Fülszöveg
Adam Smith (1723-1790) a skóciai Kirkcaldyban született egy vámhivatalnok fiaként Egyetemi tanulmányait tizennégy éves korában kezdte a glasgow-i egyetemen, majd Oxfordban fejezte be 1746-ban. Először Edinburghban kapott egyetemi katedrát, ahol angol irodalmat és közgazdaságtant adott elő, majd a glasgow-i egyetem logikai és erkölcs-filozófiai tanszékére került. Pár éves külföldi tartózkodás után végleg visszatért szülővárosába, s itt dolgozta ki és fejezte be a már Párizsban megkezdett alapvető közgazdasági művét.
Nyilván nem sejtette, hogy A nemzetek gazdagságával egy új tudományos diszciplína - P. A. Samuelson szavaival: "a közgazdaságtan, a társadalomtudományok királynője, a legrégibb művészet, a legújabb tudomány" - indul el immár több mint két évszázados hódító útjára. A könyv megjelenésének éve, 1776, egyben a Függetlenségi Nyilatkozat közzétételének éve is, s ez az egybeesés nem véletlen: a politikai felszabadulás ugyanis komoly hatással volt az árak és a bérek állami szabályozás alóli felszabadítására, ami Adam Smith vizsgálódásainak fő tárgya. Ő elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan működik a tőkés gazdaság egész mechanizmusa gazdasági szabadság esetén. Felismerte, hogy ha nincs központi szabályozás, akkor a gazdasági folyamatok spontán módon alakulnak, de mégis valamilyen természetes rendben mennek végbe. Híres "láthatatlan kéz" elméletében az árutermelők tevékenységét az örök emberi természetből, az önzésből vezette le, ezzel magyarázta a gazdasági kapcsolatok általános formáját, a cserét. Az áru értékét a benne levő munkamennyiség alapján jövedelmekre osztotta. Ez a tétele mint Smith dogmája vált ismertté a közgazdaságtan történetében, és igen sok polgári közgazdásznál megtalálható.
Kutatásaival Smithnek sikerült korának közgazdasági ismereteit az akkori viszonyok között tudományos rendszerbe foglalnia, s ezzel nagymértékben gazdagított azt a polgári közgazdaságtant, amely aztán több fejlődési szakasz után az 1930-as években Keynes munkásságával érte el a csúcspontját.
Vissza