Teleki László, G.: A' magyar nyelv elé mozdításáról buzgó esdeklései G. Teleki Lászlónak

Tartalom

A' tárgyaknak lajstroma.
BÉVEZETÉS.
§. 1. A. Magyar Nemzetnek viszontagságainak kö-
zönséges megtekintése.
§ 2. Annak közönséges megmutatása, hogy a' Magyar Nemzet Anyai nyelve pallérozásában a' több Nemzetekhez képest, miért maradott el annyira.
§. 3. Ezen Munkámnak alkalmatossága. A' Magyar
nyelv elémozditasára kiadott három kérdések-
röl.
§. 4. Az előre bévett balvélekedéseknek, ezen Tárgykörül való elkerülése, és az egész munkának öt ujabb részekre való felosztása.
§. 5. Akármely Nemzet pallérozásának szoross következése, az Anyai nyelve kimiveltetése.
ELSŐ RÉSZ.
A' Magyar nyelvnek eredete, a' Nemzeti Históriából lehúzva.
§. 6. Ezen résznek tzélya nem a' Magyar Históriának rövid fonala, hanem tsak a' Magyar nyelvnek pallérozására tzélozott történeteknek, rövid említése és kijegyzése.
§. 7. A' Magyar Nemzetnek eredete bizonytalan , mivel Scythiának nevezetetett régen az akkori esméretes föld kiterjedésének Északi része.
§. 8. Az Etymologisátió hasznos lehet, a' Nemzetek
eredetének kikeresésére. Ennek főbb főbb Regulai.
§. 9. A' Hunnusok és Avaresek, a' Magyarokkal,
ugyan azon egy Törsökböl származtak e' vagy
nem? A' Kunok Jászok, Pacinaciták, Törökök
és Székelyek.
§. 10. A' Magyarok, mitsoda Nemzeteket találtak ottan , hogy viselték magokat hozájok ; mi formán telepedtek meg; és miért nem tanulták
az Idegen Nemzetek Nyelveit.
§. 11. A' Régi Magyar Eleink természete. Nem volt
ollyan rosz, Vad, és kegyetlen Nemzet, mint
a' millyennek az akkori Idegen írók festegették.
§. 12. A' Magyar Nemzet régi hadakozó állapottya ;
hogy és miért akadályoztatta az a' Nemzeti
Culturát, és nyelv pallérozását.
§. 13. Annak megmutatása, mitsoda szók lehetnek
Anyai nyelvünkben Ös Törsökösök; ollyanok
t. i. a' melyeket más idegen nyelvekből nem
költsönöztünk.
§. 14. A' Magyar Nemzet szokásainak, és nyelvének
az első vándorló vagy pásztori állapotban való
megtekintése.
§. 15. A' Magyar Nemzet egy más után következő
sok rendbéli közönséges állapottyának megtekintése. A' földmivelésnek a' mesterségeknek
a' kereskedésnek, és a' Tudómányos Culturának, Anyai nyelvünkre, és abban az idegen
szók szaporodására nézve való béfolyása.
§. 16. A' Keresztény Vallás közinkbe való bejövetelének, a' Nemzeti Cultura 's nyelv gyarapodására nézve , mi haszna és béfolyása vólt 's
mi lehetett volna.
§. 17. A' nyomtatás mesterségének feltalálása, mennyit
használhatott vólna , és hogy annyit nem használt mi akadályoztatta.
§. 18. A' Vallásbéli Reformatiónak mi béfolyása vólt a'
Tudományok elésegitésére, és Anyai nyelvünk
pallérozására.
§. 19. Magyar Királlyaink első Dynastiájának , az az a'
tsupa Magyar vérből származott Királyaink Uralkodásának, és következéseinek megvisgálása.
§. 20. Az Idegen vérből szármozott Királyaink Dynastiájának megtekintése, kiváltképpen pedig első Lajos, és első Mátyás Királyaink hasznos
fáradozásai.
§. 21. Az Austriai Házból származott Magyar Királyok
Dynastiájának megtekintése, és némely Jegyzések.
Második rész.
A' Magyar Nyelvnek minémüsége Természete és Theoriája.
§. 22. A' Magyar nyelv fennhéjázó (Lingva Emphatica).
§. 23. A' Magyar Nyelv böv vagy szük voltanak
meghatározása, és a' bővítésre szólgálható módok eléadása.
§. 24. A' Magyar, igen nehéz nyelv; az idegenek nehezen tanulhatják meg ; egész tökélletességre soha vagy ritkán vihetik.
§. 25. Külömböző Dialectusai a' Magyar nyelvnek,
vidékenként és Vármegyénként.
§. 26. A' Magyar nyelv kellemetes magában; alkalmatos az éneklésre. Consonansokat tsoportoson
nem szenved egymás mellett, az abban eléfordúló hoszszú szók, nem változtatják ezen tulajdonságát.
§. 27. A' Magyar nyelv Theoriájáról közönségesen ;
fogyatkozásai az ujabb Magyar Nyelv Tanítóinknak ( Grammaticusainknak. )
§. 28. A' Magyar Orthographiának , irás módjának
különössége. Nem nehéz magában. A' Consonansok és Vocálisok Dyphthongusairól.
§. 29. A' Magyar Declinatióról. Éppen nem nehéz.
Az Adjectivumokról Pronomenekről , Supinumokról és praepositiokról a' mellyek inkább
postpositiók.
§. 30. A' Magyar Comparatióról. Nem nehéz magában ;
tsak hogy több a' Comparationis Gradusa háromnál.
§. 31. A' Magyar Conjugatióknak sok féle nehézségeiről.
§. 32. Az Adverbiumokról, Exclamatiokról, Conjunctiokról, Interjectioról , és némely ollyan nemű Particulákról a' melyek más nyelveken
nintsenek meg.
§. 33. A' Magyar Constructiónak mivolta, Syntaxisának nehezebb 's könnyebb részei.
§. 34.A' Magyar Ekésen szóllásról rövideden, bővebben ezen munka végével.
§. 35. Annak megmutatása, hogy a' Magyar Nyelv
emlitett különösségeinek eléadása az egész munkának jobb megvilágosítására nézve szükséges vólt
Harmadik rész.
Annak meghatározása mennyire ment légyen eddig a'
Magyar nyelv pallérozása
§. 36. A' Magyar nyelv majd szinte elébb Cultiválodott a' Németnél, hibás hát nyelvünknek Culturájára nézve , a' Czigánnyal és Lapponiaival
való egybenhasonlítása.
§. 37. Elmaradtunk ugyan az az utánni időkben a'
többi Nemzetektől nyelvünk pallérozására nézve ;
húsz esztendőktől fogva tsak ugyan feleszmélkedtünk.
§. 38. A' Magyar Literaturának közönséges megtekintése és különös meghatározásának elintézése.
§. 39. A' Vallásra Morálitásra és kegyességre tartozó
könyvek Anyai nyelvünkön voltak a' legszámosabbak. Ennek oka:
§. 40. A' Didactica Theologiára , kivált a' régibb időkről sok munkák maradtak meg , Anyai nyelvünkkön ; de ez ekkor köz vólt minden Nemzetekkel.
§. 41. A' kegyesség gyakorlására megkívántató könyveink, különös megtekintése. Régen még az Úri renden lévők is, az illyeneknek írásával töltötték idejeket.
§. 42. A' Philosophia, Medicina, és Naturális História körül nagy fogyatkozása vagyon Literaturánknak.
§. 43. Anyai Nyelvünknek a' Törvényes Tudómányokra való béfojásának kitsiny mértéke. Erre nézve Magyar Ország, Erdéllyel egyben hasonlittatik.
§. 44. Historicusaink elegen voltanak, a' kéz írásban maradtak , kiadattathatnának.
§. 45. A' Fabulákról Emblémákról: Hieroglyphákról
példa beszédekröl , és találós mesékről.
§. 46. A' kötetlen beszédbéli ékesen szóllás, régen
tsak a' Predikátiókban , Haloti Actiókban tartotta magát; az ujabb időkben ez valamennyire
változott.
§. 47. A' Magyar Poesisban , és annak nemeiben,
mennyire ment legyen elé a' Magyar Lituratura.
§. 48. A' szomorú, vig, és érzékeny Játékokról, az
úgy nevezett Római Mesékről. Mennyire ment
ezekre nézve Magyar Literatúránk.
§. 49. Lexiconokra, és Grammaticákra nézve, mennyire ment Anyai nyelvünk pallérozása.
§. 50. A1 Magyar Tudós Társaságokról és Magyar
Újságokról közönségesen.
§. 51. A' Tudományok szerént némely Magyar Tudósok neveinek előszámlálása.
§. 52. Kérdés: Vallyon a' kijött könyvek sokasága
e' vagy inkább azoknak belső érdemek a' Literatura gyarapodásának igaz jelei.
NEGYEDIK RÉSZ.
Mitsoda akadályai vóltak eddig a Magyar Litera-
túrának.
§. 53. A' nyelvpallérozása akadályainak közönségesebb nemekre való elosztása.
§. 54. A' szüntelen való külső és belső háborúk nagyon akadályoztatták Nemzetünk Culturáját, Anyai nyelvünk pallérozását.
§. 55. A' külömbözö vallások akadályoztattyák e' a'
Nemzeti Cultura elé nemetelét.
§. 56. A' Hazánkban lakozó , és most is bevándorló
idegen Nemzetbéliek, akadályoztattyák e' a' Magyar nyelv ki mivelését ?
§. 57. Az , hogy Nemzetünk több Nemzetekkel együtt,
ugyan azon egy Uralkodó Birodalma alatt vagyon, akadályozhattya e' a' Nemzeti Culturát, & c.
§. 58. A' Királynak vagy Fejedelmnek az Országban
való nem lakása akadályoztathattya, a' Culturat és nyelv pallérozását.
§. 59. A' Hazánk Constitutiója , nem tsak nem akadályoztatya Culturánkat, nyelvünk pallérozását söt inkább természetszerint elémozdittya.
§. 60. Akadálya a' Magyar nyelv elémenetelének az,
hogy a' közönséges dolgok folytatásában elegendő hasznát nem veszik.
§. 61. A' Deák nyelvnek közöttünk való közönséges
elterjedése nagyon akadályoztatta Anyai nyelvünket.
§. 62. A' Maecenasok szaporittyák a' Tudósok számát a' Báró Münchausen és Benks példái.
§. 63. A' külföldi utazáshoz való nem hajlandósága
Polgárinknak nagyon akadályoztatta Nemzeti Culturánkat: Mi kivántatik a' haszonnal való utazáshoz.
§. 64. Az idegen nyelvek tanulása nem akadályoztattya nyelvünk gyarapadását söt inkább azt elésegiti. Inkább Hazánk Nagyainak Hazánkban
való nem lakások árthat Nemzeti Culturánknak.
§. 65. Anyai Nyelvünk pallérozását nagyon akadályoztatta az, hogy a' nyelv kimivelésére tzélozó Társaságok kevesen alhattak fel közöttünk.
§. 66. Minden némü Oskoláinknak rosz állapottya,
nagyon akadályoztattya Nemzetünk Culturáját.
A' fogyatkozások közelebbi kikeresése.
§. 67. A' Nevelésre tanító Tudománynak ( Paedagogiának ) közöttünk való elmulasztása nagyon akadályoztatja Nemzetünk előmenetelét.
§. 68. A' szabadon való nem irhatás , nagy akadálya
a' Culturának és nyelv elémenetelének, ennek
némely meghatározásai.
§. 69. A' Fordításokra való nem figyelmezés nagyon
árt Literatúránk gyarapodásának.
§. 70. Nyelvünk elémenetelének nagy akadálya az is
hogy Leány nélkül való Anya, a' tanulásra
igen nehéz nyelv.
ÖTÖDIK RÉSZ.
Azon eszközökről és módokról a melyek által ezután
a' Magyar nyelv kimivelése elémozdítatattathatik.
§. 71. Minden Praejudicium nélkül kell a' Nemzeti
Cultarát elésegiteni. Sok idö kivántatik erre.
§. 72. Az akadályok eléadásával nagy része a' nyelv
elé mozditására szolgáló eszközöknnek' is eléadattatott. Tsak az akadályok hárittassanak el,
már sokat nyertünk.
§. 73. A' nyelv pallérozásán hijába igyekezünk , ha
tsak elébb a' helyes értelemben vett megvilágosodását Nemzetünknek előre nem botsátjuk.
§. 74. A' jó móddal elrendelt nevelés egyik módja a
Cultura elémozditásának. Némely hibainak megorvoslása módja adattatik elé.
§. 75. A' Nemzeti praejudicium nagyon ártalmas a'
Culturának ennek megorvoslása módja.
§. 76. A'' külső és belő kereskedés a' Culturát elémozdittya, a' nyelv pallérozását szükségesképpen maga után húzza.
§. 77. Az ollyan Nemzeteknek , a' kik már Culturájokat nyelveket nagyon elémozdították, példájok követése sokat használhat.
§. 78. Külömböző tzélokra szólgáló tökélletes Grammaticakat és Lixiconokat kell irattatni.
§. 79. A' nyelvünk bővítésére nézve jó vólna ha egy
Társaság egyben álhatna a mely az új szóknak a' Polgári just megadná.
§. 80. A' Magyar könyvek és Tudósok szaporítása közönségesen Nemzetünket cultiválná, nyelvünket gyarapítaná.
§. 81. A' Tudósok szaporítása módjának eléadása.
§. 82. A' Magyar könyvek szaporitása módja.
§. 83. A' Magyar nyelvnek oskolainkba való béhozá-
sa, és ennek mértekének meghatározása.
§. 84. Az Erdélyben felállott nyelvmivelő Társaságnak
hibái; melyből következnek a' javítása módjai.
§. 85. A' Magyar Újságokról tudós újságokról Journalokról , & c.
§. 86. A' Magyar Nyelvnek a'közönséges dolgok folytatásában való béhozása módjáról és annak mértékéről.
§. 87. A' Horvátokat, hogy lehessen Anyai nyelvünkhöz édesíteni.
§. 88. A' kötött és kötetlen beszédbéli ékesen ízóllás
a' nyelv Culturája főbb gradusa lévén azt különösön elémozditani kell.
§. 89. Anyai nyelvünkön az ékesen fzóllás elé mozdításának módjai közönségesen eléádattatnak.
§. 90. A' Poesisról közönségesen; szorossan egyben
van kötve a' kötetlen ékesen szóllással.
§. 91. Mi külömbség lehet a' Prosaicus és Poeticus
Stylus között a' külömbség nem ollyan nagy
mint a' hogy gondoliák : némely ellenkező vélekedések.
§. 92. A' Stylus Tisztaságának meghatározása.
§. 94. A'Stylus felemelkedtségének és a' szavak megválasztásának eléadása.
§. 95. A' Poesisnak két része vagyon , az első a' gondolatok felsősége és megválasztása , a' második a' szóbéli köntös. A' Poesis , és versificatió nem
egy.
§. 96. Közönséges elosztása á' Poémák nemeinek , kivált a' gondolatok nemei szerént.
§. 97. A' verselés módját nem kell nehezíteni, mert
több kár van benne mint haszon.
§. 98. A' Magyar Verselés módjának három nevezetes
neme adattatik elé.
§. 99. A' tsupa Magyar Metrumos versekről.
§. 100.. A' négy vagy két sorú Cadentiás versekről
közönségesen.
§. 101. A' Rhythmusos versbe is igen jó ha az ember egy kis Merumot observál.
§. 102. Batsányinak, és utánna másoknak, a' Magyar Rhythmusos versek körül való vélekedésének megítélése.
§. 103. A' Magyar Rhythmusos versekben eléfordúló vég szók kellemetessége eránt vélekedései G. Teleki Jósefnek, G. Fekete Jánosnak ,
G. Désöffi Jósefnek , és ezeknek egybenhasonlítása és megítélése.
§. 104. A' Nemzeti Játék Szín, elémozdittya nagyon ,
a' nyelv pallérozását és gyarapodását
§. 105. A' Játék színek jó móddal való felállításában
mire kellyen vigyázni akármely Nemzetnek is.
BEVÉGZÉS.
§. 106. Minden eléadott módok nem használnak , ha
a' Nemzetnek és annak Nagyainak , elegendő
Electricitása Energiája nintsen.
§. 107. A' Tárgyaknak ezen öt részekbe való egybe
folyása az íróját arra kénszeritette , hogy némely ideákat egynehányszor elékelletett nékie
hozni, de azt elnem kerülhette. Némely apróbb
fegyatkozásait is megemlíti.
§. 108. Némely Tárgyakat, nem lehet az írónak kimeríteni tsak érdekleni is elég vólt.
§. 109. Az írónak Hazája szeretetében való maga ajánlása.
A' TÁRGYAK LAISTROMA.
§. 1. Ezen toldalék alkalmatossága , Hazánk utolso
Ország Gyűlése. Nádor Ispányunk Nagy Hazáfiúisága.
§. 2. Tzélya ezen Toldaléknak.
§. 3. Volt e' a' mostani háborús környülállások között, maga idejében a' Magyar Nyelv béhozásától tanátskozni ?
§. 4. A' külömbözö Nemzetű Nyelvű Lakossaira néz-
ve Hazánknak, nem volna e' igasságtalanság Anyai
Nyelvünket közönségessé tenni?
§. 5. Lehett e' gondolni, hogy a' Magyar Nemzet bejövén pannoniába lemondott volna a' maga Anyai Nyelve gyakorlásáról?
§. 6. Annak megitélése, hogy Magyar Országon több
Magyar Lakosok vagynak e', mint más Nemzetbéliek? Ennek nemű némü meghatározása. Egy a' Hazánkban a' Nemesség.
§. 7. A' Magyar nyelvről szóló Articulus jósága, a a.
eröszak ebből egészen ki van rekeszve.
§. 8. A' peres dolgok folytatásában is lehetett volna
a' Magyar Nyelvnek befolyást adni. Példák erre belsők és külsők.
§. 9. Ezen ellenvetésnek közelebbi megvisgálása. A'
szóróssabb okok fontoltatnak meg.
§. 10. Valyon a' Magyar Nyelv vagyoné olyan tökélletességben , hogy mindent kilehessen benne tenni ? Ezen kérdésnek megrostálása.
§. 11. Valyon a' Magyar Nyelv behozásával, a' Deák
nyelv, a' mely még is a' régi tudomány kút
feje, nem felejtödiké el ?
§. 12. A' Deák Nyelv megszórítása mit árthat a' tudómányos Culturának közönségessen.
§. 13. A' más Nemzetek példája arra , hogy a' közbeszédbéli Deákság semmit se használ. Régen is a' köz és a' tudós Deák nyelv között vólt
kölömbség.
§. 14. Módja annak , hogy a' tiszta Deák nyelv tanulása nállunk , ne tsak el ne enyészszen, ha nem elé is mozditassék.
§. 15. Vályon az Anyai nyelv közönséges behozása
nem tsinállya e' azt, hogy az a' Nemzet, a' többiektől a' Litteraturába hátra maradjon.
§. 16. Ezen ellenvetésnek meghatározása , a' tudomány bővítésére való módok megvisgáltatnak.
§. 17. A' tudómányos Cultura gradussainak megállapítása. Ezekre nézve az ellenvetés megvisgáltatik.
§. 18. A' Nemzetek Culturaja Nemei tudományok szerint, meghatároztatnak, és az ellenvetés ezekre alkalmaztatik.
§. 19. Az idegen Cultus Nemzetek példái megvisgáltatnak.
§. 20. Azon módoknak eléadása, a' melyek által a'
nyelvpallérozása mellett az idegen Litteraturától való elmaradást meglehet akadályoztatni.
§. 21. Egy nagy Tudós Társaság módjáról, és jó elrendeléséről.
§. 22. Bevégzés, Nem nehéz a Magyar Nemzetnek a'
Culturában való tökélletesség felsőbb gradussát
elérni. Vissza