Unger Emil, Dr.: Magyar éremhatározó I-III.

Előszó

A numizmatika tudományának alapja a leíró numizmatika. A továbbhaladás előfeltétele valamely pénzkibocsátó vagy azon belül egy-egy korszak összes pénzvereteinek ismerete. A magyar numizmatika számára is igen fontos volna tehát a teljes magyar numizmatikai anyag összefoglaló ismertetése. Több múlt századbeli félbemaradt próbálkozás után ezen a téren mind a mai napig dr. Réthy László jutott a legmesszebbre, mikor a századforduló idején hozzálátott a Corpus Nummorum Hungariae kiadásához. Nagy munkájának sajnos csak első két kötete jelent meg, ezek az Árpádházi, illetve az ún. vegyesházi magyar királyok pénzeit tárgyalják. A harmadik kötet megjelenésére már nem került sor. Habsburg-kori pénzeinket tárgyaló összefoglaló munka - a középkoriaktól eltérően - egyáltalán nem létezik, a gyűjtő csak e pénzek kisebb részének ábrázolását találhatja meg különböző, nehezen hozzáférhető művekben. Az elmúlt közel háromnegyed évszázad alatt bizonyos fokig a Corpus első két kötete is elavult. Előbbre haladt ugyanis a már meglevő anyag tudományos feldolgozása, és számos addig ismeretlen éremfaj is napvilágra került az újabb leletekben. Az elmondottak is világossá teszik, milyen nagy szükség volna egy teljes magyar corpus megalkotására, beleértve a Réthy-féle Corpus átdolgozását is. Az erre vonatkozó adatgyűjtés évtizedek óta folyik, de a munka egyelőre csak előkészületi stádiumban van, megjelenésére még hosszú ideig nem lehet számítani. Ilyen körülmények közt merült fel bennem még az ötvenes években a gondolat, hogy addig is, amíg a teljes corpus elkészül, szükségmegoldásként helyes volna közzétenni az összes létező magyar éremfajok felsorolását és ábrázolását. Az e célból megkezdett munka eredményeként jelentek meg 1958 és 1962 között dr. Huszár Lajos támogatásával és értékes tanácsainak felhasználásával az akkori Éremtani Szakosztály kiadásában a Magyar Éremhatározó füzetei, Az Éremhatározó célja az, hogy segítségével a gyűjtő bármely, kezébe kerülő magyar pénzt könnyen és biztosan meghatározhasson. Az Éremhatározó csak a fő típusokat tartalmazza, változatokra nem terjed ki, ezek felsorolása a corpus feladata lesz. Ennek az elvnek megfelelően a C. N. H. I-II. kötetéből is elhagytam a változatokat, továbbá a hibrid, téves és tükörkép-vereteket, csegelyeket és hamisítványokat. Az erdélyi pénzek egyes típusainál igen nagy számban fordulnak elő olyan jelentősebb rajzbeli eltéréseket is mutató változatok, melyek tulajdonképpen különböző típusoknak volnának tekinthetők. Mégis, hogy az Éremhatározó erdélyi része ne duzzadjon fel aránytalanul, ezeket a változatokat közös típusként foglaltam össze. Tehát a típusok elkülönítésében itt sok tekintetben kevésbé szigorúan jártam el, mint a magyar állami veretek esetében. Vissza