Mann, Thomas: A varázshegy I-IV. (aláírt példány)
Genius
Kiadói egészvászon kötés , 1.014 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 1.014 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-05-17 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1929], Genius (Kunossy Grafikai Műintézet Rt., Bp.), 256 p. + 228 p., 280 p. + 250 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első magyar nyelvű kiadás. A varázshegy I-IV. (négy kötet két könyvben) Írta: Thomas Mann. Fordította: Turóczi József.
Az I. kötet címlapjának verzóján a szerző, Thomas Mann ceruzával írt, jól olvasható aláírása látható.
I. kötet: Budapest, é. n., Genius, 256 p. + 228 p.
II. kötet: Budapest, é. n., Genius, 280 p. + 250 p.
Turóczi József bevezető tanulmányával és előszóval ellátott kötetek. A III. és IV. kötetet Turóczi József és Révay József fordították. Az I. és III. kötet címlapján tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta a Kunossy Grafikai Műintézet Rt. Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
"...A varázshegy túlnő a várakozásokon, egységes, nagy, mindent beölelő perspektívát ad a nyugati kultúra minden problémájáról. Perspektívát és megoldási lehetőséget is. A zűrzavarból Mann a magasba, a hegyek közé menekül, innen tekinti át a sikföldi életet. A magaslat zárt, elszigetelt hely, ahonnan minden máskép látszik, minden letörpül és nagy vonalaiban mutatkozik meg, de ezenkívül szanatórium is, - a davosi üdülőhely - halálraitéltek hegye, lakója mindegyikének sok köze van a halállal, s a halállal szemben még törpébbnek és groteszkebbnek tetszik a földi világ. Egy uj világ, uj életforma, uj rend hordozói, megszülői alakítói a hegylakó betegek, akik közé Mann a regénye hősét - egy szürke, egészséges fiatalembert - vezeti, hogy az egészsége összecsattanjon a betegek, világnézetével. A fiatalember látogatóba kerül a szanatóriumba s ott reked - kilenc esztendőre: a varázshegy nem ereszti vissza. Nem beteg, de ugy él, mint a betegek, ironikusan és messziről szemléli az életet, amelyből kiszakadt, kiszakitódott, s a környezet lassanként átformálja egészen, összeroppantja a régi embert benne s kifejleszt helyébe egy ujat, valakit, aki már nem tud leereszkedni többé. A beteg ember máskép értékel mindent, mint az egészséges, s ez a másfajta értékelés a regény gerince. Filozófia, szociológia, teozófia, természettudományok s a művészetek összes problémái köré bogozódnak Mann heves és brilliáns dialógusai, s a dialógusok összecsattanásától a mai kultúra hiánytalan képe és mélyreható kritikája kerekedik. Ez a regénye táirgyi jelentősége. Másik jelentősége a nagyvonalu, töretlen koncepció, amilyet az utóbbi években senki, a német irodalomban Goethe óta senki nem alkotott, s az uj és mindenható nyelv, amely a téma összes változatait nagyszerű, preciz és dús, hatalmas orchesterként kiséri..." - írta a műről a 8 Órai Ujság c. lap (1924. november 22./10. évfolyam/249. szám).
A szerző, Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.) német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Gyermekkora meghatározó élményei közé tartozott a város patriciusi világa, amely későbbi műveinek egyik fő ihlető forrása lett. Tanulmányai után Münchenbe költözött, ahol bátyjával, Heinrich Mann-nal együtt aktívan részt vett az irodalmi életben. Első nagy regénye, A Buddenbrook-ház 1901-ben jelent meg, és hamarosan nemzetközi sikert hozott számára. Az első világháború alatt kezdetben nacionalista nézeteket vallott, majd fokozatosan a humanista-demokrata álláspont felé fordult. 1929-ben elnyerte az Irodalmi Nobel-díjat, elsősorban A Buddenbrook-házért. A náci hatalomátvétel után emigrációba kényszerült, előbb Svájcba, majd az Egyesült Államokba. Amerikai évei alatt esszéiben és előadásaiban következetesen fellépett a fasizmus ellen. Legismertebb művei – köztük A varázshegy és a Doktor Faustus – a modern európai kultúra és lélek válságait ábrázolják.
Az I. kötet címlapjának verzóján a szerző, Thomas Mann ceruzával írt, jól olvasható aláírása látható.
I. kötet: Budapest, é. n., Genius, 256 p. + 228 p.
II. kötet: Budapest, é. n., Genius, 280 p. + 250 p.
Turóczi József bevezető tanulmányával és előszóval ellátott kötetek. A III. és IV. kötetet Turóczi József és Révay József fordították. Az I. és III. kötet címlapján tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta a Kunossy Grafikai Műintézet Rt. Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
"...A varázshegy túlnő a várakozásokon, egységes, nagy, mindent beölelő perspektívát ad a nyugati kultúra minden problémájáról. Perspektívát és megoldási lehetőséget is. A zűrzavarból Mann a magasba, a hegyek közé menekül, innen tekinti át a sikföldi életet. A magaslat zárt, elszigetelt hely, ahonnan minden máskép látszik, minden letörpül és nagy vonalaiban mutatkozik meg, de ezenkívül szanatórium is, - a davosi üdülőhely - halálraitéltek hegye, lakója mindegyikének sok köze van a halállal, s a halállal szemben még törpébbnek és groteszkebbnek tetszik a földi világ. Egy uj világ, uj életforma, uj rend hordozói, megszülői alakítói a hegylakó betegek, akik közé Mann a regénye hősét - egy szürke, egészséges fiatalembert - vezeti, hogy az egészsége összecsattanjon a betegek, világnézetével. A fiatalember látogatóba kerül a szanatóriumba s ott reked - kilenc esztendőre: a varázshegy nem ereszti vissza. Nem beteg, de ugy él, mint a betegek, ironikusan és messziről szemléli az életet, amelyből kiszakadt, kiszakitódott, s a környezet lassanként átformálja egészen, összeroppantja a régi embert benne s kifejleszt helyébe egy ujat, valakit, aki már nem tud leereszkedni többé. A beteg ember máskép értékel mindent, mint az egészséges, s ez a másfajta értékelés a regény gerince. Filozófia, szociológia, teozófia, természettudományok s a művészetek összes problémái köré bogozódnak Mann heves és brilliáns dialógusai, s a dialógusok összecsattanásától a mai kultúra hiánytalan képe és mélyreható kritikája kerekedik. Ez a regénye táirgyi jelentősége. Másik jelentősége a nagyvonalu, töretlen koncepció, amilyet az utóbbi években senki, a német irodalomban Goethe óta senki nem alkotott, s az uj és mindenható nyelv, amely a téma összes változatait nagyszerű, preciz és dús, hatalmas orchesterként kiséri..." - írta a műről a 8 Órai Ujság c. lap (1924. november 22./10. évfolyam/249. szám).
A szerző, Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.) német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Gyermekkora meghatározó élményei közé tartozott a város patriciusi világa, amely későbbi műveinek egyik fő ihlető forrása lett. Tanulmányai után Münchenbe költözött, ahol bátyjával, Heinrich Mann-nal együtt aktívan részt vett az irodalmi életben. Első nagy regénye, A Buddenbrook-ház 1901-ben jelent meg, és hamarosan nemzetközi sikert hozott számára. Az első világháború alatt kezdetben nacionalista nézeteket vallott, majd fokozatosan a humanista-demokrata álláspont felé fordult. 1929-ben elnyerte az Irodalmi Nobel-díjat, elsősorban A Buddenbrook-házért. A náci hatalomátvétel után emigrációba kényszerült, előbb Svájcba, majd az Egyesült Államokba. Amerikai évei alatt esszéiben és előadásaiban következetesen fellépett a fasizmus ellen. Legismertebb művei – köztük A varázshegy és a Doktor Faustus – a modern európai kultúra és lélek válságait ábrázolják.
Előszó
Thomas Mann regényformája. Az életformák s a regényforma belső összefüggése sehol sem jelentkezik oly tiszta közvetlenséggel, mint a német irodalomban. A németség lényege a megváltásra váró... TovábbElőszó
Thomas Mann regényformája. Az életformák s a regényforma belső összefüggése sehol sem jelentkezik oly tiszta közvetlenséggel, mint a német irodalomban. A németség lényege a megváltásra váró örök problematikusság. Nem ismeri a problémán inneni vagy a probléma fölötti nyugalmat, »Örökös levés, fejlődés, nem lát; van tegnapelőttje, van holnaputánja, de nincsen jelene.« Ehhez járul, hogy a német lélek hajlik a monológikus lirai elszigetelődésre, a befelé forduló elmélyedésre, a valóság elértéktelenitésére. Minden problematikusság káosz, formátlanság vagy legalább is a forma tagadása. Nem véletlen, hogy a német irodalom önállósitja külön müfajjá a töredéket s hogy ez az a regényforma, amelyet a németség adott a világnak, a »Bildungsroman«, éppen a levést, a fejlődést, a problematikusságot törvényesiti. A német végtelenség, a »lappangó gotika« csak idegen erők beavatkozására higgad le, csak ideiglenes kompromisszumokat köt velük. De a kompromisszumok formája nem azonos. Változik a korok és emberek külön problematikussága szerint. Van francia, angol, orosz regény, de nincsen német regény, csak német regények vannak. A problematikusság közösségén belül világok választják el egymástól Grimmelshausent, Goethet, Hölderlint, Novalist... Vissza
Tétel sorszám:
124
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
330.000 Ft
Licitek száma: 102
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |