Börtsök Samu (1881-1931): Téli táj fenyőkkel - olaj, vászon, 48 x 60 cm

Tartalom

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő. Hűségben, valamint a művészkolónia iránti elkötelezettségben, de sorsfordulatokban is rokonítható a két elválaszthatatlan jóbarát, Börtsök Samu és Réthy Károly pályája. A jogászkodás egyiküknek sem felelt meg. Másfél évi joghallgatás után kedélybetegségéből gyógyította ki a nagybányai szabadiskola, melyet 1902-1908 között látogatott. Réti István növendéke volt. Közben Ferenczy Károly budapesti magániskolájába járt, s Párizsban, Münchenben, Bécsben tett rövid tanulmányutat. 1908-tól megszakítás nélkül Nagybányán élt, az elsők között kapott műtermet a kolónián. 1911-ban, az NFT megalakulásától a szervezet ügyvezető elnöke lett, mely tisztségét haláláig példás szorgalommal töltötte be. Börtsök föl nem becsülhető szolgálatot tett a Nagybánya-kutatásnak azzal, hogy a már Budapesten élő Réti fölkérésére 1922-ben összegyűjtötte a kolónia művésztagjainak életrajzi adatait, vallomásra bírta őket ars poetikájukról. Ilyen irányú kapcsolatuk egyébként már régebbi keletű volt. Az 1912-es jubiláris tárlat katalógusának szerkesztésében is együttműködtek. Börtsök Samu fiatal kora óta betegségével küszködött. Törékeny egészsége életformáját is meghatározta. Lábadozásai, hosszabb-rövidebb jólléte ideje alatt fölfokozott szorgalommal alkotott.
Állandó jellegű témát kínált számára a Veresvízről a Ligetre néző gyümölcsöskertje, s a közeli mezők, a dombok, a Kereszthegy határolta nagybányai táj. Festészete Nagybánya kitaposott ösvényein haladt. Többnyire tájképeket alkotott, csak néhány akttanulmánya és csendélete ismert. 1907-től tájképekkel vett részt a Műcsarnok tárlatain, vidéki és nagybányai tárlatokon. 1920-ban Nagyváradon mutatta be munkáit, a Hegedűs Hírlapirodában. Festményeit vásárolták, hiszen azok messziről árulkodva magukon viselték a nagybányaiság külsődleges jegyeit. Gyakori motívumaiból reá illik leginkább a nagybányai mesterek epitetonja, a "boglyás festő". Kivételes értékű munkája a budapesti Szépművészeti Múzeum által 1914-ben megvásárolt "Havas boglyák" című képe. Végül tüdőbaj döntötte le. Alkotásai a Magyar Nemzeti Galériában, a nagybányai Városi Múzeumban, erdélyi és magyarországi köz- és magánygyűjteményekben, valamint külföldi magángyűjteményekben leltek otthonra. (MJ-NFM, NF, Éber, LÁ)
Vissza