Harsányi Zsolt: Magdolna I-III. (aláírt példány)
Három szerelem regénye
Szerző
Harsányi Zsolt
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T.
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 1.009 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
19 cm x 13 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2018-06-03 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1939], Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T (Budapesti Hírlap Nyomda, Bp.), 343 p.; 356 p., 310 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Magdolna. Három szerelem regénye. I-III. kötet (külön kötetekben). Írta: Harsányi Zsolt.
Az első kötet ajánlást tartalmazó lapjának hátoldalán a szerző, Harsányi Zsolt aláírása látható.
A két háború között ünnepelt szerző regénye egy asszony életén át, annak három szerelmén keresztül remek bemutatását adja az akkori magyar társadalomnak olvasmányos stílusban, frappáns cselekménybonyolítással. A regény sikerét bizonyítja, hogy a mű több európai nyelven is megjelent.
Utolsó két oldalon a szerző egyik regényének (Ember küzdj), valamint a Herczeg Ferenc szerkesztette Új idők (Magyar Úri Családok Képes Irodalmi Hetilapjának) egész oldalas reklámjával kiegészített kötet. A könyvet a Budapesti Hírlap nyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon kötés aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, tiszta, szép oldalakkal, hiánytalan, jó állapotban.
Előszó
Részlet az I. kötetből:
A kastély felől fújt a tavaszi szél, de nem egyenletesen, hanem szeszélyesen. Már a harangszónál olyan mulatságos volt ez: ahogy a harangszó hullámvonalszerűen hol...
Tovább
Előszó
Részlet az I. kötetből:
A kastély felől fújt a tavaszi szél, de nem egyenletesen, hanem szeszélyesen. Már a harangszónál olyan mulatságos volt ez: ahogy a harangszó hullámvonalszerűen hol ellanyhult, hol egyszerre megerősödött a szél szárnyán, azt lehetett volna hinni, hogy a kápolna, ahonnan a hang érkezik, nem áll egyhelyt, hanem közelébb suhan, vagy távolabbra siklik. Pele Marist búcsúztatta a harangszó, az öreg koldusasszonyt, aki tegnap virradóra halt meg; szalmazsákjában jócskán találtak megtakarított pénzt és írást is reszketeg szarkalábbetűkkel, hogy háromszor kell érte harangoztatni. A vén koldusasszony búcsú-gingallóját kapdosta ilyen kegyetlenül a májusi szél, mintha hancúrozó jókedvében darabokra akarta volna tépdesni, mint a kölyökpuli a szemétbe dobott tollseprőt.
Magdolna ott kuksolt az orgonabokrok virágzó sűrűjében. Volt itt neki egy titkos búvóhelye. Pokrócot szerzett a padlás lim-lomjai közül, azt hozta ide lopva a bokrok közé, ahol a tövek között kicsiny tisztás adódott. Ha sikerült valami tilos könyvet lopnia apja könyvtárából, ide hozta, hogy a lelkiismerettől és kiváncsiságtól viharosan dobogó szívvel falja az oldalakat, néhol korántsem értvén az olvasmány jelentőségét, csak zagyva sejtelemmel kutatván a felnőtt élet forró rejtelmeit. Visszahőkölt néha arról az útról, amerre kezdetleges képzelete vezette és az orgonabokrok titkos magányában is elpirult önmaga előtt, hogy ilyen vétkesen és pákosztosan játszadozik romlatlan romlottságával. De olyankor is ide osont elbújni, ha nem volt mit rejtegetnie, csak ábrándozni akart. A bűn íze volt abban, hogy ezen a virágillatos rejtekhelyen tartott tilos találkát senki által nem ismert ábrándjaival.
Vissza