Mária Terézia autográf kézjegyével ellátott, német nyelvű uralkodói jogmegerősítő oklevél (1779)
Papír
, 1 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Német |
| Méret: | 68 cm x 89 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-02-15 22:30
|
Aukciós tétel adatai
Bécs, [1779], k. n., [1] p. (német nyelvű uralkodói jogmegerősítő oklevél)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Mária Terézia autográf kézjegyével ellátott, német nyelvű uralkodói jogmegerősítő oklevél.
Az 1779-es keltezésű, Bécsben kiállított, német nyelvű uralkodói jogmegerősítő oklevél. A papírra nyomott, díszes, iniciálékkal és díszítő motívumokkal ékesített okiratot kézzel írt szövegrészek egészítik ki. A dokumentumot aláírásával és a címerét ábrázoló ostyapecséttel hitelesítette Mária Terézia királynő.
Kibocsátó: Mária Terézia (1717–1780), Isten kegyelméből római császárnő, Magyarország és Csehország királynője.
Az oklevél mérete: 51,2 x 72 cm.
Az oklevél mérete keretben: 68 x 89 cm.
A kézírásos főszöveg nyelve német, záróformula latin.
Ezüstözött modern fakeretben megőrzött dokumentum, korának megfelelő állapotban.
Ez a dokumentum egy 18. századi, ünnepélyes formában kiállított császári–királyi uralkodói oklevél, amely Mária Terézia nevében készült. Az okirat célja gróf Wartensleben Vilmos és családja korábban szerzett jogainak, kiváltságainak és előjogainak hivatalos megerősítése és megújítása. A szöveg hangsúlyozza, hogy az uralkodó különös kegyelméből, teljes hatalmi jogkörénél fogva jár el. A dokumentum kiterjed mind a grófra, mind annak örököseire és törvényes utódaira. Az irat kimondja, hogy e jogok a birodalom és a tartományok egész területén szabadon és zavartalanul gyakorolhatók. Egyúttal megtiltja, hogy bárki a jogosultat ezekben akadályozza vagy háborgassa. A tiltás megszegését császári és királyi büntetéssel fenyegeti. Levéltári szempontból jelen dokumentum megerősítő és megújító oklevélnek minősül. Jogtörténeti jelentősége abban áll, hogy rögzíti az uralkodó és a nemesi elit közötti jogviszonyt. A dokumentum egyszerre értékes történeti forrás és reprezentatív uralkodói emlék.
Az uralkodói jogmegerősítő oklevelet Gróf Wartensleben Vilmos (1734-1793) részére állították ki. Wartensleben gróf a 18. században élt és a Wartensleben grófi család tagja volt, amely a Német-római Birodalom nemesi elitjéhez tartozott. Wartensleben Ausztriában katonai szolgálatot teljesített, majd táborszernagyi rangra emelkedett. Egy gyalogezred tulajdonosa és a Mária Terézia-rend vitéze volt. 1791-ben magyar nemesi honfiúsítást nyert. 1773-ban feleségül vette gróf Teleki Klárát, amellyel birtokába kerültek gyömrői, farkasdi és vasadi jószágai, és ezzel megalapította a Wartensleben grófok magyar ágát.
Mária Terézia, régiesen II. Mária (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, majd Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén 1745 és 1765 között német-római császárné. A Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója, egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház „ősanyja”.
Negyven évig tartó uralkodása apja, III. Károly 1740-ben bekövetkezett halálával kezdődött, aki az 1723-as Pragmatica sanctio elfogadásával akarta biztosítani leánya számára az öröklést. A nőági örökösödési rendet azonban többek között Poroszország, Bajorország és Franciaország is elutasította, előbbi 1740 végén még háborút is indított Szilézia meghódítására, amely az osztrák örökösödési háborúhoz vezetett. A hercegségek háborúját lezáró 1748-as aacheni békeszerződés után a Habsburg Birodalom megőrizte egységét, és a békés fejlődés korszakába lépett. Magyarország számára is jelentős hatással bírtak későbbi felvilágosult abszolutista rendeletei, többek között az 1754-ben hozott kettős vámrendszer, az 1777-es Ratio Educationis, a Nagyszombati Egyetem reformja és Budára helyezése, és Fiume Magyarországhoz való csatolása is.
