Aukciós tétel adatai
Budapest, 1937, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. (Hungária Nyomda R. T.), 223 p. + [1] p, 294 p. + [2] p., 361 p. + [1] p. + VI p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Nagy Lajos király I-III. (három kötet egy könyvben). Írta: Gulácsy Irén.
A felhasznált forrásmunkák részletes jegyzékével kiegészített kiadás. Nyomtatta a Hungária Nyomda R. T.
Kiadó bőrkötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott anjou-liliom díszítéssel és dombornyomott keretezéssel ellátott, enyhén kopott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, színezett felső lapélekkel, hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
A kötet szerzője, Őrmezei és Gulácsi Gulácsy Irén /Pálffy Jenőné/ (Szeged, 1894. szeptember 9. – Budapest, 1945. január 2.) magyar író, költő. Szegeden a felső leányiskolában és a tanítónőképzőben tanult. Fiatalon férjhez ment unokabátyjához, erdődi Pálffy Jenőhöz, az Esterházy-uradalmak akkori mérnökéhez. Dombóvárott, Kismartonban, majd Szegeden éltek. Férjével az évek során megismerte a Hanság pusztáin élők világát, amikor rendszeresen elkísérte a külső (vasútépítő, vízszabályozó) munkákhoz. Közben zenével, művészettel, festészettel és irodalommal foglalkozott. Az I. világháború kitörése után férjének meg kellett válnia akkor már központi főmérnöki állásától, s 1914-ben Nagyváradra költöztek, ahol a római katolikus káptalan főmérnöke lett. Írásait ekkor már közölte a nagyváradi "Magyar Szó", a "Tavasz", a "Pásztortűz", a "Genius", a "Brassói Lapok", a "Keleti Újság", az "Ellenzék", a "Napkelet", a "Magyar Kisebbség" is. Később a "Nagyvárad" c. napilap belső tevékeny munkatársa volt. Számos novellát, regényt és színdarabot írt. A Hamueső c. műve volt az Erdélyi Szépmíves Céh első kiadott regénye Kós Károly illusztrációival. Férje elhunyta után egy darabig még Nagyváradon élt, aztán átköltözött Kolozsvárra, majd végleg Magyarországra települt. Magyarországon folytatta történelmi tárgyú műveinek sorozatát, s e regényes korrajzok széles körben arattak nagy közönségsikert. Budapesten a "Magyarság", a "Pesti Hírlap" és az "Új Idők" munkatársa is volt. „Gulácsy komolyan vette regényírói feladatát. Részletes előtanulmányokat végzett. Több mint húsz kötetnyi jegyzetanyag tanúsítja szorgalmát, s ezt a korra vonatkozó történelmi szakirodalomból való hatalmas ismeretanyagot mind beötvözte regényébe.” - Írta az írónőről Illés Endre író.
Előszó
Részlet a könyvből:
Demeter esztergomi érsek, Isten kegyelméből Magyarország első bíborospapja, áldást vetett a fényes gyülekezetre és Szigeti István kalocsai érsek magosra emelte a feszületet....
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Demeter esztergomi érsek, Isten kegyelméből Magyarország első bíborospapja, áldást vetett a fényes gyülekezetre és Szigeti István kalocsai érsek magosra emelte a feszületet. Ezzel véget is ért az a nevezetes ceremónia, mely az Úr 1380-ik éve, Pünkösd havának tizedik napján megpecsételte Zsigmond luxemburgi őrgróf és Anjou Mária jövendő frigyét. Igaz, hogy a mátkák még csak tíz-tizenkét esztendőt számláltak, de szokás lévén a korai eljegyezkedés ebben az időben, az összemátkásodáson senkinek sem jutott eszébe csodálkozni.
Annál több csudáló tekintet érte Lajos királyt, aki férfiúi és uralkodói fölségének teljében, most hagyta el neje oldalán a nagyszombati királyi kastély lovagtermét.
A bámulat nem maradt néma.
Vissza