Tóth-Szabó Pál, Dr.: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon

Tartalom

TARTALOM.
Lap
Előszó III
Bevezetés.
I. FEJEZET.
A Husz János fellépését előidéző és hatását magyarázó körülmények 3
II. FEJEZET.
Husz János mester 16
III. FEJEZET.
A tanítványok 39
I. RÉSZ.
A cseh-huszita mozgalmak története Magyarországon.
I. FEJEZET.
Küzdelmünk a cseh-husziták ellen határainkon kívül 55
II. FEJEZET.
Küzdelmünk a cseh-husziták ellen határainkon belül 84
III. FEJEZET.
Lipan után 138
IV. FEJEZET,
A huszita vallás elterjedése Magyarországon 142
II. RÉSZ.
A cseh-huszita uralom története Magyarországon.
I. FEJEZET.
Giskra meghívása; a cseh-huszita uralom alapjai 169
II. FEJEZET.
Lap
A cseh-huszita uralom virágkora 2^2
III. FEJEZET.
Giskra és a bratrik 267
IV. FEJEZET.
A eseli-hiiszita uralom megszűnése 303
V. FEJEZET.
A cseh-huszita uralom hatásai 332
Oklevéltár 1414—1471.
I. Speier, 1414. október 18. — Zsigmond király meghagyja a német
birodalom egyházi és világi elülj áréinak, hogy Húsz Jánost Prágából Konstanczba menet és jövet ne háborgassák, adókkal ne terheljék, mert ő különös védelme alá vette 349
II. Leitmericz, 1421. február 14.— Zsigmond király Sánkfalvai Hős Miklósnak, ki a csehországi huszita harczokban, főképen a prágai királyi vár védelmében különösen kitüntette magát, új adomány czímén Ránkfalvát adományozza 350
III. Hradisch, 1421. május 13. — Zsigmond király Gyuregdi Pobor Jánosnak tekintettel amaz érdemeire, melyeket a morvaországi Hradisch városának a husziták ellenében való megvédelmezésével és önzésével szerzett, pallosjogot adományoz 351
IV. Nagyszombat, 1421. szeptember 21.— Zsigmond király Pálóczi Mátét és Imrét amaz érdemeikért, melyeket Csehországban a husziták elleni harczokban szereztek, Adács és más birtokokkal jutalmazza 352
V. Visegrád, 1425. junius 27. — Zsigmond király Ludányi Lászlónak, tekintetbe véve különösen azon érdemeit, melyeket a morvaországi Hradisch városa s több várnak a husziták ellenében való megvédelmezésével szerzett, megengedi, hogy Ludány birtokán kővárat építhessen 355
VI. Esztergom, 1428. február 14. — Pálóczi György esztergomi érsek tudósítja a pozsonyi városi tanácsot, hogy kérését nem teljesítheti, mert hadait már Stibor segítségére küldte 356
VII. Haram, 1428. márczius 28. — Zsigmond király megparancsolja Sopron megye nemeseinek, hogy, ha Pálóczi György esztergomi érsek és Pálóczi Máté országbíró, kikre a huszitáktól fenyegetett részek védelmét bízta, megkeresik, azonnal üljenek fel
VIII. Sempte, 1430. május 9. — Zsigmond király meghagyja Kanizsai László soproni főispánnak, hogy a saját és a nemesek hadait késedelem nélkül küldje Semptére, illetőleg Trencsénbe a Vág völgye őrzésére a husziták ellen 358
IX. Nürnberg, 1431. jun. 15. — Zsigmond király utasítja a szepesi káptalant, hogy a rá kivetett 300 frtnyi huszitaadót Baj-móczi Nofri Lénárdnak vonakodás nélkül szolgáltassa át 358
X. Diósgyőr, 1432. szeptember 29. — Borbála királyné elismeri, hogy a körmöczbányaiaktól 400 aranyforintot vett fel a husziták ellen indított hadjárat költségeire adó fejében 359
XI. Siena, 1432. október 23. — Zsigmond király utasítja a nyitrai káptalant, hogy Bossányi Györgyöt és Spáczai Mártont iktassa be Szarkafalvai Zsoldos László Szarkafalván és Lipniki Kerek Péter Lipniken levő részbirtokaiba, miután ezek huszitává lettek s ezáltal hűtlenségbe estek 360
XII. Nagyida, 1434. április 19. — Perényi János máramarosi és szepesi főispán felszólítja Körmöczbányát, hogy összes hadaival csatlakozzék hozzá a Liptóban gyülekező husziták ellen 362
XIII. Nagyszombat, 1434. augusztus 8. — Borotini Blaskó, Nagyszombat ura, nyolcz napi fegyverszünetre lép Pozsony városa tanácsával 363
XIV. 1434. október 8. — Nyitra megye nemesi törvényszéke jelenti Zsigmond királynak, hogy megtartotta a vizsgálatot a Bossányiaknak Szarkafalvai István és Lipniki Tamás ellen emelt panaszában, mely szerint ezek a Tapolcsányban fészkelő husziták segítségével kivetették őket szarkafalvai és lipniki birtokaikból 364
XV. Prága, 1434. november 5. — Zsigmond király Privigve városát, melyet a husziták felégettek és elpusztítottak, felmenti a harminczad és vámok fizetésétől 365
XVI. Pozsony, 1435. márczius 18. — Zsigmond király megparancsolja Szentgyörgy, Vereskő, Galgócz, Modor, Teriing, Csókafalva és Sempte lakosainak, hogy a nagyszombatiakat, ne háborgassák határaikban levő szőlejük művelésében 366
XVII. Pozsony, 1435. szeptember 6. — Zsigmond király megerősíti (Vág-)Besztercze kiváltságleveleit, melyek a husziták ismételt dúlásai közben elpusztultak 367
XVIII. Firenze, 1436. márczius 27. — IV. Eugenius pápa búcsúkat engedélyez azoknak a, híveknek, kik a huszita har-ezokban elpusztult szepessiimegi templom felépítéséhez adományaikkal hozzájárulnak 368
XIX. Firenze, 1436. márczius 27. — IV. Eugenius pápa búcsúkat engedélyez azoknak a híveknek, kik a huszita harczokban elpusztult raszdorfi templom felépítéséhez adományaikkal hozzájárulnak 369
XX. Buda, 1436. julius 1. — Zsigmond király Nagyszombatnak a huszita időkben megfogyatkozott lakosságát növelni akarván, utasítja az adószedőket, hogy ne terheljék adókkal azokat, a kik Nagyszombatba akarnak költözni 370
XXL Prága, 1437. márczius 26. — Zsigmond király meghagyja Sopron városa tanácsának, hogy a rá kivetett, de még nieg nem fizetett ezer arany forintnyi rendkívüli adó fejében tizenkét hajót szereljen fel Pozsonyban a taboritáknak Nándorfehérvárba való szállítására 370
XXII. Prága, 1437. november 1. — Zsigmond király Hosszú-aszói Botos Istvánt és általa Péter testvérét Félegyháza birtokkal jutalmazza s nemességgel tünteti ki különösen amaz érdemeiért, melyeket Csehországban a husziták térítésével szerzett 371
XXIII. Znaim, 1437. deczember 1. — Zsigmond király Kisgyarmati Miklóst különösen a husziták elleni harczokban szerzett érdemeiért Őke birtokkal jutalmazza 373
XXIV. Buda, 1439. junius 15. — Albert király a huszitákkal czimboráló Hrabori Péter birtokait Pakosi Imrének adományozta ; Pakosi Imre könyörületből lemond az adományról Hrabori András, Péter testvére javára 375
XXV. Somorja, 1441. márczius 8. — Rozgonyi István tudósítja a pozsonyiakat, hogy nyugalmukról gondoskodik 375
XXVI. Buda, 1441. julius 28. — Ulászló király megígéri, hogy Lévai Cseh László cseh zsoldosait négy hét alatt ki fogja elégíteni 376
XXVII. Buda, 1441. augusztus 14. — Ulászló király Rozgonyi Simont, Istvánt és Györgyöt a-z Erzsébet királyné cseh és német zsoldosaitól elvett Csellevárával jutalmazza 377
XXVIII. Hollókő, 1442. szeptember 17. — Nógrád és Hont megyék nemessége 1443. április 24-ig tartó fegyverszünetre lép Giskra Jánossal s a hatalma alatt álló részekkel 378
XXIX. Buda, 1443. január 25. — Ulászló király a hűtlenségbe esett Rozgonyi Istán néhány birtokával jutalmazza Szeredahelyi máskép Bikcsei Péter pozsonyi várnagyot és Bikcsei Benedeket, mert megtartották számára Pozsony-várát a csehek és németek ellenében 381
XXX. Cselle, 1445. augusztus 6. — Gúti Ország Mihály királyi fő kincstartó köszöni Giskra János közbenjárását Frigyes római király előtt 382
XXXI. Pest, 1446. junius 15. — Lévai Cseh László magyar és cseh hadaival a sági monostorra tört és azt megrabolta 383
XXXII. Buda, 1446. szeptember 13. — Giskra János egyezségre lép az országrendekkel 384
XXXIII. Buda, 1446. szeptember 13. — Az Országrendek egyezségre lépnek Giskra Jánossal 386
XXXIV. Lelesz, 1.447. május 1. — Csicseri Zsigmond a leleszi konvent előtt esküvel fogadja, hogy az egri káptalannak csak három birtokán szedte fel a dézsmát s adta át a cseheknek 388
XXXV. Richnovára, 1448. május 23. — Talafusz János a bártfaiakkal való pöre eldöntését akkorra halasztja, mikor Giskra János körükbe érkezik 389
XXXVI. Lelesz, 1448. julius 29. — Péter jászói prémontrei szerzetes a leleszi konvent előtt tiltakozik a szomolnokiak ellen, kik a jászói prépostság birtokainak nagy részét elfoglalták akkor, mikor a csehek megrabolták a monostort 390
XXXVII. Eger, 1449. május 8. — Hédervári László egri püspök kéri a bártfaiakat, váltsák ki a Homonuai urakat a csehek fogságából 391
XXXVIII. Buda, 1449. junius 26. — Csicseri Zsigmond kijelenti az országnagyok előtt, hogy az egri káptalan dézsmáját, melyet négy év előtt Talafusz Jánosnak adott át, meg fogja téríteni 392
XXXIX. Kassa, 1450. május 30. — Giskra János 270 arany forintot utalványoz Láng Miklósnak és Kollár Jánosnak abból az összegből, melyet az urak a mezőkövesdi megállapodások szerint mint utolsó részletet augusztus 8-án voltak kötelesek neki átadni 392
XL. Kassa, 1450. junius 2. — Giskra János 970 arany forintot vesz kölcsön Kassa városától a „király dolgaira" 393
XLI. Nyitra, 1450. október 13. — Baski Bálint Rozgonyi György pozsonyi főispán nevében tiltakozik a nyitrai káptalan előtt Ludányi Tamás ellen, aki csehek és más idegen nemzetbeliek társaságában Rozgonyi György Szered nevű birtokát megrabolta és felégette 394
XL1I. Szentlőrincz, 1451. szeptember 20. — Az országnagyok felszólítják Bártfát, hogy ne adjon segítséget Giskrának 394
XLIII. Buda, 1451. szeptember 27. — Az országnagyok intik Kassa, Lőcse, Bártfa és Eperjes városokat, hogy tartsák magokat távol Giskrától, ki Eger alól a felső részekre vonult 395
XLIV. Nagyszombat, 1451. október 10. — Gúti Ország Mihály királyi fő kincstartó kéri a pozsonyiakat, hogy hadaikat küldjék segítségre a csehek ellen, kik szekerekkel és hordókkal már útban vannak, hogy Pozsonytól Nagyszombatig szüreteljenek 396
XLV. Eperjes, 1451. október 13. — Brandeisi Giskra János László király főkapitánya a Sárosmegyében befolyó kamara hasznát 200 frt. erejéig Eperjes város tanácsának adja, az ezen felüli összeget azonban tartoznak neki beszolgáltatni 397 XLVI. Eperjes, 1452. február 14. — Sebesi László 300 aranyforintot fizetett Giskra Jánosnak Hédervári László egri püspök 2000 forintnyi váltságdíja törlesztésére; Giskra kijelenti, hogy ezt a 300 frtot beszámítja majd abba az összegbe, melyet neki az országnagyok szerződés szerint fizetni fognak 398
XLVII. Lelesz, 1452. márczius 9. — Kásméri Masa Mihály tiz hordó bort adott a cseheknek fejváltságul 399
XLVIII. Galsa, 1452. április 11. — Hunyadi János kormányzó felszólítja Bártfát, hogy a Giskra Jánossal Rimaszombatban végzendő tárgyalásokra küldjön két megbízottat . 399 XLIX. Pozsony, 1453. február 1. — Kistapolcsányi Kelemen Nyitra és Bars megyék kérésére kiváltotta Hrussóvárát a csehek, névszerint Gyurko Jano kezéből 400 L. Pozsony, 1453. február 6. — László király tiltja Talafusz Jánost a kassaiak zaklatásától 401
LI. Bécs, 1453. február 10. — László király Modrár Pált Nagyida birtokában megerősíti 402
LII. Richnóvára, 1453. február 25. — Talafusz János, Riclinó-vára kapitánya, megnyugtatja a kassaiakat, hogy jogtalan könetelésekkel zaklatni nem fogja 405
LII1. Diód, 1453. junius 16. — Hunyadi János, a királyi felség főkapitánya, tudósítja a bártfaiakat, hogy László fiát a rablók ellen küldötte, csatlakozzanak hozzá hadaikkal 406 LIV. Bécs, 1453. julius 4. — László király meghagyja Bártfa városa tanácsának, hogy a bratrik ellen vezetendő hadjárat költségeire bizonyos vármegyékben szedett adót vegye gondozásába s csak annak adja ki részben vagy egészben, a ki felmutatja Cilii Ulrik vagy Holczler Konrád
levelét 407
LV. Buda, 1455. február 11. — László király biztosítja Betlen-falvi Turzó Györgyöt, hogy Szepesvárát, melyet saját költségén váltott ki a csehek kezéből, mindaddig birtokolhatja, míg ő a cseheknek adott összeget neki meg nem téríti 408
LVI. Körmöczbánya, 1455. julius 4. — Giskra János annak tudatása mellett, hogy a király ráruházta a bányavárosok kormányzását, kinevezi főbányafelügyelővé Ruschel Keresztély körmöczbányai tanácsost 409
LVII. Buda, 1456. május 12. — László király utasítja Gömör-megye rendjeit, hogy a csehektől megszabadított rozsnyói eröd Őrségének ellátásáról lelkiismeretesebben gondoskodjanak 409
LVIII. Veszprém, 1456. május 28. — A veszprémi káptalan bizonysága szerint Újlaki Miklós erdélyi vajda és mácsói bán az országgyűlés megbízásából 2200 arany forinton kiváltotta a nógrádmegyei Jenővárát Axamit Péter kezéből s miután Lévai Cseh László az összeget megtérítette, a várat visszaadja neki mint tulajdonosnak 410
LIX. Csanád, 1456. deczember 9. László király tudatja Bártfával, hogy kérésére Komorovszki Pétert a felső részeken hagyja 411
LX. Buda, 1457. január 5. — László király megdicséri Kassát, mert Griska Jánosnak nem engedte meg a pénzverést kamarájában; ne is engedje addig, míg Giskra be nem mutatja engedélylevelét 412
LXI. Buda, 1457. márczius 30. — Garai László nádor arra kéri a pozsonyiakat, hogy azt az erődöt, melyet a csehek Dévényvára előtt emeltek, rombolják le 413
LXII. Buda, 1457. április 9. — László király utasítja Gútori Nagy Lászlót, a szepesi városok adószedőjét, hogy Talafusz Jánosnak 600 arany forintot fizessen ki 414
LXIII. Buda, 1457. április 21. — László király tudatja Bártfával, hogy a „lázadók" megfékezése végett Giskra Jánost a felső részek kapitányává nevezte; hűtlenség büntetése mellett engedelmeskedjenek neki; ha megkeresi ől^et, 15 lovas és 50 gyalogos vitézüket teljes felszereléssel küldjék táborába 414
LXIV. Bécs, 1457. augusztus 16. — László király serkenti Bártfát, hogy támogassa Giskra Jánost a „zavargók" ellen . . LXV. Kassa, 1457. szeptember 8. — Giskra János és Perényi János, a felsőrészek főkapitányai, fegyverszünetre lépnek Szilágyi Mihálylyal 416
LXVI. Kassa, 1457. szeptember 16. — Giskra János nyugtatja Kassa város tanácsát kétezer arany forintról 418
LXVII. Buda, 1458. április 17. — Hunyadi Mátyás király megígéri Rozgonyi Sebestyénnek, hogy ha a megindítandó hadjáratban kára történnék vagy fogságba esnék, helyt fog érte állni 419
LXVIII- Buda, 1458. május 5. — Hunyadi Mátyás király tudomásul veszi, hogy Kassa már a mult évben megfizette Giskra Jánosnak a jelen év adóját 419
LXIX. Jászó, 1458. junius 1. — Rozgonyi Sebestyén tudatja Bártfával, hogy Jász ót megvette, három-négy nap múlva Eperjesen lesz, ide küldje haderejét 410
LXX. (Nagy-)Várad, 1458. junius 28. — Vasvári Balázs váradi örkanonok értesülvén Axamit haláláról, megkeresi a bártfaiakat, ne hagyják veszni azt az „összegecskét", melyet jótállásuk mellett Axamitnak kölcsönzött 421
LXX1. Buda, 1459. márczius 7. — Hunyadi Mátyás király kétezer aranyforintot fizetett a cseheknek Tapolcsányvára kibocsátásáért 422
LXXII. Buda, 1459. julius 19. — Hunyadi Mátyás király inti Homonnai Istvánt és Bertalant, Ung megye főispánjait, hogy a csehek elleni hadjáratra kivetett adót, melynek megajánlásához Ők is hozzájárultak, fizessék meg, ne adjanak rossz példát másoknak; az adóra szükség van, kiváltképen az Eperjesen elhelyezett őrség ellátása végett 422
LXXIII. (Sáforalja-)Ujhely, 1459. október 16. — Pálóczi László országbíró meghagyja Ungmegye nemeseinek, hogy Talafusz János feltartóztatása végett Terebesen szálljanak hadba 424
LXXIV. Buda, 1460. január 26. — Hunyadi Mátyás király tudatja Bártfa városával, hogy Giskra János békére óhajt lépni; a tárgyalások megindítását Pálóczi László országbíróra bízta, ki ha ezirányban megkeresi a várost, küldjön hozzá két vagy három megbízottat 425
LXXY. Buda, 1460. május 9. — Hunyadi Mátyás király Kisszeben városát, melyet 1459. nyarán szabadított ki a csehek hatalmából, kétezer arany forintig beírja a Rozgonyiak javára a város felszabadítása körül szerzett érdemeikért és felmerült költségeikért 426
LXXVI. Pata, 1460. julius 8. — Hunyadi Mátyás király Pata lakosait, Gúti Ország Mihály és Losonczi Albert jobbágyait, kik részint a csehek garázdálkodása, részint a felmentő sereg élelmezése miatt sok kárt vallottak, örök időkre felmenti a kamarahaszna fizetésétől 427
LXXVII. A Serke alatti táborban. 1460. szeptember 3. — Hunyadi Mátyás király a sárosmegyei Újvárt, mely ezidő-szerint még Radkowiczi Péter „testvér" hatalmában van, zálogba adja háromezer arany forint fejében Podmani Podmaniczki Lászlónak, ki a cseh rablók elleni küzdelemben annyira kitüntette magát, hogy mindeneknek például szolgált 428
LXXVIII. Kassa, 1460. november 27. — Hunyadi Mátyás király Szapolvai Imrének és Rozgonyi Sebestyénnek a bratrik elleni harczokban szerzett érdemeik jutalmául és költségeik fedezésére 12,000 aranyforint erejéig zálogba adja a bratrik birtokában levő Richnóvárát 430
LXX1X. Trencsén, 1461. január 18. — Sári Péter fehérvári orkánon ok tudósítja a pozsonyiakat a Trenesénben folyt, egyebek közt Giskra Jánost is illető tárgyalásokról 431
LXXX. Buda, 1461. április 8. — Hunyadi Mátyás király kinyilatkoztatja Rozgonyi Jánosnak és Rajnáidnak, hogy mert kérésére megengedték Kisszeben városában a Sáros-várában és Richnóban fészkelő csehek szemmeltartására egy erődnek a felépítését, Kisszebent illető birtokjogukat nem fogja kétségbe vonni 432
LXXXI. 1461. — A magyarországi husziták tanai a ferenezesek feljegyzése szerint 433
LXXXII. Vácz, 1462. máj. 14. — Hunyadi Mátyás király az aradmegyei Sólymos várát mindennemű tartozékával Brandeisi Giskra Jánosnak adományozza, a ki megfogadta, hogy ezentúl neki és az ország szent koronájának híven és őszintén fog szolgálni 436
LXXXIII. Buda, 1462. aug. 3. — Hunyadi Mátyás király megparancsolja Ungmegye nemesi rendjeinek, hogy az országgyűlésen a csehek kielégítésére megajánlott adót, egy kaputól egy aranyat, melyet a felső részeken, így Ungban is, bizonyos okok miatt fél forintra szállított le, fizessék meg, mert a Brcsal Miklósnak és Hertwitowiczi Bartosnak Késmárk kibocsátásáért teljesítendő fizetés határnapja közeledik 437
LXXXIV. Kassa, 1462. szept. 9. — Kálmáncsehi Domokos prépost meghagyja Ungmegye adószedőinek, hogy a már begyült pénzt azonnal szolgáltassák át neki Késmárk kiváltására 439
LXXXV. Szeben, 1462. szept. 25. — Hunyadi Mátyás király utasítja az ungmegyei adószedőket, hogy a már begyűlt pénzt haladéktalanul szolgáltassák át Kálmáncsehi Domokos prépostnak Késmárk kiváltására 439
LXXXVI. Szeben, 1462. szept. 30. — Hunyadi Mátyás király Magyar Balázst a cseh latrokkal czimboráló Kassai János és Szaniszló, azután Albert és más nemesek birtokaival jutalmazza 440
LXXXVII. Késmárk, 1463. szept. 16. — Szapolyai István a felső részek kapitánya értesíti a bártfaiakat Komorovszki Péter, Hertwitowiczi Barthos s más bratrivezérek ellenséges szándékairól; álljanak hadrakészen s az ez ügyben Lőcsén tartandó tárgyalásokra küldjenek két tanácsbelit 442
LXXXVIII. Buda, 1464. máj. 21. — Hunyadi Mátyás király a harminczadjövedelemből örök időkre 200 aranyforintot adományoz Trencsén városának, hogy segítsen a huszita idők okozta szegénységén 443
LXXXIX. Buda, 1464. jun. 4. — Hunyadi Mátyás király megparancsolja Arad, Zaránd és Békés megyék adószedőinek, hogy Brandeisi Giskra Jánosnak a meghódolásakor megállapított ezer aranyforintot adják ki 444
XC. Buda, 1464. jul. 12. — Hunyadi Mátyás király a szabad város kiváltságaival ruházza fel Mezőkövesdet, hogy magához térjen abból a romlásból, melybe a huszita idők juttatták 445
XCI. Buda, 1464. jul. 20. — Hunyadi Mátyás király Nógrádmegye 1465. évi kamara hasznát, öt telek után egy aranyforintot, Bíró Lukács jászói prépostnak adja, hogy kielégíthesse Magyar Balázst Jászó megerősítésére fordított költségeiért 446
XCII. Zólyom, 1465. ápr. 5. — Hunyadi Mátyás király adómentességet ad a zólyomlipcsei várhoz tartozó Jeszenye falu lakosainak, hogy segítsen szegénységükön, melybe a csehek juttatták 448
XCIII. Sajószentpéter, 1466. decz. 19. — Pálóczi László országbíró bizonysága szerint Perényi János Talafusz János segítségével szétkergette a Pelsőczi (Bebek) Imre felhívására Gömör városába egybegyűlt gömörmegvei rendeket ; viszont Talafusz János Perényi János támogatásával elfoglalta a jászói prémontrei kolostort . . . 449 XCIV. Nagyszombat, 1467. jan. 11. — Hunyadi Mátyás király megparancsolja a Kosztolány közelében lakó nemeseknek, hogy Poclmaniczki László megkeresésére munkásaikat, szekereiket és hadiszereiket küldjék hozzá 451
XCV. Szeben, 1467. okt. 21. — Hunyadi Mátyás király Hrussó-várát, mert néhai Pelsőczi Bebek István hanyagsága miatt ismételten a cseh rablók hatalmába jutott, még inkább, mert Pelsőczi Bebek György, az István fia, hűtlenségbe esett, Szécsényi Pálnak adományozza . . . 452 XCVI. (Nagy-)Várad, 1468. jan. 26. — Hunyadi Mátyás király megparancsolja Arad, Zaránd és Békés vármegyék adószedőinek, hogy Sólymosi Giskra Jánosnak az ezer aranyforintot adják ki 453
XCV1I. Kapós, 1468. okt. 15. — Bácskái István Ungmegye alispánja s a négy szolgabíró jelenti Mátyás királynak, hogy Pálóczi László országbíró utasítására elvégezték a vizsgálatot Bácskái Balázs leleszi prépostnak Csicseri Zsigmond ellen emelt panaszában 453
XCVIII. Arad, 1468. okt. 22. — Brandeisi Giskra János az aradi káptalan előtt zálogba adja Borzlyuk városát tartozékaival, egykor sárosi várnagyának, most sólymosi udvarbírájának Kniezics Mátyásnak ezer arany, forintért 455
XCIX. Buda, 1468. decz. 24. — Hunyadi Mátyás király utasítja a budai káptalant, tartson vizsgálatot Rédei János panaszában, a mely szerint Pásztói János a panaszostól a zagyvai erődben fészkelő csehek részére egyezség szerint küldött fejváltságot elrabolta 457
C. Buda, 1471. febr. 6. — Hunyadi Mátyás király megerősíti Kniezics Mátyást Borzlyuk birtokában, a melyet ez néhai Giskra Jánostól vett zálogba 458
Név- és tárgymutató 460 Vissza