Szálasi Ferenc: A magyar állam felépítésének terve

Előszó

A tudományok a már lezajlott eseményeket, az ezekből törvényszerűen adódó tényeket rögzítik és értékelik ki. Ennélfogva bizonyos mértékben és szükségszerűen az események mögött maradnak. Ebből következik azonban az is, hogy a közoktatásügy, mely a tudományoknak az államnak megfelelő alakban való továbbadását célozza, visszamaradt a jelenleg már felismert, de tudományos alapokon még nem rendszerezett kulturális, szociális és gazdasági fejlődés irányaival szemben. Azokat az alapokat tanítja, amelyeket a világháború előtti tudományos világ hordott össze a világháborút megelőző világfelfogás és ennek konkrét tudományos kiértékeléseképpen. Nagyon kicsi, csekély és sekély a megértés az új fejlődési irányokkal szemben mind a nép, mind az intelligencia részéről, melyen csodálkoznunk egyáltalában nem lehet, hiszen hiányzanak a meggyőződésen alapuló megértéshez szükséges tudományos és törvényekbe foglalt és elfogadott alapok. A világháború azonban gyökeres változásokat idézett elő, teljesen megváltoztatta a kiindulási alapokat, különösen az állam, az államhatalom és a nép kölcsönviszonyában. Erre vonatkozóan azonban még nincsenek kiforrott nézetek, tudományos megalapozottsággal rendelkező leszűrődések. Tehát kísérletezések folynak. A 20. század világháború utáni évtizedeit teljes joggal az emberiség nagy kísérletezési időszakának tekinthetjük, amelyben vagy az intelligencia - evolúció - vagy a tömeg - revolúció - viszi a vezérszerepet. A kísérletezések tényeként leszögezhetjük az elkövetkezendő fejlődési fokozat két fontos, előttünk kibontakozó törvényszerűségét: - először az államhatalom erősebb, céltudatos és tervszerű belenyúlása az államot alkotó elemek egymás közötti és az államhatalomhoz való viszonyába. Vissza