Fülszöveg
Almásy Lászlónak e könyvünkben közölt "Vadásznaplója" az Afrika-kutató 1926-os szudáni autós expedíciója alkalmával keletkezett, és Almásy László "Autóval Szudánban" című, a Magyar Földrajzi...
Tovább
Fülszöveg
Almásy Lászlónak e könyvünkben közölt "Vadásznaplója" az Afrika-kutató 1926-os szudáni autós expedíciója alkalmával keletkezett, és Almásy László "Autóval Szudánban" című, a Magyar Földrajzi Társaság könyvtára sorozatban megjelent mű 133-236. oldalain található.
Könyvünket Almásy László születésének 100. évfordulója alkalmából jelentettük meg.
Almásy László a Szahara "Abu Ramia" - a "Homok Atyja" nevet kapta, kifejezve ezzel a csodálatot és elismerést a fehér ember iránt, aki repülőgéppel és gépkocsival eredt a sivatag titkainak nyomába.
Almásy László nemzetközi viszonylatban is úttörő a levegőből végzett sivatagi archeológiai kutatások terén. A modern technika alkalmazása tette lehetővé, hogy a magyar sivatag-kutató megtalálta az elveszettnek hitt Zsurza oázist, melyet a sivatag népe rejtelmes, szellemjárta világnak tartott, ahol hajdani királyok kincseit mesebeli lények őrzik. Almásy meglelte e "kincset", hajdani kultúrák és népek nyomait, amely valóban nagy gazdagságot, kincset jelentett - a tudománynak.
Világra szóló szenzáció az uveinati sziklarajzok és festmények felfedezése is. E "sivatagi galériát" Ő gyanútlanul megmutatta olasz és német kutatóknak, kik Európába előbb visszatérve, saját eredményükként mutatták be a tudományos világnak.
Almásy nevéhez fűződik a "magyaráb" törzs, hajdan elhurcolt honfitársaink utódainak felfedezése is, a Nílus egyik szigetében Egyiptom és szudán határán, mint a modern kor pilótaszékbe bújt Juliánusza.
Sokrétű és fáradtságos tudományos tevékenysége mellett még az afrikai vadász-irodalmunkat is gyarapította vadásznaplójával. A vadásznapló egy kezdő Afrika-vadász izgalmas, közvetlen módon megjelenített kalandjait tartalmazza.
Vissza