Csathó Kálmán: Földiekkel játszó égi tünemény (aláírt példány)
Szerző
Csathó Kálmán
Róla szól
Csokonai Vitéz Mihály
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. Kiadása
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés
, 251 oldal
| Sorozatcím: |
Csathó Kálmán munkái
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
19 cm x 13 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2018-06-03 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é.n., Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. (Globus Nyomda, Bp.), 251 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Csathó Kálmán munkái c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Földiekkel játszó égi tünemény. Regény. Írta: Csathó Kálmán.
A címlapon a szerző, Csathó Kálmán tollal beírt aláírásával ellátott kötet.
"Csokonai életregényét Csathó Kálmán a kornak megfelelő hangulati elemekkel átszőve tökéletesen megoldotta." - írja Nemeskürti István író, költő, irodalomtörténész.
A szerző könyveinek reklámlistájával, Herczeg Ferenc Kilenc egyfelvonásos színmű-gyűjteményének és az általa szerkesztett Új Idők Szépirodalmi Képes Hetilap korabeli reklámjával kiegészített kiadás. A könyvet a Globus Nyomda nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötés aranyozott címfedéldísszel, dúsan aranyozott, feliratozott könyvgerinccel, virágmintás kiadói előzéklappal, hiánytalan állapotban.
Előszó
Részlet a könyvből:
"Balogh tiszteletes ur csendesen ballagott a bicskei nagy utca gyalogutján. A felvégről jött és szokása szerint egy marokra fogta a botját meg a hosszuszáru pipáját, közben...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Balogh tiszteletes ur csendesen ballagott a bicskei nagy utca gyalogutján. A felvégről jött és szokása szerint egy marokra fogta a botját meg a hosszuszáru pipáját, közben sürü fogadjistenekkel viszonozva az utcaajtókból felészálldosó adjonisteneket.
A mesterház kitárt kapujában megállt és mialatt izzadó üstökét törülgette nagy, kékvászon keszkenőjével, pár pillanatig szótlanul nézte azt a bekötött fejű menyecskét, aki ringó derékkal hajladozva éppen vacsorához teritett a zsengelevelü, vén körtefa alatt álló malomkő-asztalon.
- Szerencsés jóestét, hugom-asszonyom! - köszönt rá végre nagy hangon a rektornéra.
A fiatalasszony megperdült és valami mosolyféle villant meg szemében a köpcös termetü, őszbajuszu tiszteletes ur láttára. Nem volt csunya fehérnép, de senki se tartotta szépnek, mert mindig olyan képet vágott, mintha vadalmát evett volna, ritkán adódván elé olyasmi, amivel meg lett volna elégedve.
- Jó estét, tiszteletes ur! Hát kegyelmed nem találkozott az urammal? Odamentek pedig éppen ... Tessék beljebb kerülni!..."
Vissza
Fülszöveg
Nagy költő ihlető múzsájának lenni páratlan megtiszteltetés, irigyelt sors. Hány és hány nemzedék fordult kiapadhatatlan érdeklődéssel Petrarca Laurájának, Goethe Krisztájának, Petőfi Júliájának...
Tovább
Fülszöveg
Nagy költő ihlető múzsájának lenni páratlan megtiszteltetés, irigyelt sors. Hány és hány nemzedék fordult kiapadhatatlan érdeklődéssel Petrarca Laurájának, Goethe Krisztájának, Petőfi Júliájának személye felé! Halhatatlanok ők, de halhatatlanságukat a költőnek köszönhetik, akit remekművek alkotására ihletett szépségük, egyéniségük, nőiességük. Ilyen megtisztelő szerep jutott osztályrészül Vajda Juliannának, a komáromi gazdag gabonakereskedő szépségével és értelmével tündöklő leányának is, aki iránt halhatatlan szerelemre lobbant Debrecen elűzött nagy fia, Csokonai Vitéz Mihály, a Lilla-dalok költője. Huszonöt éves volt a nagy vagabundus, az országjáró poéta, aki fejébe vette, hogy az irodalomból él meg - elsőnek a honban -, amikor a sors megajándékozta a nagy szerelem boldogító élményével. Ki volt Lilla, viszontszerette-e a költőt, miért váltak szét útjaik? - ezekre a kérdésekre kapunk választ Csathó Kálmán Csokonai-regényében.
Vissza