Kézdy Vásárhelyi Zoltán, Dr.: A magyarok útja Indiától Pannoniáig
Magyar őstörténeti tanulmány/A művelt közönség számára
Stephaneum Nyomda
(Budapest)
,
Kiadói tűzött papírkötés , 183 oldal
Kiadói tűzött papírkötés , 183 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-07-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1939, Szerző kiadása (Stephaneum Nyomda, Bp.), 183 p. + [1] p., ill. + [1] térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A magyarok útja Indiától Pannóniáig. Magyar őstörténeti tanulmány. A művelt közönség számára írta: Dr. Kézdy Vásárhelyi Zoltán.
Néhány ékírást ábrázoló képpel és egy kihajtható, feliratos térképpel illusztrált, valamint bevezetéssel, négy függelékkel (1. Szumír szógyűjtemény, 2. Hindi-magyar szógyűjtemény, 3. Nepáli gurkha szógyűjtemény, 4. Ugor-magyar szógyűjtemény), a forrásművek jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Stephaneum Nyomda Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
„A szerző a magyarság őseit és őshazáját nem az északi finn-ugor népek közt keresi, hanem a déli ugorok azon része között, mely még a történelem előtti időkben dél felé vándorolt s melynek egyik ága a Tigris és Eufrates folyók közén megalapította a hatalmas szumir birodalmat, egy másik ága pedig India északnyugati szélén telepedett meg s később a nagy indoszkitha birodalom megalapítója lett. […] Szerző miután ismerteti a magyarok őstörténete ilyirányú kutatásának eddigi eredményeit, külön fejezetben foglalkozik azokkal az ókori kultúrnépekkel, melyeket a magyarsággal rokon népeknek tart, ilyenek: a hetiták, szumirok, hikszószok, etruskok, baskok, majd áttér azon népek ismertetésére, amelyeket a magyarok közvetlen, elődeinek tart, így az indoszkitha juecsik, a párthusok és a kazárokra, melyek történetével, szokásaival a régi és újabbkori kútfők alapján részletesen foglalkozik. Végül külön fejezetben szól Magyarország őslakóiról, a székelyekről, palócokról és jászokról, majd befejezésül a törzsökös magyar nemességről, mint a honszerző magyarok megyernak nevezett vezértörzsének egyenes leszármazójáról, mely nemcsak a honalapító és megszervező árpádházi királyi családot adta a nemzetnek, hanem mint ősi keleti harcos kultúrnépek: indoszkithák, partusok, kazárok leszármazója, képes volt a többi, a, magyarsághoz csatlakozott, de a műveltség alacsonyabb fokán állott finn-ugor és török néptörzsek mellett, sőt részben azok ellenére is a magyar keresztény államot.” – írta a műről a Pesti Napló (1939. május 07./90. évfolyam/ 104. szám).
Néhány ékírást ábrázoló képpel és egy kihajtható, feliratos térképpel illusztrált, valamint bevezetéssel, négy függelékkel (1. Szumír szógyűjtemény, 2. Hindi-magyar szógyűjtemény, 3. Nepáli gurkha szógyűjtemény, 4. Ugor-magyar szógyűjtemény), a forrásművek jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Stephaneum Nyomda Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
„A szerző a magyarság őseit és őshazáját nem az északi finn-ugor népek közt keresi, hanem a déli ugorok azon része között, mely még a történelem előtti időkben dél felé vándorolt s melynek egyik ága a Tigris és Eufrates folyók közén megalapította a hatalmas szumir birodalmat, egy másik ága pedig India északnyugati szélén telepedett meg s később a nagy indoszkitha birodalom megalapítója lett. […] Szerző miután ismerteti a magyarok őstörténete ilyirányú kutatásának eddigi eredményeit, külön fejezetben foglalkozik azokkal az ókori kultúrnépekkel, melyeket a magyarsággal rokon népeknek tart, ilyenek: a hetiták, szumirok, hikszószok, etruskok, baskok, majd áttér azon népek ismertetésére, amelyeket a magyarok közvetlen, elődeinek tart, így az indoszkitha juecsik, a párthusok és a kazárokra, melyek történetével, szokásaival a régi és újabbkori kútfők alapján részletesen foglalkozik. Végül külön fejezetben szól Magyarország őslakóiról, a székelyekről, palócokról és jászokról, majd befejezésül a törzsökös magyar nemességről, mint a honszerző magyarok megyernak nevezett vezértörzsének egyenes leszármazójáról, mely nemcsak a honalapító és megszervező árpádházi királyi családot adta a nemzetnek, hanem mint ősi keleti harcos kultúrnépek: indoszkithák, partusok, kazárok leszármazója, képes volt a többi, a, magyarsághoz csatlakozott, de a műveltség alacsonyabb fokán állott finn-ugor és török néptörzsek mellett, sőt részben azok ellenére is a magyar keresztény államot.” – írta a műről a Pesti Napló (1939. május 07./90. évfolyam/ 104. szám).
Előszó
Evilath földje. Az 1938. évet, Szent István királyunk halálának 900-ik évfordulóját, a magyar nemzet, mint jubileumi évet ünnepelte meg s így alkalomszerűnek is tartom, hogy jelen szerény... TovábbElőszó
Evilath földje. Az 1938. évet, Szent István királyunk halálának 900-ik évfordulóját, a magyar nemzet, mint jubileumi évet ünnepelte meg s így alkalomszerűnek is tartom, hogy jelen szerény munkámmal én is hozzájáruljak ezen évforduló megünnepléséhez és pedig azzal, hogy bebizonyítani igyekezzem, hogy Szent István magyar népe nem egy nomád, vadászattal-halászattal és rablással foglalkozó népcsoport leszármazója volt, hanem igenis a műveltség magas fokán álló és az ókori keleti kultúrnépek közt nagy szerepet játszó nemzetek ivadéka, mely új hazájában is alig 100 év alatt egy keresztény, hatalmas államot tudott szervezni, melynek híre és konszolidáltsága a messze nyugatról is odavonzotta a legjelesebb lovagok tömegét és a hazájukkal elégedetlen népek egész raját. De indokoltnak látszik előttem e kérdés taglalása épp a jelen időben egy más szempontból is. Ugyanis a nagy német nemzetnek a világháború után történt nagy megaláztatásából csak a közeli években sikerült talpra állania s ezt oly nagy élannal tette, hogy ezzel szomszédjai bámulatát vívta ki s így nem csoda, ha a mi porbasujtott nemzetünk is, mint követendő példaképre tekint fel reá, sőt ifjúságunk egy része elfelejtkezve dicső multunkról s turáni fajunkról, hajlandónak mutatkozik az árja kultúra és ideológia előtt jobban meghajtani zászlaját, mint azt nemztünk és fajunk érdeke megengedné. VisszaTartalom
I. Bevezetés. Evilath földje 5II. Magyar őstörténet és a nemzeti történetírás 11
III. A magyarok őstörténetének kutatói 22
IV. Ókori rokon népek: Szumírok. Etruszkok..Baszkok. Hikszószok. Hetiták. Kurdok 40
V. Elődeink : Indoszkíták. Pártusok. Kazárok 58
VI. A magyarok ősvallása. A mágizmus 89
VII. Az ősmagyar írás. Ékírás. Rovásírás 104
VIII. Ősi műveltségünk és intézményeink Szent István korában 118
IX. Magyarország őslakói: Székelyek. Palócok. Jászok 137
X. A törzsökös magyar nemesség és parasztság 156
XI. Az arméniai őshaza 164
Függelék:
A) Szumír szógyüjtemény 173
B) Hindu-magyar szógyüjtemény 176
C) Nepáli gurkha szógyüjtemény 177
D) Ugor-magyar szógyüjtemény 178
Forrásművek 179 Vissza
Tétel sorszám:
216
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
7.000 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |