Vámbéry Ármin: A magyarok eredete
Ethnologiai tanulmány
Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 527 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 527 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-03-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1882, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala (Franklin-Társulat Nyomdája), XV p. + [1] p. + 527 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. Írta: Vámbéry Ármin.
Előszóval, mellékletekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A kötet fedlapjának belső oldalán a Hirháger K. Könyvkötészetének hiánytalan, jó állapotú kötészeti címkéje látható. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány a könyvkiadó dombornyomott emblémájával ellátott, dombornyomott keretezéssel díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
"Tudományos munka már régen nem részesült oly osztatlan elismerésben s nem örvendett oly keletnek mint Vámbéry Árminnak „A magyarok eredete" czimű munkája. [...] Hogy a munka igen szép részleteket tartalmaz, s hogy szellemesen van irva, azt mindenki gyaníthatta, a ki Vámbéry munkáit ismeri; ezen munkája rendkívüli elterjedését azonban merőn a tárgy iránti érdek okozta, mely minden előbbi munkáját sokszorosan felülmúlja. Munkájának legérdekesebb és legbecsesebb része tagadhatatlanul az [...] melyben az ázsiai nomád népek mai életmódját, szokásait és állapotát, a régi bizonyosan nomád magyarokéval összehasonlítja, a hol kimutatja, hogy a magyarok száma nem lehetett olyan nagy, mint a krónikások - különösen a németek megfogható okokból - tartják, mert ily föltevés egyenesen geográfiái absurdum..." - írta a műről Regéczy József (Uj Magyar Sion 1882./13. évfolyam).
A kötet szerzője, Vámbéry Ármin (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.) magyar keletkutató, szakíró, egyetemi tanár. Vámbéry meggyőződéssel vallotta, hogy a magyar nyelvben megtalálható nagy számú török elem azt bizonyítja, hogy a magyar nyelv ún. "kontaktusnyelv", ami az ugor és türk elemekből közösen jött létre. Vámbéry a közeli türk–magyar népi és nyelvi kapcsolat elméletének szószólója volt, e tárgyban írott munkái gyakran durva hangvételű tudományos és közéleti vitát robbantottak ki Magyarországon, mely ugor–török háborúként híresült el. Vámbéry amellett érvelt, hogy a türk nyelvek és a magyar közti nagyszámú hasonlóság e nyelvek és népek közös észak-ázsiai eredetére mutat.
A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. Írta: Vámbéry Ármin.
Előszóval, mellékletekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A kötet fedlapjának belső oldalán a Hirháger K. Könyvkötészetének hiánytalan, jó állapotú kötészeti címkéje látható. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány a könyvkiadó dombornyomott emblémájával ellátott, dombornyomott keretezéssel díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
"Tudományos munka már régen nem részesült oly osztatlan elismerésben s nem örvendett oly keletnek mint Vámbéry Árminnak „A magyarok eredete" czimű munkája. [...] Hogy a munka igen szép részleteket tartalmaz, s hogy szellemesen van irva, azt mindenki gyaníthatta, a ki Vámbéry munkáit ismeri; ezen munkája rendkívüli elterjedését azonban merőn a tárgy iránti érdek okozta, mely minden előbbi munkáját sokszorosan felülmúlja. Munkájának legérdekesebb és legbecsesebb része tagadhatatlanul az [...] melyben az ázsiai nomád népek mai életmódját, szokásait és állapotát, a régi bizonyosan nomád magyarokéval összehasonlítja, a hol kimutatja, hogy a magyarok száma nem lehetett olyan nagy, mint a krónikások - különösen a németek megfogható okokból - tartják, mert ily föltevés egyenesen geográfiái absurdum..." - írta a műről Regéczy József (Uj Magyar Sion 1882./13. évfolyam).
A kötet szerzője, Vámbéry Ármin (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.) magyar keletkutató, szakíró, egyetemi tanár. Vámbéry meggyőződéssel vallotta, hogy a magyar nyelvben megtalálható nagy számú török elem azt bizonyítja, hogy a magyar nyelv ún. "kontaktusnyelv", ami az ugor és türk elemekből közösen jött létre. Vámbéry a közeli türk–magyar népi és nyelvi kapcsolat elméletének szószólója volt, e tárgyban írott munkái gyakran durva hangvételű tudományos és közéleti vitát robbantottak ki Magyarországon, mely ugor–török háborúként híresült el. Vámbéry amellett érvelt, hogy a türk nyelvek és a magyar közti nagyszámú hasonlóság e nyelvek és népek közös észak-ázsiai eredetére mutat.
Előszó
Az érdeklődés, mely a magyarok eredetének történetéhez fűződik, épen olyan régi egész Európában, mint maga ez a nemzet. Mint az Ázsiából kiözönlő néptenger utolsó hulláma, a magyarok is, a hunokhoz... TovábbElőszó
Az érdeklődés, mely a magyarok eredetének történetéhez fűződik, épen olyan régi egész Európában, mint maga ez a nemzet. Mint az Ázsiából kiözönlő néptenger utolsó hulláma, a magyarok is, a hunokhoz hasonlóan, már délkeleti Európában való elsö megjelenésökkel, az eredetök és származásuk iránti kiváncsiságot olyan mértékben ébresztették föl, a milyenben külsöségök, magaviseletök és harczias szellemök Pannónia és a szomszéd tartományok akkori lakóiban félelmet és borzalmat gerjesztettek. Minthogy azon különböző népelemek, melyek őket megelőztek, szinten a távol keletről törtek elő, ezért megelégedtek azzal, hogy a magyarok vándorlásának kezdő pontját is oda helyezzék; és mivel szokásaiknak egyes vonásaival és physikai jellegökkel a görögöknek a skythákról s a byzancziaknak a hunokról adott silány és bizonytalan leírásai megegyeztek: ezért majd ez utóbbiakkal azonosították, majd ezek egyenes utódainak állították őket. Bővebb geo- és ethnographiai részleteket a keresztény művelődés ama sötét korszakából nem is lehetett várnunk. Mikor pedig e jövevényeket a Duna és Tisza mellett a kereszténység közös köteléke, társadalmi és állami tekintetben, nyugot többi népeihez csatolta... VisszaTartalom
Előszó IXI. Történeti bizonyítékok.
I. Skytbák és sakák, vagy az ókor állítólagos törökjei 3
II. A húnok és avarok 24
III. A hun-avar személynevekről 33
IV. A bolgárok 48
V. A khazarok 63
VI. A besenyők 79
VII. A magyarok arab kútfők nyomán 104
VIII. A magyarok byzanczi kútfők nyomán 117
IX. A magyarok hazai krónikák nyomán 147
X. Áttekintés 182
II. Művelődési mozzanatok.
A művelődés mozzanatai. Bevezetés 203
1. Állatok 208
2. A növényország 221
3. Lakás, ruha és házi eszközök 225
4. Háború és fegyver 241
5. A család 260
6. Az alkotmány 269
7. A világ és a mindennapi élet 279
8. A vallás 299
9. A kulturszók tanúbizonysága 334
10. A szláv, persa és finn-ugor kulturszókról 346
Befejező megjegyzések 362
Mellékletek.
A) Hún-avar szó- és névlajstrom 415
B) Bolgár szó- és névlajstrom 428
C) Khazar szó- és névlajstrom 437
D) Besenyő szó-és névlajstrom 442
A nyelv tanúsága.
A) A nyelv mint osztályozási eszköz 451
B) Hangtan, alak és szókincs 461
C) A magyar-török nyelvviszonyról általában 487
A török-tatár nép. (Ethnographiai vázlat.) 506
A délkeleti törökök 511
A kirgizek 512
A turkománok 514
A kara-kalpakok 514
Az özbégek 515
A kipcsakok 516
A kuramák 516
A szártok 517
A baskirok 518
A tatárok 519
Nogai és krimi tatárok 520
A csuvasok 522
A kumükok 523
A Kaukázuson túli törökök 523
Az iráni törökök 524
Az oszmánok 525 Vissza
Tétel sorszám:
394
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
11.500 Ft
Licitek száma: 13
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |