Kolosváry-Borcsa Mihály, Vitéz: A zsidókérdés magyarországi irodalma (Tiltólistás kötet)
A zsidóság szerepe a magyar szellemi életben - A zsidó származású írók névsorával/Védőborítós példány
Szerző
Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály
Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés
, 310 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
24 cm x 16 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2021-04-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Stádium Sajtóvállalat Rt. kiadása és nyomása, 310 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A zsidókérdés magyarországi irodalma. A zsidóság szerepe a magyar szellemi életben. A zsidó származású írók névsorával. Írta: Vitéz Kolozsváry-Borcsa Mihály.
Gróf Széchenyi István idézetével, előszóval, számozott lábjegyzetekkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A könyvet a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság nyomtatta Budapesten. A címlapon tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, színes feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, fülszöveges, a Stádium nagysikerű újdonságainak listájával ellátott, sérült, javított, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Kolosváry-Borcsa Mihály (Kolozsvár, 1896. június 27. – Budapest, 1946. december 6.) magyar újságíró, politikus, katona. Még az első világháború előtt katonának jelentkezett, önkéntesként 1914 októberétől a háború végig a fronton harcolt, de katonai pályafutását 1920 után befejezte. Az összeomlás után belépett a Nemzeti Hadseregbe, ahol számos alkalommal látott el bizalmas feladatokat Horthy Miklós személyes felkérésének eleget téve, amelyért a kormányzó 1926-ban vitézzé avatta. 1920 után újságíróként a "Szózat" c. fajvédő lap belső munkatársa, a Magyar Távirati Iroda vidéki osztályának helyettes vezetője, a "Debreceni Újság", majd a "Hajdúföld" c. napilap szerkesztője. Gömbös Gyula híveként kapcsolódik be a politikai közéletbe. Horthy kormányzótól 1935-ben miniszteri tanácsos kinevezést kapott és a miniszterelnökség sajtóosztályára került. 1937 májusában megbízást kapott az erősen nacionalista hangú "Függetlenség" c. napilap főszerkesztői állásának betöltésére. Korábban szerkesztésével készült a budapesti "Új Élet" c. ifjúsági lap. Imrédy-kormány sajtóosztályának vezetője, a Magyar Élet Pártja országgyűlési képviselője, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke, a "Függetlenség" főszerkesztője, a Sztójay-kormány idején államtitkári kormánybiztos. Kinevezése gyakorlatilag korlátlan hatalmat jelentett a sajtó, a rádió, a könyvkiadás és a külföldi hírszolgálat működése felett. A Lakatos-kormány idején felmentették hivatalából, de a nyilas hatalomátvételt követően újra ellátta ezeket a tisztségeket. Az általa irányított propagandagépezet elsődleges szempontja a háború további fenntartása, a német veszteségek eltussolása, a harcban álló katonák töretlen lelkesítése volt. 1945 elején a sajtókamara bevételével és irattárával együtt Németországba menekült a szovjetek elől, ahol azonban a Himler Márton vezette OSS egység fogságába került, amely kiadta Magyarországnak mint háborús bűnöst. A vádak mindegyikében bűnösnek találták és halálra ítélték.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
Ezzel a könyvvel kettős célom volt: mulasztást pótolni és serkenteni. Helyrehozni az ellenforradalom óta eltelt negyedszázad érthetetlen és megmagyarázhatatlan mulasztását, azt, hogy úgy a...
Tovább
Előszó
Ezzel a könyvvel kettős célom volt: mulasztást pótolni és serkenteni. Helyrehozni az ellenforradalom óta eltelt negyedszázad érthetetlen és megmagyarázhatatlan mulasztását, azt, hogy úgy a politikai tényezők, mint a tudományos intézmények és társadalmi testületek mindmáig megfeledkeztek a legtöbb vitatott magyarországi probléma: a zsidókérdés irodalmának összegyűjtéséről és rendszeres feldolgozásáról. Amikor ezt a hiányt kevés szabd időm és az éjszakai pihenés óráinak feláldozásával pótolni törekedtem, egyúttal serkenteni is akartam. Ime, itt a zsidókérdés és a vele szervesen összefüggő jelenségek önálló művekben közzétett magyarországi anyagának irodalmi kalauza: most már jöjjenek azok, akik ezt az anyagot értékesítik, mindenekelőtt pedig kiegészítik, főként a problémáról a napisajtóban és folyóiratokban megjelent közleményeknek bibliografiájával.
Mert bármennyire is gazdag forrása a kérdés tanulmányozásának a könyv- és röpiratirodalom, esztendőkön át folytatott kutatómunkám meggyőzött arról, hogy a zsidóság hatalomra jutásának egyes fázisai, a szívós offenzív hadmozdulatok, valamint a magyarság megujuló önvédelmi harcai tökéletesen csak az ujságok hasábjairól ismerhetők meg s ha végre sikerül a száz esztendő céltudatos zsidó felülkerekedésén erőt vennünk, az mindenekelőtt és mindenekfölött a magyar sajtó bátor és fajukhoz hű orgánumainak köszönhető.
Vissza
Fülszöveg
Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály könyve nélkülözhetetlen alapvető munka mindazok számára, akik a magyarországi zsidókérdéssel foglalkoznak. Többéves szakszerű kutatás eredményeképpen felsorolja...
Tovább
Fülszöveg
Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály könyve nélkülözhetetlen alapvető munka mindazok számára, akik a magyarországi zsidókérdéssel foglalkoznak. Többéves szakszerű kutatás eredményeképpen felsorolja mindazokat az önállóan megjelent műveket: könyveket, tanulmányokat, röpiratokat, különlenyomatokat stb., amelyek ezzel a súlyosan aktuális problémával foglalkoznak. Igen érdekes felsorolása a zsidókérdéssel szerves kapcsolatban álló társadalmi jelenségek, a szabadkőművesség, szociáldemokrácia, bolsevizmus és 1918. évi lázadások irodalmának is. Ezt a bibliográfiai összesítést pedig még senki nem végezte el, holott a zsidókérdés jelentősége csak ennek az anyagnak ismeretében tekinthető át teljes egészében.
Ennek a hatalmas adattömegnek történelmi összefoglalását és tanulságait tárja az olvasó elé a könyv bevezető tanulmánya, amelyben a szerző, mint a kérdés egyik legalaposabb ismerője, megcáfolhatatlan érvekkel és eddig nem ismert dokumentumokkal rajzolja meg a zsidóság mindössze száz év alatt lefolyt magyarországi előretörését és uralomra jutását.
A lebilincselően érdekes és tanulságos munka a magyarországi zsidóeredetű írók személyi adatainak felsorolásával végződik. Ez a rész több mint hatszáz nevével élénken rávilágít arra a szerepre, amit a zsidók, különösen az utolsó évtizedekben hódítottak meg a magyar szellemi élet súlyos kárára és rovására.
Vissza
Tartalom
Előszó | 7 |
Áttekintés | 15 |
Egy évszázad... | 15 |
Harc az emancipáció körül | 19 |
A jogegyenlőség kivívása után | 28 |
Az antiszemita mozgalom és Tisza-Eszlár | 32 |
Szabad az út | 37 |
A csúcsponton | 47 |
A vajudó új világ | 57 |
Magyar összeomlás | 61 |
Magyar feltámadás | 63 |
Semmit sem tanultak.. | 67 |
A leszámolás | 71 |
Összefoglalás | 74 |
Tanulságok | 76 |
A könyvek jegyzéke | 79 |
Zsidó származású írók | 285 |
Vissza