Az 1779-es keltezésű, Bécsben kiállított, német nyelvű uralkodói jogmegerősítő oklevél. A papírra nyomott, díszes, iniciálékkal és díszítő motívumokkal ékesített okiratot kézzel írt szövegrészek egészítik ki. A dokumentumot aláírásával és a címerét ábrázoló ostyapecséttel hitelesítette Mária Terézia királynő.
Kibocsátó: Mária Terézia (1717–1780), Isten kegyelméből római császárnő, Magyarország és Csehország királynője.
Az oklevél mérete: 51,2 x 72 cm.
Az oklevél mérete keretben: 68 x 89 cm.
A kézírásos főszöveg nyelve német, záróformula latin.
Ezüstözött modern fakeretben megőrzött dokumentum, korának megfelelő állapotban.
Ez a dokumentum egy 18. századi, ünnepélyes formában kiállított császári–királyi uralkodói oklevél, amely Mária Terézia nevében készült. Az okirat célja gróf Wartensleben Vilmos és családja korábban szerzett jogainak, kiváltságainak és előjogainak hivatalos megerősítése és megújítása. A szöveg hangsúlyozza, hogy az uralkodó különös kegyelméből, teljes hatalmi jogkörénél fogva jár el. A dokumentum kiterjed mind a grófra, mind annak örököseire és törvényes utódaira. Az irat kimondja, hogy e jogok a birodalom és a tartományok egész területén szabadon és zavartalanul gyakorolhatók. Egyúttal megtiltja, hogy bárki a jogosultat ezekben akadályozza vagy háborgassa. A tiltás megszegését császári és királyi büntetéssel fenyegeti. Levéltári szempontból jelen dokumentum megerősítő és megújító oklevélnek minősül. Jogtörténeti jelentősége abban áll, hogy rögzíti az uralkodó és a nemesi elit közötti jogviszonyt. A dokumentum egyszerre értékes történeti forrás és reprezentatív uralkodói emlék.
Az uralkodói jogmegerősítő oklevelet Gróf Wartensleben Vilmos (1734-1793) részére állították ki. Wartensleben gróf a 18. században élt és a Wartensleben grófi család tagja volt, amely a Német-római Birodalom nemesi elitjéhez tartozott. Wartensleben Ausztriában katonai szolgálatot teljesített, majd táborszernagyi rangra emelkedett. Egy gyalogezred tulajdonosa és a Mária Terézia-rend vitéze volt. 1791-ben magyar nemesi honfiúsítást nyert. 1773-ban feleségül vette gróf Teleki Klárát, amellyel birtokába kerültek gyömrői, farkasdi és vasadi jószágai, és ezzel megalapította a Wartensleben grófok magyar ágát.
Mária Terézia, régiesen II. Mária (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, majd Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén 1745 és 1765 között német-római császárné. A Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója, egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház „ősanyja”.
Negyven évig tartó uralkodása apja, III. Károly 1740-ben bekövetkezett halálával kezdődött, aki az 1723-as Pragmatica sanctio elfogadásával akarta biztosítani leánya számára az öröklést. A nőági örökösödési rendet azonban többek között Poroszország, Bajorország és Franciaország is elutasította, előbbi 1740 végén még háborút is indított Szilézia meghódítására, amely az osztrák örökösödési háborúhoz vezetett. A hercegségek háborúját lezáró 1748-as aacheni békeszerződés után a Habsburg Birodalom megőrizte egységét, és a békés fejlődés korszakába lépett. Magyarország számára is jelentős hatással bírtak későbbi felvilágosult abszolutista rendeletei, többek között az 1754-ben hozott kettős vámrendszer, az 1777-es Ratio Educationis, a Nagyszombati Egyetem reformja és Budára helyezése, és Fiume Magyarországhoz való csatolása is.
Tétel sorszám:
133
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
390.000 Ft
Licitek száma: 122
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |