Kisbán Eszter: Népi kultúra, közkultúra, jelkép: a gulyás, pörkölt, paprikás
Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportja
(Budapest)
,
Ragasztott papírkötés , 153 oldal
Ragasztott papírkötés , 153 oldal
| Sorozatcím: | Életmód és tradíció |
|---|---|
| Kötetszám: | 4 |
| Nyelv: | Magyar Angol |
| Méret: | 23 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-7762-53-1 |
| Aukció vége: |
2019-06-30 20:00
|
Előszó
A gulyás/pörkölt étel, bár korai históriája az alföldi árutermelő marhanevelés korai újkori történetének messzeségében tűnik fel, terjeszkedő, expanzív szakaszában, amikor immár... TovábbElőszó
A gulyás/pörkölt étel, bár korai históriája az alföldi árutermelő marhanevelés korai újkori történetének messzeségében tűnik fel, terjeszkedő, expanzív szakaszában, amikor immár gulyás/pörkölt/paprikásként az alföldi régió parasztságának legfontosabb, a táplálkozáskultúra stílusát meghatározó húsétele lett, elég jól nyomon követhető. Ezt a terjeszkedést, stílusváltást kíséri végig ez a munka egyik szálán. Az étel pályafutása arra is erőteljesen rámutat, mennyire behatárolt, regionális kultúrák voltak a hagyományos parasztkultúrák. A gulyás/pörkölt/paprikás közönséges mindennapi étel ma szerte Magyarországon. Az egyetlen parasztétel, amit a nemesi, polgári kultúra a 19. században ilyen mértékben befogadott. Ennek a folyamatnak a kezdetei a 18. század végére nyúlnak vissza, amikor a magyar nemesség a II. Józseffel való nemzeti konfliktusban a köznép gulyáshús ételét mutatta fel a magyar kultúra önállóságának egyik jeleként. A jelkép nem ment feledésbe. A népiesség jegyében később a köznépre utaló ételként nyert befogadást a főúri, nemesi, polgári asztalokra. Végül a polgári konyha juttatta el az Alföldön kívüli vidékek parasztságához. VisszaTartalom
| Előszó | 11 |
| A gulyás étel helyzete a 18. században | 13 |
| Irodalmi nyelv, beszélt köznyelv | 13 |
| Pásztorétel | 16 |
| Alföldi parasztok | 21 |
| Új változat: paprikás hús | 23 |
| Tábori katonaétel | 26 |
| Utasétel | 27 |
| Magyar nemzeti étel | 30 |
| "A káposztás hús Magyarország címere" | 30 |
| A köznép ételéből nemzeti étel - hagyományalkotás 1790 körül | 33 |
| Egy pályaív korai szakasza | 40 |
| A gulyás útja a 19. században | 43 |
| A magasabb társadalmi rétegek növekvő bekapcsolódása | 44 |
| A számontartás és használatbavétel mezsgyéjén | 44 |
| Polgári szakácskönyvek | 46 |
| Külföldi szakácskönyvek | 52 |
| Városi vendégfogadók | 53 |
| Gulyás, pörkölt, paprikás a köznyelvben - "gulyáshússá aprítalak" | 55 |
| Gulyásleves | 57 |
| Távolságtartás a két táplálkozási stílus érintkezésében - "Fácán-e vagy paprikás?" | 59 |
| Népi kultúra, nemzeti kultúra - "Miben áll a magyar nemzetiség?" | 62 |
| Az étel előretörése a parasztkultúrában a 19. század derekáig | 64 |
| Ünnep az Alföldön | 64 |
| Mindennapok az alföldön | 68 |
| Az Alföldön kívül | 70 |
| A 19. századi fejlődés mérlege | 73 |
| A guláys helyzete a parasztoknál 1900 körül | 75 |
| A fő elterjedési terület: az alföldi régió | 76 |
| "Nem vasárnap, ha nincs paprikás" | 76 |
| Lakodalom | 78 |
| Pörkölt, paprikás az alföldön kívül | 84 |
| Az új stílus | 89 |
| Három színtér a 20. században | 91 |
| Kiegyenlítődés a hazai táplálkozáskultúrában? | 91 |
| Magyar szimbólum a hazai turisztikai iparban | 95 |
| Nemzeti jelkép az emigrációban | 96 |
| Visszapillantás - parasztkultúra, elitkultúra nemzeti kultúra | 101 |
| Önálló parasztstílus a 19. században | 101 |
| jelképes szerepek | 104 |
| Irodalom | 107 |
| A képek forrásai | 121 |
| Képek | 123 |
| Angol összefoglalása | 135 |
Tétel sorszám:
200
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
15.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |