Molnár Ferenc: A Pál-utcai fiúk
Regény kis diákok számára
Szerző
Molnár Ferenc
Molnár Ferencz
Franklin-Társulat
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 242 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
23 cm x 16 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2020-04-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1907], Franklin-Társulat kiadása (Franklin Társulat Nyomdája, Bp.), 242 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Pál-utcai fiúk. Regény kis diákok számára. Írta: Molnár Ferencz.
Szövegközti, fekete-fehér, feliratozatlan rajzillusztrációkkal illusztrált kötet. Nyomtatta a Franklin Társulat Nyomdája Budapesten. Címlapon betűjelzéses bélyegzés látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, színes, alakos-ábrás rajzillusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozott, sérült könyvgerinccel, növénymintás, javított, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Molnár Ferenc (Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, újságíró. A Pál utcai fiúk c. ifjúsági regényének első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Könyvalakban először a Franklin-Társulatnál jelent meg, 1907-ben. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, iskolai kötelező olvasmány. Külföldön az egyik legismertebb magyar regénynek számít, amit számos idegen nyelvre is lefordítottak. A kötet népszerűsége az idő múlásával sem halványul. A kötetről több színvonalas tanulmány is megjelent magyar irodalmi folyóiratokban.
Előszó
Háromnegyed egykor, ép abban a pillanatban, mikor a természetrajzi terem katedraasztalán hosszú és sikertelen kísérletek után végre-valahára, nagynehezen, izgatott várakozás jutalmául a...
Tovább
Előszó
Háromnegyed egykor, ép abban a pillanatban, mikor a természetrajzi terem katedraasztalán hosszú és sikertelen kísérletek után végre-valahára, nagynehezen, izgatott várakozás jutalmául a Bunsen-lámpa színtelen lángjában fellobbant egy gyönyörű, smaragzöld csík, annak jeléül, hogy az a vegyület, melyről a tanár úr be akarta bizonyítani, hogy zöldre festi a lángot csakugyan zöldre festette, mondom: pont háromnegyed egykor, ép ebben a diadalmas minutumban megpendült a szomszéd ház udvarán egy zongoraverkli s ezzel minden komolyságnak egyszeribe vége szakadt. Az ablakok tárva-nyitva voltak a meleg márciusi napon s a friss tavaszi szellő szárnyán berepült a muzsika a tanterembe. Valami vidám magyar nóta volt, ami a verkliből indulónak hangzott s olyan csinnadrattásan, olyan bécsiesen pengett, hogy az egész osztály mosolyogni szeretett volna, sőt voltak, akik valóban mosolyogtak is rajta. A Bunsen-lámpában vígan lobogott a zöld csík s ezt valahogyan még csak bámulta az első padból néhány fiú.
Vissza