Koltay Gábor: István, a király (Többek közt Varga Miklós, Szörényi Levente, Bródy János, Pelsőczy László és Vikidál Gyula által aláírt példány) (Összesen 11 aláírás)
Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
(Budapest)
,
Kiadói ragasztott papírkötés , 239 oldal
Kiadói ragasztott papírkötés , 239 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | 963-422-650-7 |
| Aukció vége: |
2023-10-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1984, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó (Pécsi Szikra Nyomda), 192 p. + [48] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A rockopera ősbemutatóján közreműködő színészek, énekesek, zenészek és Boldizsár Miklós drámaíró által aláírt példány. Első kiadás. István, a király. Előszavát írta és szerkesztette: Koltay Gábor.
A kötetvégi képmelléklet egyes képeinél a rockopera 1983-as ősbemutatóján közreműködő színészek, énekesek, zenészek és Boldizsár Miklós drámaíró tollal beírt aláírásai láthatók. A könyv összesen 11 művész és alkotó kézjegyét tartalmazza:
Szörényi Levente (1945-) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, énekes, gitáros, többek közt a Fonográf és az Illés zenekarok tagja, az István, a király zeneszerzője.
Bródy János (1946-) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, énekes, gitáros, dalszerző, a Fonográf és az Illés zenekarok tagja, az István, a király szövegének írója.
Szörényi Szabolcs (1943-) Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, a Fonográf és az Illés zenekarok tagja.
Boldizsár Miklós (1945-2003) drámaíró, dramaturg, Koncz Zsuzsa énekesnő férje. Ezredforduló c. drámája nyomán készült az István, a király c. rockopera.
Varga Miklós (1956-) Máté Péter-díjas énekes, színművész, az István, a király c. rockopera 1983-as ősbemutatóján István énekhangja.
Vikidál Gyula (1948-) Liszt Ferenc-díjas énekes, színész, többek közt a P. Mobil, a P. Box és a Dinamit rockegyüttesek énekese, az István, a király c. rockoperában Koppány alakítója.
Pelsőczy László (1947-) színművész, a Nemzeti Kamara Színház örökös tagja, az István, a király c. rockoperában István király megszemélyesítője.
Balázs Péter (1943-) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a rockoperában Bese főúr alakítója.
Berek Kati (1930-2017) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A rockoperában István anyjának, Saroltnak a szerepében volt látható.
Sörös Sándor (1951-) Őze Lajos-díjas színművész, szinkronszínész, a rockoperában Solt főúr megszemélyesítője.
Maszlay István (1953-) Jászai Mari-díjas színművész, a rockoperában Sur főúr alakítója (énekhangja Szakácsi Sándor volt).
48 képtáblán fekete-fehér fotókkal illusztrált, tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Pécsi Szikra Nyomda.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány színes fotóval illusztrált, feliratos címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, színes fotóval illusztrált hátlappal, az első előzéken az István, a király produkció összes szereplőjének szóló köszönőlevéllel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
Az István, a király az egyik legnépszerűbb rockopera, amely Boldizsár Miklós Ezredforduló c. drámája alapján készült. Zenéjét Szörényi Levente, szövegét Bródy János írta. A darabot először 1983. augusztus 18-án mutatták be Budapesten, a városligeti szánkózódombon, amely az előadás után a Királydomb nevet kapta. A bemutató hatalmas siker lett, élőben mintegy 120 ezer néző látta, és az előadásból sikeres moziváltozat is készült.
A kötetvégi képmelléklet egyes képeinél a rockopera 1983-as ősbemutatóján közreműködő színészek, énekesek, zenészek és Boldizsár Miklós drámaíró tollal beírt aláírásai láthatók. A könyv összesen 11 művész és alkotó kézjegyét tartalmazza:
48 képtáblán fekete-fehér fotókkal illusztrált, tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Pécsi Szikra Nyomda.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány színes fotóval illusztrált, feliratos címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, színes fotóval illusztrált hátlappal, az első előzéken az István, a király produkció összes szereplőjének szóló köszönőlevéllel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
Az István, a király az egyik legnépszerűbb rockopera, amely Boldizsár Miklós Ezredforduló c. drámája alapján készült. Zenéjét Szörényi Levente, szövegét Bródy János írta. A darabot először 1983. augusztus 18-án mutatták be Budapesten, a városligeti szánkózódombon, amely az előadás után a Királydomb nevet kapta. A bemutató hatalmas siker lett, élőben mintegy 120 ezer néző látta, és az előadásból sikeres moziváltozat is készült.
Előszó
Az "István, a király" című filmünkkel úttörő vállalkozásba kezdtünk. Az első magyar rockoperafilm "alapanyagát" szabadtéri színházi előadás keretében bemutattuk, s a film túlnyomó többségét ekkor... TovábbElőszó
Az "István, a király" című filmünkkel úttörő vállalkozásba kezdtünk. Az első magyar rockoperafilm "alapanyagát" szabadtéri színházi előadás keretében bemutattuk, s a film túlnyomó többségét ekkor rögzítettük. Tehát a film "járulékos melléktermékeként" létrehoztunk egy szabadtéri előadást, mi több, az időközben óriásira duzzadt érdeklődés következtében hetet. Tehát a film "mellékterméke" országos érdkelődést, visszhangot keltett, "ügy" lett belőle. Rendkívüli érzés volt tapasztalni a minden oldalról megnyilvánuló rokonszenvet, biztatást. Előállt az a furcsa helyzet, hogy még el sem készült a film, de már a részletkérdéseket is ezerszer megvitatták, pro és kontra vélemények láttak napvilágot. Az volt a célunk, hogy egy - lehetőség szerint - nagy hatású produkcióval, közös gondolkodásra késztessük a közvéleményt. Persze örültünk volna, ha a vita során több szó esik a lényegről, mint a nemzeti trikolórról meg a Himnuszról, de bele kellett törődnünk abba,hogy sok tekintetben még nem vagyunk elég felkészültek. Például a szélsőségektől mentes, hátsó szándékokkal nem terhelt, nyílt, őszinte, egymás véleményét, ízlését toleráló vitához. Fontosnak tartom, hogy ez a gyűjtemény megjelent, mert tükrözi a produkció kiváltotta vitákat. Kötelességem, hogy megköszönjem a neves és névtelen támogatók biztatását, szeretetét, a több száz levelet, a több ezer bátorító tekintetet. Külön köszönet a "filmes" Sárdi Mihálynak és a "rádiós" Katona Teréznek" akik a kötetben szereplő interjúk egy részét készítették. VisszaTartalom
| Előszó | 5 |
| István király és műve | 7 |
| Dokumentumok, elemzések | 7 |
| MAFILM Budapest Stúdió: "István, a király" | 23 |
| Stáblista | 23 |
| A koncerttől az István, a királyig | 25 |
| "Ez szerelem-munka volt" | 54 |
| Beszélgetések a közreműködőkkel | 54 |
| Alkotók az István, a királyról | 69 |
| "Sztár lett István király?" | 82 |
| Vita a Magyar Ifjúságban | 82 |
| Vita a Magyar Televízióban | 89 |
| Beszélgetések az István, a királyról | 98 |
| A film utóéletéről | 162 |
| Budapest-Moszkva-Cannes | 162 |
| "A film jótállt saját magáért" | 180 |
| István, a király után, István, a király előtt | 184 |
| Képmelléklet | 193 |
Tétel sorszám:
113
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
86.666 Ft
Licitek száma: 61
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |