Dr. Széki Tibor a szegedi Ferenc József Tudományegyetem rektora, Dr. Veress Elemér az orvostudományi kar dékánja, valamint Szent-Györgyi Albert az orvostudományi kar jegyzője által aláírt példány.Nos Rector et Universitas Litterarum Regia Hungarica Francisco-Josephina - Latin nyelvű orvosi diploma, 1933.
1933. november 18-i keltezésű, Szegeden kiállított, latin nyelvű orvosi diploma. A pergamenre nyomott, díszes, iniciálékkal és díszítő motívumokkal ékesített okiratot kézzel írt szövegrészek egészítik ki. A dokumentum a bal felső részén tartalmaz egy felragasztott, korabeli, 10 pengős illetékbélyeget, továbbá az okirathoz az alsó szélén csatlakozik egy
nemzetiszín zsinórral felfüggesztett, esztergált fatokban helyet kapó függőpecsét, melynek vörös pecsétviaszában a szegedi Magyar Kir. Ferenc József Tudományegyetem címer látható.
A diploma mérete: 50 x 60 cm. A függőpecsét átmérője: 9 cm.
Hiánytalan, feltekert pergamen dokumentum, a hátlapon tollal írt feljegyzésekkel és bélyegzésekkel, eredeti, henger formájú, korabeli papír védődobozban.
Az orvosi végzettséget igazoló kinevezést Erdős László [Ladislaus Erdős], a Magyar Kir. Ferenc József Tudományegyetem [a mai Szegedi Tudományegyetem] 24 éves orvostanhallgatója kapta. Az oklevél ünnepélyes formulában fejezi ki a végzett hallgató orvosi doktori címszerzését [Doctorem Medicinae Universae], valamint felhatalmazást arra vonatkozólag, hogy a végzett a továbbiakban doktori széket elfoglaljon, az orvostudományi kérdésekben megnyilatkozhasson, és orvostudományi gyakorlatokat végezzen.
A diplomát saját kezű aláírásával hitelesítette:
- Dr. Széki Tibor [Dr. Tiborius Széki] (Kolozsvár, 1879. április 18. – Budapest, Józsefváros, 1950. december 4.) gyógyszerész, vegyész, egyetemi tanár, a szegedi Magyar Kir. Ferenc József Tudományegyetemen 1923-tól az I. sz. Vegytani Intézet vezetője, 1933-34-ben az egyetem rektora [„Regiae Universitatis h. t. Rector”].
- Dr. Veress Elemér [Dr. Elemér Veress] (Kolozsvár, 1876. január 4. – Szeged, 1959. március 31.) magyar orvos, egyetemi tanár, a szegedi Magyar Kir. Ferenc József Tudományegyetemen az élettan nyilvános rendes tanára és az élettani intézet igazgatója, 1933-34 között az orvostudományi kar dékánja [„Ordinis Professorum medici h. t. Decanus”].
- Szent-Györgyi Albert [Albertus Szentgyörgyi] (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, 1986. október 22.) Nobel-díjas, Albert Lasker- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja. Az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. 1927-ben a mellékvesében felfedezett egy redukáló hatást mutató anyagot (hexuronsav), ennek köszönhetően ösztöndíjat nyert a Cambridge-i Egyetemre. Az 1930-as években izolálta a C-vitamint, felfedezte a citrátciklus három tagját, a bioflavonoidokat (P-vitamin), valamint munkatársaival együtt áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében. 1937-ben neki ítélték az orvosi és élettani Nobel-díjat. 1940 és 1941 között a Horthy Miklós Tudományegyetem első rektora volt. Később a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetőjeként tevékenykedett. Megalapította a Magyar Természettudományos Akadémiát, majd miután összevonták a Magyar Tudományos Akadémiával annak másodelnöke lett. 1947-ben Amerikába emigrált. Miután letelepedett a massachusettsi Woods Hole-ban, létrehozott egy alapítványt, melynek keretei között először az izomműködés biokémiáját, majd a rák kialakulását kutatta. Szent-Györgyi az 1930-as évek elejétől a szegedi Magyar Kir. Ferenc József Tudományegyetemen tanított, ahol többek között az orvostudományi kar jegyzője is volt [„Ordinis Professorum medici h. t. Notarius”].