak adott második udvari válasz 86
Gr. Bánffl Dénesné és leánya 87
Okmányfüggelék.
I. Az erdélyi udvari kanczellária fölterjesztése 1767, január 19. 121
II. Kir. kézirat b. Bajtay József Antalhoz erdélyi katholikus püspökhez 1767. junius 17.
III. Gr. Hadik András erdélyi föhadparancsnoknak, s kormányszéki elnöknek levele gr. Bánffi Dénesnéhez 1767 julius 3. -
IV. B. Bajtay püspöknek levele gr. Bánffi Dénesnéhez 1767 julius 12. 123
V, B. Bajtay püspök tudósítása a esászárnéhoz. 1767. julius 22. 124
VI. Gr. Bánffi Dénesné kérelme a császárnéhoz (1767. augus-tusban.) 128
VII. B. Brukenthal Sámuel- az erdélyi udvari kanczellária vezetőjének véleménye 1767. jiilius 31-én 129
VIII. Kaunitz-Rietberg herczeg, ausztriai államkanczellár és főminister véleménye (dátum nélkül) 130
IX. Mária Therézia kézirata gr. Breiner Károly-erdélyi udvari kanczellárhoz 1767 novemb. 18. 131
X. Királyi rendelet az erdélyi guberniumhoz 1767 novemb. 19. -
XI. Gr. Breiner Károly jegyzéke a császárnéhoz 1767, novemb. 20. 132 Vissza
Tétel sorszám:
365
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
- Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |