Houfnagel, Georg (1542-1600): Győr látképe - Iaverinvm vulgo Rab 1594 - 38 cm x 54 cm
Papír
, 2 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Latin |
| Méret: | 53 cm x 69 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-03-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Georg Houfnagel: Győr látképe - Iaverinvm vulgo Rab 1594 - 38 cm x 54 cm
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Győr látképe - Iaverinvm vulgo Rab Anno 1594.
Jelzés a metszeten: Iaverinum vulgo Rab Anno 1594 Sinan Bassa Amurati Turcar Tyranno militás, trásmisso Danubio, et in insula Schutta fusis ac dissipatis Christianorian castris; ultima Julij die tam arcta et immani obsidione pressit, vc die vigefimo nono Septembris dedicione (eheu) oppuparit.
A metszet mérete 38 cm x 54 cm.
A metszet mérete pasztpartuban 53 cm x 69 cm.
Szép állapotú példány.
A Iaverinum vulgo Rab című rézmetszet Győrt ábrázolja a 16. század végén. A metszet alapjául Nicolas Aginelli itáliai várépítész 1566-ban készített rajza szolgált, amelyet Georg Hoefnagel (1542-1601) flamand festőművész és metsző dolgozott át. A kép eredetileg a híres városatlasz, a Civitates Orbis Terrarum ötödik kötete részére készült, amely 1598-ban látott napvilágot. Az atlaszt Georg Braun (1541–1622) kölni teológus és Frans Hogenberg (1540–1590) flamand metsző és kiadó készítette, többek között Georg Hoefnagel és Jacob van Deventer közreműködésével. Ez volt a világ első rendszeres városatlasza és a kartográfiatörténet második legrégebbi nyomtatott atlasza. Hat kötetben jelent meg 1572 és 1617 között, több mint 500 városábrázolást tartalmazott, és a 16–17. századi németalföldi–flamand kartográfia kiemelkedő alkotása volt.
A metszet madártávlati nézetből ábrázolja Győr városát a Rába és a Duna egyik ága találkozásánál. A kompozíció középpontjában a korszerű, olasz rendszerű bástyás erődítmény áll, amely a 16. században a Habsburg védelmi rendszer egyik kulcspontja volt az Oszmán Birodalom ellen. A várost hét fülesbástya és egy félbástya övezte, északnyugati sarkában pedig a püspöki palota és a székesegyház épületei állnak. A képen olvasható felirat a 1594-es ostromról emlékezik meg, amikor Szinán pasa seregei elfoglalták a várost, amely 1598-ig oszmán kézen maradt. Emellett a metszet megőrzi a 1566-os események emlékét is: Ebben az évben II. Miksa császár hadba indult. Német birodalmi, spanyol és olasz segélycsapatokkal is megerősített seregével a város alatti táborban gyülekezett. Komolyabb hadműveletben nem vettek részt, és a tábort október végén feloszlatták.
Az előtérben staffázsalakok láthatók: hajdúk, magyar nemesasszonyok, egy lengyel lovag, akinek díszesen felszerszámozott lovát egy foglyul ejtett török katona vezeti, valamint hintók és szekerek az utakon. Ezek az alakok nem pusztán díszítőelemek, hanem a korszak katonai, társadalmi és közlekedési viszonyaira utalnak, hangsúlyozva Győr határvidéki, ütközőzónabeli szerepét.
A metszet nemcsak városábrázolás, hanem történeti narratíva is, amely Győr stratégiai jelentőségét, a Habsburgok védelmi rendszerének fontosságát, valamint a város kulturális és katonai sokszínűségét emeli ki, és az egyik legszebb, legigényesebb grafikai ábrázolása a korszaknak.
Jelzés a metszeten: Iaverinum vulgo Rab Anno 1594 Sinan Bassa Amurati Turcar Tyranno militás, trásmisso Danubio, et in insula Schutta fusis ac dissipatis Christianorian castris; ultima Julij die tam arcta et immani obsidione pressit, vc die vigefimo nono Septembris dedicione (eheu) oppuparit.
A metszet mérete 38 cm x 54 cm.
A metszet mérete pasztpartuban 53 cm x 69 cm.
Szép állapotú példány.
A Iaverinum vulgo Rab című rézmetszet Győrt ábrázolja a 16. század végén. A metszet alapjául Nicolas Aginelli itáliai várépítész 1566-ban készített rajza szolgált, amelyet Georg Hoefnagel (1542-1601) flamand festőművész és metsző dolgozott át. A kép eredetileg a híres városatlasz, a Civitates Orbis Terrarum ötödik kötete részére készült, amely 1598-ban látott napvilágot. Az atlaszt Georg Braun (1541–1622) kölni teológus és Frans Hogenberg (1540–1590) flamand metsző és kiadó készítette, többek között Georg Hoefnagel és Jacob van Deventer közreműködésével. Ez volt a világ első rendszeres városatlasza és a kartográfiatörténet második legrégebbi nyomtatott atlasza. Hat kötetben jelent meg 1572 és 1617 között, több mint 500 városábrázolást tartalmazott, és a 16–17. századi németalföldi–flamand kartográfia kiemelkedő alkotása volt.
A metszet madártávlati nézetből ábrázolja Győr városát a Rába és a Duna egyik ága találkozásánál. A kompozíció középpontjában a korszerű, olasz rendszerű bástyás erődítmény áll, amely a 16. században a Habsburg védelmi rendszer egyik kulcspontja volt az Oszmán Birodalom ellen. A várost hét fülesbástya és egy félbástya övezte, északnyugati sarkában pedig a püspöki palota és a székesegyház épületei állnak. A képen olvasható felirat a 1594-es ostromról emlékezik meg, amikor Szinán pasa seregei elfoglalták a várost, amely 1598-ig oszmán kézen maradt. Emellett a metszet megőrzi a 1566-os események emlékét is: Ebben az évben II. Miksa császár hadba indult. Német birodalmi, spanyol és olasz segélycsapatokkal is megerősített seregével a város alatti táborban gyülekezett. Komolyabb hadműveletben nem vettek részt, és a tábort október végén feloszlatták.
Az előtérben staffázsalakok láthatók: hajdúk, magyar nemesasszonyok, egy lengyel lovag, akinek díszesen felszerszámozott lovát egy foglyul ejtett török katona vezeti, valamint hintók és szekerek az utakon. Ezek az alakok nem pusztán díszítőelemek, hanem a korszak katonai, társadalmi és közlekedési viszonyaira utalnak, hangsúlyozva Győr határvidéki, ütközőzónabeli szerepét.
A metszet nemcsak városábrázolás, hanem történeti narratíva is, amely Győr stratégiai jelentőségét, a Habsburgok védelmi rendszerének fontosságát, valamint a város kulturális és katonai sokszínűségét emeli ki, és az egyik legszebb, legigényesebb grafikai ábrázolása a korszaknak.
Életrajz
Georg Hoefnagel (Antwerpen, 1542 – Bécs, 1601. július 24.) flamand festőművész és miniatúrista volt, aki egyetemi évei után családi ékszer- és kárpitkereskedésben dolgozott, majd Angliában és Spanyolországban készített városlátképeket. Ezeket folyamatosan publikálták a Civitates Orbis Terrarum-ban 1571-től. Pályafutása során dolgozott Münchenben V. Albert bajor hercegnek és Bécsben Rudolf magyar királynak, így 1591-től bejárta a középkori Magyarország nagy részét. Művei, köztük város- és vármetszetei, a korabeli topográfia és művészi ábrázolás jelentős kombinációját képviselik. Hoefnagel munkássága hozzájárult a városatlaszok és a 16–17. századi európai városábrázolások fejlődéséhez. Vissza
Tétel sorszám:
447
Kikiáltási ár:
300.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
600.000 Ft
Licitek száma: 12
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |