Steindl Imre restaurálási tervei (Vajdahunyad vár) (Csányi Károly könyvtárából származó példány)
Korabeli egészbőr kötés
, 7 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 29 cm x 39 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-12-10 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Steindl Imre restaurálási tervei (Vajdahunyad vár), [7] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Csányi Károly könyvtárából származó példány. Steindl Imre Vajdahunyad várának restaurálásához készített tervrajzai.
Az előzéklap belső oldalán Csányi Károly építész, művészettörténész tollal írt, tulajdonosi bejegyzése látható: "Steindl Imre restaurálási terve (Vajda Hunyad) ajánd. Csányi Károly. Bp. 928. I. 30."
Az album Steindl Imre 7 tervrajzát tartalmazza, melyet Vajdahunyad várának restaurálásához készített. Az első tervrajzon tollal írt bejegyzés látható.
A 19. század végén jellemző volt, hogy az építészek különböző célokra másolatot készítettek munkáikról, és ezeket a tervrajzokat könyv vagy mintalap formában kiadták. Steidl Imrétől is fennmaradt ilyen összeállítás, amely az építész korai terveinek másolatát foglalja magába. Ez az album egyedi darab, mivel a tervek fényképmásolatát tartalmazza, ami ebben az időben újszerűnek számított. Ezenkívül Steidlnek van egy 36 lap terjedelmű kisebb albuma is, melynek 29 lapja megegyezik az előbb említett albuméval, a maradék 7 pedig Vajdahunyad várának felújításához készült. Feltehetően ez utóbbi 7 tervrajzot tartalmazza jelen egyedi gyűjtemény.
Korabeli egészbőr kötésben lévő példány, feliratozatlan, aranyozott keretezéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt modern bőr könyvgerinccel, mintázott előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel.
"...Az első lépéseit megtévő magyar műemlékvédelem legnagyobb vállalkozásai közé tartozott Vajdahunyad várának restaurálása. Az 1854-es tűzvész alkalmával rommá vált épületet 1867-ben felkereste Friedrich Schmidt 12 tanítványa társaságában, felméréseket végeztek, majd tervet készítettek a restauráláshoz. Ez a terv rekonstrukciót is előirányzott, de túlzásoktól mentes, visszafogott formában. Amikor azonban Schmidtet hivatalosan is felkérték a helyreállítás vezetésére, elhárította a megbízást és maga helyett kedvenc tanítványát, Schulcz Ferencet ajánlotta. Schulcz már nem pusztán restauráláshoz készített terveket, hanem a vár királyi rezidenciává történő kiépítésére, ami nagymértékű beavatkozást, díszes kiépítést jelentett. 1870. október 21-én Schultz váratlanul meghalt, helyébe Steindl Imre lépett. Új terveket készített a vár kiépítéséhez [...] Steindl terve Schultzénál lényegesen egyszerűbb épülettel számol, a távlati rajz igen hasonlít Schmidt korábbi tervrajzához. A metszetrajzok viszont „stílhű" belső kialakítást jelölnek, melynek része a faburkolat, a mustrás falkifestés, a díszes kandallók - ne feledjük, hogy az épület jövendő rendeltetése az elképzelés szerint még mindig királyi rezidencia. A vállalkozás a maga nemében a legjelentősebbek közé tartozik Európában, olyan reprezentatív középkori várkiépítéseket és dekorálásokat sorolhatunk mellé, mint Pierrefonds vagy Wartburg..." - írta a vár restaurálásával kapcsolatban Sisa József (Sisa József: Steindl Imre néhány korai munkája, Ars Hungarica, 1987./15. évfolyam/2. szám).
Steindl Imre (Pest, 1839. október 29. – Budapest, 1902. augusztus 31.) építész, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze volt Ybl Miklóssal és Schulek Frigyessel együtt. 1869-től a budai műegyetem helyettes, 1870-től rendes tanára volt. Érdeklődése előbb a reneszánsz, majd a gótika formavilága felé fordult. Jelentősebb művei közé tartozik a budapesti új városháza, a Múzeum körúti egyetemi épület, a Rózsák tere plébánia templom (Bp.), valamint az Országház, mely az angol gótikát és részben barokk elemeket ötvöző kialakításával egyedi jellegével a korabeli parlamentépületek kiemelkedő példája. Ezenkívül számos műemlék restaurálása fűződik nevéhez, többek között a vajdahunyadi váré, a szegedi ferences templomé, illetve a kassai székesegyházé.
Csányi Károly (Győr, 1873. szeptember 7. – Budapest, 1955. december 30.) építész, művészettörténész, műegyetemi tanár. 1896-tól a műegyetemen Steindl Imre tanársegédje, illetve adjunktusa volt. 1902–ben kinevezték az Iparművészeti Múzeum igazgató-őrének, majd 1932-től a műegyetemen a középkori művészet és a képzőművészet történetének nyilvános rendes tanáraként tevékenykedett, valamint egy ideig ő vezette az ókori tanszéket is. Számos műemlék restaurálási és felmérési munkájában vett részt Steindl Imre mellett.
Az előzéklap belső oldalán Csányi Károly építész, művészettörténész tollal írt, tulajdonosi bejegyzése látható: "Steindl Imre restaurálási terve (Vajda Hunyad) ajánd. Csányi Károly. Bp. 928. I. 30."
Az album Steindl Imre 7 tervrajzát tartalmazza, melyet Vajdahunyad várának restaurálásához készített. Az első tervrajzon tollal írt bejegyzés látható.
A 19. század végén jellemző volt, hogy az építészek különböző célokra másolatot készítettek munkáikról, és ezeket a tervrajzokat könyv vagy mintalap formában kiadták. Steidl Imrétől is fennmaradt ilyen összeállítás, amely az építész korai terveinek másolatát foglalja magába. Ez az album egyedi darab, mivel a tervek fényképmásolatát tartalmazza, ami ebben az időben újszerűnek számított. Ezenkívül Steidlnek van egy 36 lap terjedelmű kisebb albuma is, melynek 29 lapja megegyezik az előbb említett albuméval, a maradék 7 pedig Vajdahunyad várának felújításához készült. Feltehetően ez utóbbi 7 tervrajzot tartalmazza jelen egyedi gyűjtemény.
Korabeli egészbőr kötésben lévő példány, feliratozatlan, aranyozott keretezéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt modern bőr könyvgerinccel, mintázott előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel.
"...Az első lépéseit megtévő magyar műemlékvédelem legnagyobb vállalkozásai közé tartozott Vajdahunyad várának restaurálása. Az 1854-es tűzvész alkalmával rommá vált épületet 1867-ben felkereste Friedrich Schmidt 12 tanítványa társaságában, felméréseket végeztek, majd tervet készítettek a restauráláshoz. Ez a terv rekonstrukciót is előirányzott, de túlzásoktól mentes, visszafogott formában. Amikor azonban Schmidtet hivatalosan is felkérték a helyreállítás vezetésére, elhárította a megbízást és maga helyett kedvenc tanítványát, Schulcz Ferencet ajánlotta. Schulcz már nem pusztán restauráláshoz készített terveket, hanem a vár királyi rezidenciává történő kiépítésére, ami nagymértékű beavatkozást, díszes kiépítést jelentett. 1870. október 21-én Schultz váratlanul meghalt, helyébe Steindl Imre lépett. Új terveket készített a vár kiépítéséhez [...] Steindl terve Schultzénál lényegesen egyszerűbb épülettel számol, a távlati rajz igen hasonlít Schmidt korábbi tervrajzához. A metszetrajzok viszont „stílhű" belső kialakítást jelölnek, melynek része a faburkolat, a mustrás falkifestés, a díszes kandallók - ne feledjük, hogy az épület jövendő rendeltetése az elképzelés szerint még mindig királyi rezidencia. A vállalkozás a maga nemében a legjelentősebbek közé tartozik Európában, olyan reprezentatív középkori várkiépítéseket és dekorálásokat sorolhatunk mellé, mint Pierrefonds vagy Wartburg..." - írta a vár restaurálásával kapcsolatban Sisa József (Sisa József: Steindl Imre néhány korai munkája, Ars Hungarica, 1987./15. évfolyam/2. szám).
Steindl Imre (Pest, 1839. október 29. – Budapest, 1902. augusztus 31.) építész, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze volt Ybl Miklóssal és Schulek Frigyessel együtt. 1869-től a budai műegyetem helyettes, 1870-től rendes tanára volt. Érdeklődése előbb a reneszánsz, majd a gótika formavilága felé fordult. Jelentősebb művei közé tartozik a budapesti új városháza, a Múzeum körúti egyetemi épület, a Rózsák tere plébánia templom (Bp.), valamint az Országház, mely az angol gótikát és részben barokk elemeket ötvöző kialakításával egyedi jellegével a korabeli parlamentépületek kiemelkedő példája. Ezenkívül számos műemlék restaurálása fűződik nevéhez, többek között a vajdahunyadi váré, a szegedi ferences templomé, illetve a kassai székesegyházé.
Csányi Károly (Győr, 1873. szeptember 7. – Budapest, 1955. december 30.) építész, művészettörténész, műegyetemi tanár. 1896-tól a műegyetemen Steindl Imre tanársegédje, illetve adjunktusa volt. 1902–ben kinevezték az Iparművészeti Múzeum igazgató-őrének, majd 1932-től a műegyetemen a középkori művészet és a képzőművészet történetének nyilvános rendes tanáraként tevékenykedett, valamint egy ideig ő vezette az ókori tanszéket is. Számos műemlék restaurálási és felmérési munkájában vett részt Steindl Imre mellett.
Tétel sorszám:
350
Kikiáltási ár:
120.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
260.000 Ft
Licitek száma: 25
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |