Fekete István: Zsellérek (Tiltólistás kötet)
Védőborítós példány
Szerző
Fekete István
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 334 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
21 cm x 14 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 334 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Zsellérek. Regény. Írta: Fekete István.
Második kiadás. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda regénypályázatának díjnyertes műve. A kötetet nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott, alakos-ábrás illusztrációval és dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, kopott könyvgerinccel, színes kiadói előzéklapokkal, hiánytalan, jó állapotban, eredeti, színes feliratos, illusztrációval ellátott, fülszöveges, enyhén sérült, foltos kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Közeli barátjával, Csathó Kálmánnal együtt a magyar „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők egyik legolvasottabb magyar írója. Műveit az ember-, állat- és természetszeretet, valamint az egyetemes humánum uralja. Jelen kötet (Zsellérek) 1939-ben a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magyar nemzeti szellemiségű regény pályázatán (melyre összesen 193 író küldte be pályaművét) megkapta a 3000 pengős első díjat. A kötet népszerűségét mutatja, hogy 1939-1944 között hét kiadást ért meg. Csak a rendszerváltozás után, 1994-ben jelent meg újra, csonkítatlan formában, mivel a regény bemutatja a magyarországi vörösterror hétköznapi valóságát. Ez a sokáig agyonhallgatott remek regény az író korai remekművei közé tartozik.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
Részlet:
Egy haris kiáltott a réten, aztán újra csend lett, csak a lovak dobbantak néha, mert a meleg odadőlt a kocsi mellé és sok volt a bogár. Délre járt az idő. A vadkörtefának kerek volt az...
Tovább
Előszó
Részlet:
Egy haris kiáltott a réten, aztán újra csend lett, csak a lovak dobbantak néha, mert a meleg odadőlt a kocsi mellé és sok volt a bogár. Délre járt az idő. A vadkörtefának kerek volt az árnyéka, és a dolmboldalakon fehéringvállas asszonyok vitték az ebédet. Jó volt ez a csend. Összeértem benne a földdel, az éggel, a remegő levegővel, és nehéz lett volna megmozdulni, mert kapaszkodó két kezemmel megmarkoltam az aszott füvet és úgy éreztem, ujjaimnak gyökere nőtt mélyen a hűvös földben.
Vissza
Fülszöveg
"Az óra megállt, szobámban homály lett, mert a kályha tüzére is hamu hullt és csak a papír világított kérdőn, mint valamikor az iskolában, nehéz dolgozatok idején...
A homály egyre nőtt, a...
Tovább
Fülszöveg
"Az óra megállt, szobámban homály lett, mert a kályha tüzére is hamu hullt és csak a papír világított kérdőn, mint valamikor az iskolában, nehéz dolgozatok idején...
A homály egyre nőtt, a csend még nagyobb lett, csak a szívem lépegetett a magányosságban, amikor mintha apám állt volna mellém az elmúlás halhatatlanságából.
- Miről írjak édesapám?
- Magadról, fiam - és megsímogatott kihült kezének emlék-melegével.
- És rólam! - ha még nem feledtél el - állt mellénk öreg templomunk.
- És rólam, - intett felém a falum - majd mi súgunk.
Így aztán könnyű volt írni!
Súgott a patak, az erdő, a temető; súgtak a mezitlábas kis pajtásaim; beszéltek elhagyott utak, búzamezők, nyárban ringó rétek, őszbe fordult tarlók; elsírdogálták bánatukat fiatal özvegyek, elpanaszkodtak rég holt gyerekharcosok és én csak írtam, írtam régi nevetésekről, sírásokról, falumról, földemről, magyar fajtámról: magamról.
Így született meg ez a könyv."
Vissza