Gáldi László/Makkai László: A románok története
Különös tekintettel az erdélyi románokra
Magyar Történelmi Társulat
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés , 428 oldal
Kiadói félvászon kötés , 428 oldal
| Sorozatcím: | Magyar Történelmi Társulat könyvei |
|---|---|
| Kötetszám: | 6 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é. n., Magyar Történelmi Társulat (Franklin-Társulat Nyomdája), 428 p. + [7] t., ill. + 1 térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Történelmi Társulat Könyvei. No.: VI. sz.
A románok története különös tekintettel az erdélyi románokra. Szerkesztette: Gáldi László és Makkai László. E mű munkatársai: Elekes Lajos, Gáldi László, Juhász Ístván, Makkai László, Polónyi Nóra, Tóth András és Tóth Zoltán.
Kilenc fekete-fehér, szövegközti térképpel és hét képtáblán húsz fekete-fehér, feliratos képmelléklettel, valamint Lukinich Imre előszavával, jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített történelmi tanulmány. A térképeket a szerkesztők tervei alapján Irmédi Molnár László rajzolta. A kötet címlapján tollal beírt tulajdonosi névbeírás látható. A könyvet a Franklin-Társulat Nyomdája nyomtatta.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, kissé kopott könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhol ceruzás aláhúzásokkal, jelölésekkel és bejegyzésekkel ellátott belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet egyik szerkesztője, Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Az egyetemi tanulmányait Kolozsváron, majd Budapesten és Bázelben végezte. Később az Erdélyi Tudományos Intézet tanára volt. 1942-től egyetemi magántanárként tevékenykedett a kolozsvári egyetemen. 1945-től a Teleki Pál Tudományos Intézet, azt követően az MTA Történettudományi Intézetének hivatalos munkatársa, majd 1961-től az intézet főmunkatársa.
"...Ez a gyűjteményes mű az első kísérlet magyar nyelven a románság történetének megismertetésére. Benne az olvasó megtalálja mindazt, amit ma egy magyar embernek a román történelemről és annak magyarországi vonatkozásairól tudnia kell. A tanulmányok szerzői forrásszerűen ismerik Románia történelmét. Nem németből vagy románból fordított történelmet adnak tehát, hanem hosszú évek munkájának eredményeit tárják a magyar olvasóközönség elé. Ebben a munkában közönségünk megbízható és tárgyilagos vezetőt fog találni, amely megérteti vele a tőlünk lélekben, ízlésben és gondolkozásban annyira különböző román nép lelki berendezését, világszemléletét és politikai elgondolásait..." - írta a műről a Néptanítók lapja (1941. június 15./74. évfolyam/12. szám).
A románok története különös tekintettel az erdélyi románokra. Szerkesztette: Gáldi László és Makkai László. E mű munkatársai: Elekes Lajos, Gáldi László, Juhász Ístván, Makkai László, Polónyi Nóra, Tóth András és Tóth Zoltán.
Kilenc fekete-fehér, szövegközti térképpel és hét képtáblán húsz fekete-fehér, feliratos képmelléklettel, valamint Lukinich Imre előszavával, jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített történelmi tanulmány. A térképeket a szerkesztők tervei alapján Irmédi Molnár László rajzolta. A kötet címlapján tollal beírt tulajdonosi névbeírás látható. A könyvet a Franklin-Társulat Nyomdája nyomtatta.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, kissé kopott könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhol ceruzás aláhúzásokkal, jelölésekkel és bejegyzésekkel ellátott belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet egyik szerkesztője, Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Az egyetemi tanulmányait Kolozsváron, majd Budapesten és Bázelben végezte. Később az Erdélyi Tudományos Intézet tanára volt. 1942-től egyetemi magántanárként tevékenykedett a kolozsvári egyetemen. 1945-től a Teleki Pál Tudományos Intézet, azt követően az MTA Történettudományi Intézetének hivatalos munkatársa, majd 1961-től az intézet főmunkatársa.
"...Ez a gyűjteményes mű az első kísérlet magyar nyelven a románság történetének megismertetésére. Benne az olvasó megtalálja mindazt, amit ma egy magyar embernek a román történelemről és annak magyarországi vonatkozásairól tudnia kell. A tanulmányok szerzői forrásszerűen ismerik Románia történelmét. Nem németből vagy románból fordított történelmet adnak tehát, hanem hosszú évek munkájának eredményeit tárják a magyar olvasóközönség elé. Ebben a munkában közönségünk megbízható és tárgyilagos vezetőt fog találni, amely megérteti vele a tőlünk lélekben, ízlésben és gondolkozásban annyira különböző román nép lelki berendezését, világszemléletét és politikai elgondolásait..." - írta a műről a Néptanítók lapja (1941. június 15./74. évfolyam/12. szám).
Előszó
Az 1867-i kiegyezést követő korszakban a magyar történetírás sem a magyarországi nemzetiségek, sem pedig a magyar királyságot övező államok története iránt nem mutatott elég érdeklődést. A... TovábbElőszó
Az 1867-i kiegyezést követő korszakban a magyar történetírás sem a magyarországi nemzetiségek, sem pedig a magyar királyságot övező államok története iránt nem mutatott elég érdeklődést. A tulajdonképeni magyar történelem is annyira ismeretlen volt még, annyi nagy kérdés várt itt is megoldásra, hogy a nemzetiségeknek és az ország határai szomszédságában fekvő területeknek történetével való foglalkozást senki sem tartotta sürgős feladatnak. Talán az érzék is hiányzott annak felismeréséhez, hogy a nemzetiségek és a szomszéd államok története szorosan beletartozik a magyar történelembe, mert a magyar multról helyes képet csak akkor alkothatunk magunknak, ha hitelesen ismerjük azoknak az idegen fajú és nyelvű népeknek a történetét, amelyekkel az államalkotó magyarság hosszú századokon át együtt élt. Természetesen, hogy ezekután nemcsak a magyar társadalom széles rétegei maradtak közömbösek a nemzetiségek vagy a szomszéd államok élete és története iránt, hanem a magyar politikai közélet tényezői is, akik pedig az állam bel- és külpolitikai irányítására befolyást gyakoroltak. Az érdeklődésnek és az érzéknek ebből a hiányából, vagy legalább is szerény mértékéből támadt az a nagy tájékozatlanság, mely a nemzetiségi kérdésben és a velünk szomszédos államok magyar kapcsolataiban a társadalmat általában jellemezt. Az a készületlenség, amely a világháborút követő forradalmak idejében a magyar politikai világban megállapítható, főként innen eredt. VisszaTartalom
| Előszó | 5 |
| A románság kialakulása | 7 |
| Délkeleteurópa a Kr. e. I. évezredben | 7 |
| Róma behatolása a Balkán-félszigetre | 13 |
| A dák nagyhatalom | 15 |
| A dákok megsemmisülése | 17 |
| Dácia a római uralom alatt | 19 |
| Dácia elvesztése | 21 |
| A balkáni romanizmus | 24 |
| Avarok és szlávok | 30 |
| Az ősromán egység felbomlása | 33 |
| Az északi románság bevándrlása és megtelepülése | 36 |
| A románok megjelenése a Duna balpartján | 36 |
| A tatárjárás következményei | 43 |
| A magyarországi román bevándorlás első hulláma | 46 |
| A második telepítési hullám és Moldva megalapítása | 52 |
| A vallási kérdés | 57 |
| A magyarországi román társadalom válsága | 64 |
| A román vajdaságok a dunatáji magyar hegemónia korában | 70 |
| Önállósági törekvések | 70 |
| A magyar bástya román kapui | 80 |
| Kelet és Nyugat között | 91 |
| A román vajdaságok török nyomás alatt | 108 |
| Az államélet elhanyatlása | 108 |
| A társadalom az újkor elején | 120 |
| Nemzeti műveltség és idegen elnyomás | 129 |
| Az erdélyi románok XVI. és XVII. században | 129 |
| Az erdélyi fejedelemség társadalmi tényezői és a románság | 139 |
| Az erdélyi románok és a Kárpátokon túli vajdaságok | 146 |
| Az erdélyi román egyház és kultúra a XVI-XVII. században | 156 |
| A reformáció az erdélyi románok között | 157 |
| A román vajdaságok a fanarióták korában | 168 |
| A politikai események | 168 |
| Az ortodox egyház és a fanarióták | 174 |
| Az udvari élet és a közigazgatás | 176 |
| A társadalmi helyzet | 179 |
| Ipar és kereskedelem | 181 |
| A fanarióta-kor kultúrpolitikája. Bizánc és Európa | 183 |
| A tudomány és az irodalom | 185 |
| A román nyelv sorsa a fanarióta-korban | 189 |
| Az erdélyi románok a XVIII. században | 191 |
| A mult adottságai | 191 |
| A politikai unió | 192 |
| A vallási unió | 195 |
| Az egyesült román egyház a XVIII. században | 198 |
| Az ortodox román egyház a XVIII. században | 208 |
| A románság szociális és politikai helyzete a század végén | 214 |
| Az egységes fellépés felé | 218 |
| Az erdélyi románság szellemi újjászületése | 221 |
| Az általános fejlődés | 221 |
| Az irodalom megindulása | 222 |
| A népi nyelv kiművelése | 227 |
| Az irodalom megindulása | 230 |
| A népművelés kezdetei. A közhasznú könyvek | 232 |
| Az erdélyi művelődés átáradása a Kárpátokon túlra | 233 |
| Nemzeti megújulás a román vajdaságokban | 235 |
| A görög szabadságmozgalom | 235 |
| A román társadalom a XIX. század elején | 239 |
| Vladimirescu Tódor felkelése | 245 |
| Az első honi fejedelmek | 252 |
| A Szervezeti Szabályzat | 260 |
| Orosz befolyás a vajdaságokban | 268 |
| A román felvilágosodás | 272 |
| A politikai élet megindulása a vajdaságokban | 282 |
| A romantikus nemzedék | 287 |
| Az erdélyi románok a XIX. században | 293 |
| A Supplex libellus mozgalma | 293 |
| A reakció kora | 295 |
| A nyelvharc és 1848. eseményei | 299 |
| Elnyomatás és közeledés a magyarsághoz | 312 |
| Bécs a románok mellett | 316 |
| A kiegyezés következményei | 321 |
| Egyesült fejedelemségek a független királyság | 331 |
| Forradalom és emigráció | 331 |
| A vajdaságok egyesülése | 340 |
| Cuza Sándor reformjai | 375 |
| Károyl herceg és a román függetlenség kivívása | 352 |
| Nagy-Románia megalakulása | 360 |
| Az új királyság külpolitikája | 360 |
| Az erdélyi román nemzetiségi mozgalmak | 362 |
| A Liga Culturala | 364 |
| A századvég belpolitikája | 366 |
| A teljes szellemi egység felé | 368 |
| Eltávolodás a Hármasszövetségtől | 369 |
| Románia a világháborúban | 372 |
| A nagy-román kísérlet két évtizede | 378 |
| Nagy-Románia belső ellentétei | 378 |
| Az erdélyi románok harca | 384 |
| Az új román nacionalizmus | 387 |
| Károly király kisérlete | 394 |
| Jegyzetek | 401 |
Témakörök
Tétel sorszám:
149
Kikiáltási ár:
6.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
25.200 Ft
Licitek száma: 17
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |