Tamási Áron: Virrasztás (dedikált példány)

Előszó

Aki virrasztott Úgy tudom, hogy a Tisza folyón kívül csak a Nyikót nevezi szőkének a magyar. Farkaslaka, ahol én születtem és felnőttem, ott fekszik a Nyikó fejében. A Hargita nyugati oldalán ered ez a szőke patakfolyó s falut addig nem lát, amíg Farkaslakát nem látja. El tudom gondolni, hogy micsoda nagy élmény lehet számára, hiszen számomra is nagy csoda volt ez a falu! Igaz viszont, hogy én messzibbről eredtem, mint a Nyikó. A Tamási-család 1602 óta itt lakik ebben a faluban. Azelőtt is Udvarhely megyében lakott. Minden tagja székely volt és katolikus, világi nyelven: küszködő és hívő. Apám kisbirtokos volt az anyakönyv szerint, a valóságban kékszemű uralkodó. Mivel a birodalma igen kicsi volt, annál jobban éreztük hatalmát. Engem már nyolc esztendős koromban olyan nagyra tartott, hogy a felnőttek munkáját is reám bízta. Éjjel és egyedül gyakran elmentem a havasra, sőt vittem, eleséget és üzenetet, titokzatos erdőkön keresztül. Úgy féltem, hogy a fülem is kihegyesedett belé. De nem történt semmi bajom, hajnalban mindig visszajöttem; s minden járás után nagyobb lett egy fokkal az önbizalom bennem. Vissza