Aukciós tétel adatai
Budapest, 1983, k. n. (Révai Nyomda, Bp.), 18 p. + [2] p. + [30] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Zórád Ernő festő, grafikus által dedikált példány. Tabán. Egy eltűnt városrész. A színes reprodukciókat készítette és a könyvet tervezte: Marosi László.
A címlapon Zórád Ernő tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "B. Gy.-éknak szeretettel Zórád Ernő Bp. 984. I."
Zórád Ernő egy szöveg közti, egyszínű és harminc színes reprodukciójával illusztrált, valamint angol, német, francia és magyar nyelvű előszóval, illetve tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Révai Nyomda, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, színes illusztrációval ellátott kiadói borítófedélben.
Zórád Ernő (Balassagyarmat, 1911. október 16. – Budapest, 2004. április 8.) képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész. Az Iparművészeti Iskolában tanult Haranghy Jenő tanítványaként. A Parragi György vezette "Magyar Vasárnap", majd a "Pesti Izé" grafikusa, az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, majd a Füles Rejtvénymagazin rajzolója. Első képregénye, a Karl May regényéből készült "Winnetou" 1957-ben jelent meg. A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt (főként Cs. Horváth Tibor szövegíróval), amelyek a kor szűkös lehetőségei miatt csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magyar magazinokban. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém "Tabán"-t örökítette meg, a képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette meg.
Előszó
Tabán Egy ötven éve eltűnt városrész emlékképei.
1921-ben, tízéves koromban települtünk át a hajdani Hont megyéből Budapestre. Szüleim kitűnő stílusérzékkel előbb Budán (ott is a Tabánban), a...
Tovább
Előszó
Tabán Egy ötven éve eltűnt városrész emlékképei.
1921-ben, tízéves koromban települtünk át a hajdani Hont megyéből Budapestre. Szüleim kitűnő stílusérzékkel előbb Budán (ott is a Tabánban), a nótabeli Csap utcában vettek ki lakást.
Ódon hangulatú, álmatag faluvárosban találtam magamat. Egy urgrásnyira tőlünk, az Avar s Csörsz utcák végében sötétlett a régi tabáni temető. Vad romantikájú ősparkja felnyomult egészen a Farkasrétig, ahol a "48-as Honvédhez" címzett vendéglő állt.
Középiskolába az Attila körútra, majd a Fehérsas térre jártam. Útközben külön látványosság volt "Gusztl" (Auguszta hőhercegnő), amint egy lovász kíséretében lezötyögve a várból, körbeügetett a kopár Vérmezőn, ahol a fővilág pólósai száguldoztak, vagy Freystädtler pasa fézben, magahajtotta gumirádlisán. 1927-ben felvettek az Iparművészeti Iskola grafikai szakára. Ekkor Pestre költöztünk.
Vissza