Márki Sándor, Dr./Marczali Henrik: Egyetemes és hazai történelem I-VI.
Az ó-kor története/A középkor története/Az újkor története/A legújabb kor története/Magyarország története I-II.
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés , 2.204 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 2.204 oldal
| Sorozatcím: | Egyetemes és hazai történelem |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 28 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-09-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, [4] p. + 2124 p. + [91] t., ill. + [7] térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Egyetemes és hazai történelem I-VI. (egységes külön kötetekben). Írta: Dr. Márki Sándor egyetemi tanár és Marczali Henrik.
I. kötet:
Az ókor története. Írta: Dr. Márki Sándor egyetemi tanár. Budapest, é. n., Athenaeum, 392 p. + [17] t., ill. + 2 térk.
193 fekete-fehér szövegképpel, 11 fekete, 7 színes műmelléklettel és 3 színes térképpel illusztrált kiadás. A címlapon feltüntetettektől eltérően a kötetben 9 fekete és 8 színes (részben korabeli papírral védett) műmelléklet, valamint 4 színes térkép található.
II. kötet:
A középkor története. Írta: Dr. Márki Sándor egyetemi tanár. Budapest, é. n., Athenaeum, [393]-704 p. + [8] t, ill. + 3 térk.
121 fekete-fehér szövegképpel, 6 fekete, 2 színes műmelléklettel és 4 színes térképpel illusztrált kiadás. A címlapon feltüntetettektől eltérően a kötetben 5 fekete és 3 színes (ebből 3 hártyapapírral védett) műmelléklet található.
III. kötet:
Az újkor története. Írta: Dr. Márki Sándor egyetemi tanár. Budapest, é. n., Athenaeum, 360 p. + [19] t., ill. + 1 térk.
172 fekete-fehér szövegképpel, 17 fekete (ebből egy kihajtható és hártyapapírral védett), 2 színes műmelléklettel és 3 színes térképpel illusztrált kiadás.
IV. kötet:
A legújabb kor története. Írta: Dr. Márki Sándor egyetemi tanár. Budapest, é. n., Athenaeum, [361]-712 p. + [21] t., ill.
189 fekete-fehér szövegképpel, 18 fekete, 3 színes műmelléklettel és 1 színes térképpel illusztrált kiadás.
V. kötet:
Magyarország története napjainkig. Első rész. Írta: Marczali Henrik. Budapest, é. n., Athenaeum, [2] p. + 392 p. + [3] t., ill. + 1 térk.
183 fekete-fehér szövegképpel, 1 fekete (hasonmás), 3 színes (ebből 1 térkép) műmelléklettel illusztrált kiadás.
VI. kötet:
Magyarország története napjainkig. Második rész. Írta: Marczali Henrik. Budapest, é. n., Athenaeum, [2] p. + [393]-788 p. + [23] t., ill. + 1 térk.
154 fekete-fehér szövegképpel, 21 fekete (ebből 7 hasonmás), 2 színes műmelléklettel és 1 színes térképpel illusztrált kiadás.
A különálló mellékletek jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az V-VI. kötethez tárgymutató is tartozik. Nyomattak az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulatnál Budapesten.
A külön mellékletek jegyzékében feltüntetettek alapján az első és harmadik kötetekből 2-2 térkép, a negyedik kötetből pedig 1 térkép hiányzik. Ugyanakkor sem a példány állapota, sem a bibliográfiai leírások nem utalnak arra, hogy ezen térképek ténylegesen a kötetekbe bekötésre kerültek volna.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek, aranyozott feliratos, dombornyomott díszes keretezéssel és aranyozott alakos-ábrás illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, álbordás könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal.
Az egyik szerző, Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.) történész, történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A budapesti egyetemen bölcseletet hallgatott. 1876 őszén tiszti vizsgát tett. Ezt követően Aradon, majd Budapesten gimnáziumi tanárként tevékenykedett. 1892-től pedig a kolozsvári egyetemen az egyetemes történelem tanára lett. Többek között az Orczy- és Vásárhelyi-könyvtárak őre, a Kölcsey Egyesület alelnöke, a Szent István Társulat Irodalmi és Tudományos Szakosztályának, illetve az Archeológiai Társaság választmányának tagja, valamint a Budapesti Turista Társaság egyik alapítója volt.
I. kötet:
Az ókor története. Írta: Dr. Márki Sándor egyetemi tanár. Budapest, é. n., Athenaeum, 392 p. + [17] t., ill. + 2 térk.
193 fekete-fehér szövegképpel, 11 fekete, 7 színes műmelléklettel és 3 színes térképpel illusztrált kiadás. A címlapon feltüntetettektől eltérően a kötetben 9 fekete és 8 színes (részben korabeli papírral védett) műmelléklet, valamint 4 színes térkép található.
II. kötet:
A középkor története. Írta: Dr. Márki Sándor egyetemi tanár. Budapest, é. n., Athenaeum, [393]-704 p. + [8] t, ill. + 3 térk.
121 fekete-fehér szövegképpel, 6 fekete, 2 színes műmelléklettel és 4 színes térképpel illusztrált kiadás. A címlapon feltüntetettektől eltérően a kötetben 5 fekete és 3 színes (ebből 3 hártyapapírral védett) műmelléklet található.
III. kötet:
Az újkor története. Írta: Dr. Márki Sándor egyetemi tanár. Budapest, é. n., Athenaeum, 360 p. + [19] t., ill. + 1 térk.
172 fekete-fehér szövegképpel, 17 fekete (ebből egy kihajtható és hártyapapírral védett), 2 színes műmelléklettel és 3 színes térképpel illusztrált kiadás.
IV. kötet:
A legújabb kor története. Írta: Dr. Márki Sándor egyetemi tanár. Budapest, é. n., Athenaeum, [361]-712 p. + [21] t., ill.
189 fekete-fehér szövegképpel, 18 fekete, 3 színes műmelléklettel és 1 színes térképpel illusztrált kiadás.
V. kötet:
Magyarország története napjainkig. Első rész. Írta: Marczali Henrik. Budapest, é. n., Athenaeum, [2] p. + 392 p. + [3] t., ill. + 1 térk.
183 fekete-fehér szövegképpel, 1 fekete (hasonmás), 3 színes (ebből 1 térkép) műmelléklettel illusztrált kiadás.
VI. kötet:
Magyarország története napjainkig. Második rész. Írta: Marczali Henrik. Budapest, é. n., Athenaeum, [2] p. + [393]-788 p. + [23] t., ill. + 1 térk.
154 fekete-fehér szövegképpel, 21 fekete (ebből 7 hasonmás), 2 színes műmelléklettel és 1 színes térképpel illusztrált kiadás.
A különálló mellékletek jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az V-VI. kötethez tárgymutató is tartozik. Nyomattak az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulatnál Budapesten.
A külön mellékletek jegyzékében feltüntetettek alapján az első és harmadik kötetekből 2-2 térkép, a negyedik kötetből pedig 1 térkép hiányzik. Ugyanakkor sem a példány állapota, sem a bibliográfiai leírások nem utalnak arra, hogy ezen térképek ténylegesen a kötetekbe bekötésre kerültek volna.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek, aranyozott feliratos, dombornyomott díszes keretezéssel és aranyozott alakos-ábrás illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, álbordás könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal.
Az egyik szerző, Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.) történész, történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A budapesti egyetemen bölcseletet hallgatott. 1876 őszén tiszti vizsgát tett. Ezt követően Aradon, majd Budapesten gimnáziumi tanárként tevékenykedett. 1892-től pedig a kolozsvári egyetemen az egyetemes történelem tanára lett. Többek között az Orczy- és Vásárhelyi-könyvtárak őre, a Kölcsey Egyesület alelnöke, a Szent István Társulat Irodalmi és Tudományos Szakosztályának, illetve az Archeológiai Társaság választmányának tagja, valamint a Budapesti Turista Társaság egyik alapítója volt.
Előszó
Részlet a kötetből: Mi az emberiség története? »Vérfolyam, amely ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki és egyfolytában, szakadatlan jön le korunkig.« A történetet, amely valamennyi tudomány... TovábbElőszó
Részlet a kötetből: Mi az emberiség története? »Vérfolyam, amely ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki és egyfolytában, szakadatlan jön le korunkig.« A történetet, amely valamennyi tudomány között a legközelebb áll talán a költőhöz, éppen költő: Petőfi Sándor határozta meg ilyen ridegen. Még pedig abban a korban, mikor a történetírók nagy része már hadat izent abban a felfogásnak, mely a történelemben nem látott mást, mint a háborús események összefüggő elbeszélését. Annál különösebb a nagy költőnek idézett meghatározása, mert ő maga, más helyen, a világ sorsát intéző, az ótestamentumban olyan fenséges szavakkal megrajzolt erős Isten iránt bizalomra intvén nemzetét, így szól: »Nézzetek belé a történet könyvéve: mindenütt meglátni vezér-nyomdokát.« VisszaTartalom
| I. kötet | |
| A történelem | 3 |
| A történelem előtti idők | 10 |
| Az ősemberek | |
| A csiszolatlan kőeszközök kora | |
| A csiszolt kőeszközök kora | |
| A fémeszközök kora | |
| A mesés Lemuria és Atlantisz | |
| Történelmi egyidejűség | |
| Az ókor története | |
| A turániak | 5 |
| Belső-Ázsia | |
| A sumirok országa | |
| Három faj versengése Martu (Nyugat) uralmáért | |
| A sumirok műveltsége | |
| Kina és a hunok | |
| A hámiak és a sémiek | 70 |
| Egyiptom Krisztus előtt 1800-ig | |
| Egyiptom 1800-tól 332-ig | |
| Fönicia és Karthagó | |
| A zsidók Palesztinában | |
| Az asszirok | |
| Új-Babilónia | |
| Az ázsiai árják | 109 |
| India | |
| Média és Perzsia | |
| Az európai történelem kezdete | 121 |
| A görögök őskora | |
| A spártai szociális állam | |
| Kivándorlások és gyarmatosítások | |
| A városok és a nemzeti műveltség | |
| Athén és a vagyonos osztály | |
| Athén és a demokrácia | |
| Az euráziai történelem kezdete | 153 |
| A perzsa háboruk | |
| Perikles kora | |
| A peloponnesosi háboru | |
| Spárta hegemóniája (404-379) | |
| Thba hegemóniája (379-362) | |
| A makedón-görög világbirodalom | 190 |
| A makedón-görög birodalom megalapítása | |
| Alexandros (Nagy Sándor) világbirodalma | |
| A hellén világ | 207 |
| A diadochosok és epigonosiak birodalmai | |
| Hellén világszellem | |
| A római királyság | 223 |
| A honalapító Romulus | |
| Numa Pompilius államvallása | |
| Az etruszk királyok | |
| A római köztársaság kezdete | 237 |
| Az osztályharcok | |
| Közép- és Dél-Itália egyesítése | |
| Az első nagy köztársaság | 252 |
| Itália tengerpartjainak megszerzése | |
| Karthagó nagyhatalmának bukása | |
| A római világbirodalom megalapítása | |
| A görögösség kezdete | |
| A római szociálizmus | 270 |
| A Gracchusok | |
| Marius és Cinna | |
| Az oligarchia | |
| A császár eszméje | 284 |
| A katonai monarchia eszméje és a triumvirátus | |
| Julius Caesar névtelen monarchiája | |
| A római császárság alapítása | 299 |
| A köztársaság bukása | |
| A fölséges első polgár | |
| Az írók és a hatalom | |
| Jézus és a nép | |
| A zsarnokság | 322 |
| Tiberius | |
| A Claudiusok | |
| A Flaviusok | |
| Császári világpolgárok "arany korszaka" | |
| A rómaiság és a kereszténység | 345 |
| A keresztény kezdete | |
| A klasszicizmus esthajnala | |
| Művészetek a császárok korában | |
| A római állam és népe | |
| A római birodalom bomlása | 369 |
| A katonai önkényuralom | |
| Diocletianus négyes császársága | |
| Nagy Constantius egységes keresztény monarchiája | |
| Julianus pogány monarchiája | |
| Nyugat- és Kelet-Róma különválása | |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Barlanglakók a jégkorszakban (Színes műmelléklet) | 18 |
| Borostyánkő-faragványok a kőkorszakból és későbbi érctárgyak | 26 |
| Cölöpös falú a zürichi tónál a kőkorszakban (Színes műmelléklet) | 32 |
| Bronz- és vasfegyverek (Színes műmelléklet) | 36 |
| Vadászat barlangi medvére (Színes műmelléklet) | 42 |
| Előázsia és Aegyptus (Térkép) | 52 |
| Aranytartalmú kövek feldolgozása Egyiptomban (Színes műmelléklet) | 80 |
| II. Salmanasszár áldozata a Van-tó partján | 104 |
| Görögország és Kisázsia (Térkép) | 120 |
| Perikles | 162 |
| Az athéni akropolis | 168 |
| Egy gazdag athéni ház főterme (Színes műmelléklet) | 170 |
| Nagy Sándor és Dárius issosi csatája (Színes műmelléklet) | 198 |
| Nagy Sándor | 200 |
| Itália (Térkép) | 252 |
| Római ostromgép | 264 |
| A római birodalom Augustus korától a népvándorlásig | 298 |
| Augustus a szenátustól adott tölgykoszorúval | 304 |
| Traianus császár | 336 |
| A Forum Romanum a császárok korában | 358 |
| Ókori pénzek | 368 |
| II. kötet | |
| A középkor története | |
| A népvándorlás kora | 395 |
| A barbárok | |
| A germánok Alarich korában | |
| Közép-Ázsia egyesítése | |
| A hunok Attila korában | |
| A nyugat-római császárság vége | |
| Keletróma és a germánok | 422 |
| Nyugat új urai | |
| Itália mint a keleti gótok királysága | |
| Gallia mint frank királyság | |
| Kelet-Róma és a germánok | |
| A rómaiság Keleten | |
| A rómaiság Nyugaton | |
| Európa átalakulása | 442 |
| A germán szellem erősödése | |
| Langobardia | |
| A nyugati gótok | |
| A frankok a Merovingok idejében | |
| Nagy Szent Gergely pápasága | |
| Ázsia hatása | 456 |
| Az új perzsa birodalom | |
| Az arabok és az iszlám | |
| Az arab kalifaság | |
| Európa magatartása | |
| A nyugati keresztény császárság | 470 |
| Nagy Károly és a birodalmi eszme | |
| Németek egyesítésének terve | |
| Az arab és avar háboruk | |
| Az új római császárság | |
| A Karolingok császárságának válsága és bukása | |
| Az európai viszonyok megszilárdulása | 490 |
| A német királyság alapítása | |
| A normán államok alapítása | |
| A turániak hatása Európára | |
| A hűbériség | |
| Egyház és állam | 511 |
| A német-római császárság első korszaka | |
| A keresztény szellem terjedése | |
| Az állam és az egyház | |
| Az első mohamedán világbirodalom | 531 |
| Az arabok világbirodalma | |
| Az arabok műveltsége | |
| Keresztesek és lovagok | 543 |
| A keresztes háboruk kezdete | |
| A lovagok | |
| A keresztes háboruk Ázsiában és Afrikában | |
| Európai keresztes háboruk | |
| A keresztes háboruk hatása | |
| A hohenstaufok kora | 567 |
| Az első Hohenstaufok | |
| Ince és Szent Ferenc kora | |
| Az utolsó Hohenstaufok | |
| A nemzeti eszme | 584 |
| Az első két alkományos királyság | |
| A francia korlátlan királyság | |
| A keresztény társadalom aranykora | 597 |
| A XIII. század tudása | |
| Irodalom | |
| Művészetek | |
| A városok | |
| Az ókori birodalmi eszme bukása | 623 |
| A szent római birodalom | |
| A keletrómai császárság vége | |
| Kelet népei | 633 |
| A mongolok világbirodalma | |
| Magyarország mint nagyhatalom | |
| A török birodalom és Európa | |
| Dél-Európa nemzeti államai | 647 |
| Spanyolország és Portugália | |
| Olaszország államai | |
| Nyugat-Európa nemzeti államai | 658 |
| Az első parasztköztársaság és a parasztkérdés | |
| Franciaország | |
| Normán és szláv államok | 667 |
| Észak-Európa nemzeti államai | |
| Angolország | |
| A normán államok egyesítése | |
| Kelet-Európa szláv nemzetei | |
| Lengyelország | |
| Csehország | |
| Oroszország | |
| Az újjászületés (reneszansz) | 679 |
| Bevezetés | |
| Az új irodalom és a tudomány | |
| Egyetemek, tudós társaságok, gyüjtemények | |
| A találmányok | |
| A művészetek | |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Európa a népvándorlás korában (Térkép) | 396 |
| Európa 750-tól 1200-ig (Térkép) | 468 |
| III. Leó pápa esküje Nagy Károly előtt | 476 |
| Nagy Károly megkoronáztatása | 478 |
| Kopasz Károly (840-877) (Színes műmelléklet) | 488 |
| Bizánci egyházi régiségek | 522 |
| A keresztes hadjáratok korszaka (Térkép) | 544 |
| Francia lakás belseje a XII. században | 554 |
| II. Henrik császár feleségének, Kunigundának tüzes vassal való próbája | 582 |
| Pénzek Krisztus születésétől fogva a középkor végéig | 600 |
| VII. Kontsantinos Porphirogenetos (913-959) (Színes műmelléklet) | 624 |
| III. kötet | |
| Az újkor története | |
| Új világ és új világbirodalom | 3 |
| Az óceánok megnyitása | |
| Észak- és Közép-Amerika a középkorban | |
| Dél-Amerikai államai a középkorban | |
| A negyedik földrész (Amerika) meghódítása | |
| Augustisima Casa de Austria | |
| A török kalifaság | |
| Új hitvallások | 45 |
| Az egyházi reform kérdése | |
| Luther Márton reformációja | |
| Reformáció, társadalom, állam | |
| A svájci hitújítás | |
| Az angol reformáció | |
| A reformáció terjedése | |
| Az első vallásháboruk | 83 |
| Németországban | |
| Loyola és a jezsuiták | |
| Németalföld szabadságharca | |
| Anglia asszonykirályai | |
| A hugenották | |
| Az első vallásháborúk eredménye | |
| A harmincéves háború | 112 |
| A csehek felkelése | |
| Európa a Habsburgok ellen | |
| A középeruópai válság megoldása | |
| Az újkori műveltség kezdete | 129 |
| Eppur si muove | |
| Nemzeti irodalmak | |
| A művészetek | |
| Gazdasági állapotok | |
| Az angol forradalom | 160 |
| A népfölség elve | |
| Az angol köztársaság | |
| Az alkotmányos királyság biztosítása | |
| XIV. Lajos kora | 181 |
| A nagy miniszterek és a fronde | |
| XIV. Lajos korlátlan uralma | |
| A nyugati kérdés | |
| A keleti kérdés | 205 |
| A török világbirodalom hanyatlása | |
| A legszélsőbb Kelet | |
| Az északi kérdés | 221 |
| A három vetekedő állam | |
| Az északi háboru | |
| A habsburgok öröksége | 246 |
| A spanyol örökösödési háború | |
| Az osztrák örökösödési háború | |
| Poroszország emelkedése | 264 |
| A királyság alapítása | |
| Nagy Frigyes | |
| Országok feldarabolása | 279 |
| Lengyelország első felosztása | |
| Törökország felosztásának terve | |
| Finis Poloniae | |
| A minta-államok | 290 |
| Az önkényes uralom Franciaországban | |
| Az alkotmányos uralom Angolországban | |
| A felvilágosultság kora | 305 |
| A támadás (akció) | |
| Montesqueiu, Rousseau és Voltaire triumvirátusa | |
| A tudósok | |
| Az eszmék egyeztetői és terjesztői | |
| A védelem (reakció) | |
| Nagy Frigyes felvilágosult abszolutizmusa | |
| Az osztrák abszolutizmus | |
| Abszolutizmus a latin és román népeknél | |
| II. Katalin felvilágosult abszolutizmusa | |
| A gyarmatok | 333 |
| Az első nagy gyarmatosító birodalom | |
| XIV. Lajos rendszerének bukása | 348 |
| XIV. Lajos francia király | |
| A francia rendek utolsó országgyűlése | |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Amerika természetes népeinek életmódja az újkor elején | 4 |
| Vespucci Amerigo a "Déli keresztcsillag" megfigyelése közben | 8 |
| I. Miksa császár (1493-1519) | 30 |
| V. Károly császár (Színes műmelléklet) | 32 |
| II. Gyula pápa | 34 |
| VIII. Henrik angol király | 74 |
| Európa a XVI. században (Színes térkép) | 82 |
| II. Fülöp spanyol király | 90 |
| Erzsébet királyné diadalmenete 1588. november 24-én, az Armada legyőzésekor | 102 |
| IV. Henrik francia kirly | 108 |
| Európa a XVII. században (Színes térkép) | 112 |
| Tengeri hajó a XVI. században | 154 |
| I. Károly angol király | 160 |
| Richelieu herceg és bíbornok | 182 |
| A fontainebleaui kastély XIV. Lajos korában (Színes műmelléklet) | 192 |
| Frigyes Vilmos, a brandenbrugi nagy választófejedelem | 200 |
| Sobieskij János lengyel király | 208 |
| Nagy Péter cár | 240 |
| Nagy Frigyes | 272 |
| Egy szabadkőműves páholy belseje | 316 |
| Az États Généraux megnyitása Versaillesban 1789. május 5-én | 358 |
| Európa 1789 óta (Színes térkép) | 360 |
| IV. kötet | |
| A legújabb kor története | |
| A francia alkotmányos királyság | 363 |
| A forradalom kitörése | |
| Népfölség a nemzetgyülésben és az utcán | |
| Alkotmányos újítások | |
| Az alkotmány szentesítése | |
| A királyság bukása | |
| A francia köztársaság | 393 |
| A köztársaság megalapítása | |
| A girondiak bukása | |
| Robespierre névtelen diktátorsága | |
| A katonák köztársasága | 415 |
| Az új taktika | |
| Bonaparte első hadjárata | |
| A directoire bukása | |
| Bonaparte konzulsága | |
| Két új császárság a rómaiság romjain | 445 |
| A francia és az osztrák császárság alapítása (1804) | |
| A római szent birodalom bukása | |
| A világuralom kérdése | |
| Az európai egyensúly helyreállítása | 474 |
| A népek | |
| A fejedelmek | |
| A szent szövetség alakítása | |
| A szabadság szelleme | 499 |
| A latin népek ébredése | |
| Amerika az amerikaiaké | |
| "Hellásznak kincse" | |
| "Angliának kincse" | |
| A harmincas évek | 531 |
| A júliusi forradalom (1830) | |
| A személyes unióban élő országok | |
| Az 1848. évi forradalmak | 548 |
| Franciaországban | |
| Európa többi forradalma | |
| A forradalmak elnyomása | 562 |
| Francia- és Olaszországban | |
| A középeurópai forradalmak bukása | |
| A reakció | |
| A keleti kérdés | 584 |
| A krimi háború és következtései | |
| Orosz- és Törökország utolsó mérkőzése | |
| "Szabadság a hó alatt" | |
| Unió és dualizmus | 601 |
| Olaszország egyesítése | |
| Ausztria és Magyarország dualizmusa | |
| Franciák és németek | 617 |
| A harmadik francia köztársaság | |
| A német császárság | |
| Angol világszellem | 631 |
| A britt impérium és az indiai császárság | |
| Az amerikai egyesült államok válsága | |
| Amerika egyesítésének terve | |
| Más földrészek politikai viszonyai | 649 |
| Ausztrália és Oceánia szervezése | |
| Afrika felosztása | |
| Ázsiai kérdés | |
| A legújabb kor műveltsége | 665 |
| Irodalom | |
| Művészetek | |
| A társadalmi tudományok | |
| A természet és matematikai tudományok | |
| A munka százada | 687 |
| A találmányok és a fölfedezések | |
| Gazdasági és társadalmi állapotok | |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Jelenet a francia háboruból | 404 |
| Az 1795 október 5-iki utcai harc Párisban | 416 |
| A franciák bevonulása Velencében 1797 május 16-án | 424 |
| Bonaparte Napoleon tábornok a fáraók mumiái előtt | 428 |
| Az abukiri tengeri csata 1798 augusztus 1-én | 432 |
| Napoleon császár (Színes műmelléklet) | 448 |
| I. Napoleon | 450 |
| A párisi kongresszus 1856-ban | 480 |
| I. Napoleon hazaindulása Elba szigetéről | 486 |
| A Waterloói csata 1815 június 18-án | 488 |
| Európa a XVIII. században (Színes térkép) | 498 |
| Európai divat, 1841-1848 | 548 |
| A párisi nép a Tuileriák tróntermében 1848 februárius 24 | 552 |
| A szövetségesek hadvezérei a krimi háboruban | 584 |
| A Malakoff-torony bevétele 1855 szeptember 8. | 586 |
| I. Ferencz József | 616 |
| A német császárság kikiáltása Versaillesben 1871 januárius 18-án | 626 |
| Bismarck Ottó (Színes műmelléklet) | 629 |
| Az uralkodók átkelése a Szuezi csatornán 1869 november 17. | 652 |
| Oshima japán tábornok támadása a Ta-Tong folyónál levő Ping-Fan ellen, északnyugati Kínában (Színes műmelléklet) | 662 |
| Az első tengeralatti kábel elhelyezése Valentia szigetén 1857 augusztusában | 688 |
| Gyarmatárú-kereskedés Rochefortban | 696 |
| V. kötet | |
| Bevezetés | |
| A Föld első lakói | 1 |
| Kelet és Nyugat küzdelme | 8 |
| A patriarchális kor | |
| A magyar nemzet eredete és alakulása | 21 |
| Az első állami szervezet | 31 |
| A honfoglalás | 36 |
| A kalandozások kora | 45 |
| Az augsburgi katasztrófa és következései | 54 |
| A keresztény királyság megalapítása | 59 |
| A függetlenség és keresztyénség biztosítása | 79 |
| A birodalom belső és külső kiépítése | 90 |
| A görög beavatkozás kora | 119 |
| Balkáni politika | 127 |
| A rendi élet megalakulása | |
| Az Aranybulla kora | 136 |
| A tatárjárás és következései | 154 |
| Az Árpádház kihalása | 171 |
| A társadalom megszilárdulása | 183 |
| Magyarország és a Balkán | 215 |
| A rendi korszak | |
| A rendek fejlődése és küzdelme idegen királyok alatt | 235 |
| A nemzeti királyság. Hunyady Mátyás | 313 |
| Állami és társadalmi bomlás | 364 |
| VI. kötet | |
| Az ujjáalakulás kezdetei | 393 |
| Erdély önállósága | 405 |
| A török háboruk kora | 410 |
| A belső viszonyok átalakulása | 422 |
| A reformáció és az irodalom | 430 |
| A szabadságharcok kora | |
| A Báthoryak és a török háboru | 440 |
| Nemzeti ellenállás. Bocskay István | 453 |
| Az ellenreformáció kora | 467 |
| Erdély bukása és a török háboru | 481 |
| Az abszolutizmus és a kurucvilág | 487 |
| Magyarország fölszabadítása | 502 |
| Közállapotok a XVII. században | 516 |
| Az örökös királyság | 531 |
| Rákóczi Ferenc fölkelése | 540 |
| A pragmatica Sanctio kora | 554 |
| Magyarország helyreállítása. Mária Terézia | 563 |
| A magyar nemzeti állam alakulása | |
| A felvilágosodott abszolutizmus és a nemzeti ellenállás | 583 |
| A reakció kora | 596 |
| A legnagyobb magyar kora | 612 |
| Az átalakulás és nehézségei | 627 |
| A nemzetiségi kérdés | 628 |
| A társadalmi és gazdasági kérdés. Széchenyi és Kossuth | 632 |
| A megye és az állam. Az adminisztratív rendszer és a parlamentárizmus | 640 |
| Erdély az átalakulás korában | 645 |
| Az 1848-iki törvényhozás | 647 |
| A szabadságharc | 657 |
| Az abszolutizmus és a porvizórium | 683 |
| A kiegyezés és fejleményei | 699 |
| Név- és tárgymutató az 1-714. oldalakhoz | 715 |
| Függelék: Magyarország története a milleniumtól napjainkig | 725 |
| Név- és tárgymutató a 725-785. oldalakhoz |
Tétel sorszám:
250
Kikiáltási ár:
40.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
- Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |