Móricz Zsigmond: Sárarany (aláírt példány)
Szerző
Móricz Zsigmond
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
(Budapest)
Kiadói egész vászonkötés
, 199 oldal
| Sorozatcím: |
Móricz Zsigmond művei
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
21 cm x 13 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2021-07-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é.n., Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.), 199 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Sárarany. Regény. Írta: Móricz Zsigmond.
A címlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Tizenkettedik kiadás. A szerző eddig megjelent műveinek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta az Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája Budapesten. A címlap hátoldalán tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, középdíszes címfedéllel, kopott aranyozású, feliratos könyvgerinccel, moder előzéklapokkal, hiánytalan, jó állapotban.
A szerző, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb, iskolateremtő alakja. A szerző Sárarany c. művét abban a hitben írta meg, hogy megmutatja ebben a regényében az "igazi falut" és erre reflektálva az illetékesek azonnal meghozzák a kellő intézkedést. Móricznak nincs egyetlen prózai műve sem, amely a koncepció szélességéért, a problémák gyökerükben való megragadásáért folytatott küzdelemben a Sárarany minden elemet művészetté olvasztó hőfokát, drámai feszültségét elérte volna.
Előszó
Részlet a könyvből:
Égető meleg nyár van. A sok eső után, amiben nem érhetett a búza, egyszerre borzasztó forróság lett, amely megaszalja a szemet. A kemény, meggondolt parasztok csak megingatják...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Égető meleg nyár van. A sok eső után, amiben nem érhetett a búza, egyszerre borzasztó forróság lett, amely megaszalja a szemet. A kemény, meggondolt parasztok csak megingatják a fejüket, »az isten is kitanult már a mesterségiből«, de nem zúgolódnak, nem ijedeznek, nem sápítoznak. Az idő ellen? Azt el kell fogadni, ahogy jön.
Turi Dani a falu felől jött haza. Szép menyecskék utána bámulnak, észre sem veszi már. Gondban fő a feje s néha rá-rábólint a gondolatára. Nagy terveket főz, a hamar meggazdagodó emberek módjára egyre nagyobb vállalatokba fog.
Amint a kiskapun belép a tisztántartott udvarra, föl emel egy eldobott kukoricakórót, míg beér a pitvarba, apróra töri s bent a szabad tűzhely elé veti a többi tüzelőhöz.
A felesége a konyha előtt piroskodik. Ingvállából kiemelkedik gőzölgő fehér sovány válla, nyaka s a babos - kék pendely-szoknya alól, fekete megkopott papucsban mezítlába.
Ahogy az ura belép, visszafordítja az arcát feléje. Irigység és méreg futja el. Persze ezt az embert nem nyúzta le az öt esztendei házasság meg a két gyerek. Neki mindenből csak a java jut. A barnapiros férfi szebb, mint legénykorában volt, mert ő kihízlalta. Bezzeg ő odavan, róla leszopták a húst a puják, meg a sok dolog, meg a sok méreg.
Vissza