Babits Mihály/Török Sophie: Sziget és tenger (Török Sophie által ajándékozott példány)
Versek
Szerző
Babits Mihály
Kapcsolódó személy
Török Sophie
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
(Budapest)
Kiadói varrott papírkötés
, 100 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
17 cm x 11 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2018-11-04 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1925], Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. kiadása és nyomása, 100 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Török Sophie által ajándékozott példány. Első kiadás. Sziget és tenger. Versek. Írta: Babits Mihály.
Az 1925-ben megjelent verseskötetében a költő új színeket hoz lírájába. "A Sziget és tenger című verseskötettel jön el Babits költészetében egy újabb fordulat. A költő a közösség elől elvonul a magányba a hegyre és a szigetre, egyúttal visszatér a rímekhez. Magánya más, nem önző, mert megfigyeli és megosztja a közösséggel az eseményeket, költészete a köznek szól, felmutatja, hogy él a szellem ebben a szellemgyalázó korban. A költő pályája a Sziget és Tenger kötettel ért legmagasabb fokára." -írja kritikájában a kötetről Szerb Antal.
Külön mellékletként a kötetben Török Sophie ajándékozó-kártyájával az alábbi szöveggel: "H. H.-nak igaz tisztelettel Török Sophie."
Részletes tartalomjegyzékkel közzé tett kiadás. A könyvet az Athenaeum Rt. Könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói varrott papírkötés feliratozott, nyomdadíszes címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, számjelzéses hátlappal, tiszta, szép, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban.
Előszó
Örökkék ég a felhők mögött
(Valló más helyett hitvallás.)
Az első könyvem első oldalára a „soha-megnem-elégedés" himnuszát írtam be... Nincs jogom hát panaszkodni, ha ma is elégedetlenül futok...
Tovább
Előszó
Örökkék ég a felhők mögött
(Valló más helyett hitvallás.)
Az első könyvem első oldalára a „soha-megnem-elégedés" himnuszát írtam be... Nincs jogom hát panaszkodni, ha ma is elégedetlenül futok még; sokat szereztem, sokat el is dobtam; egy vállrándítással; gesztusaim idegesek voltak és türelmetlenek; soha le nem ültem egy pillanatra sem; gazdagságomban szegénynek éreztem magamat és fáradtságomban nyughatatlannak; nemcsak a könyvembe, homlokomra is fel van írva a „soha-megnem-elégedés". Futottam hősen, szüntelen, lélekzetlen ; olykor szinte elbukni látszottam; s hasonlítottam ahhoz a fához, melynek koronáját földig csapja a szél... Mi tart fönn ? Mi a gyökér, mely nem szakad el? mely elpusztíthatatlan táplál valami kimeríthetetlen erővel? „A hit az élet ereje: az ember, ha egyszer él, akkor valamiben hisz... Ha nem hinné, hogy valamiért élnie kell, akkor nem élne"... Ezek a szavak, Tolsztoj szavai, járnak az eszemben, s vizsgálom, mit hiszek ? Ó, örökkék ég minden felhők mögött; kiirthatatlan optimizmus !
Vissza
Tartalom
| Örökké a felhők mögött | 5 |
| Régen elzengtek Sappho napjai | 11 |
| Könnyű dalt szeretnék írni a kedveshez | 13 |
| Ideges esztendők | 15 |
| Őszinteség | 16 |
| Pesti éj | 17 |
| Józanság | 19 |
| A harmadik emeleten | 21 |
| Bogárkák jó haláláért | 22 |
| Esti megérkezés | 24 |
| A jobbak elmaradnak | 26 |
| Petőfi koszorúi | 28 |
| A gyémántszóró asszony | 30 |
| Vers, apostolokról | 31 |
| A vén kötéltáncos | 33 |
| Hegedűk hervatag szava | 35 |
| Örömről daloltok | 36 |
| Borus nap; de kezd már kiderülni | 37 |
| Ablaknégyszög | 39 |
| Erdei lakásban | 40 |
| Dal az esztergomi bazilikáról | 42 |
| Free Trade | 44 |
| Csonka Magyarország | 45 |
| Szent király városa | 48 |
| Ádáz kutyám | 50 |
| Nyár | 52 |
| A sziget nem elég magas | 53 |
| Jókai | 55 |
| Egy fonnyadó bokorhoz | 57 |
| Temetői tavasz | 59 |
| Csövek, erek, terek | 60 |
| Rekonvaleszcencia | 62 |
| Télutó a Sédpataknál | 64 |
| Önéletrajz | 66 |
| Hazám! | 68 |
| Keserédes | 72 |
| Hús-szigetek a kőtengerben | 73 |
| Kanizsai Dorottya | 75 |
| Mig keztyüddel és kalapoddal babrálsz | 77 |
| Utca, délelőtt | 79 |
| Utca, esetefelé | 81 |
| Himnusz | 83 |
| Hadjárat semmibe | 87 |
Vissza