Révay József, Dr.: Gömbös Gyula élete és politikája (Tiltólistás kötet)

Budapest, 1934, Franklin-Társulat kiadása (Franklin-Társulat Nyomdája) 399 p. + [1] p. + [1] t.: ill.

Első kiadás. Gömbös Gyula élete és politikája. Írta: Dr. Révay József.
A címlapképen Gömbös Gyula fekete-fehér, egész oldalas fotójával, Herczeg Ferenc előszavával, betűrendes irodalomjegyzékkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyvet a Franklin Társulat Könyvnyomdája nyomtatta.
Kiadói enyhén kopott, egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, a jákfai Gömbös-család dombornyomott családi címerével, mint középdísszel illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, szürke, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban.
A kötet főszereplője, Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig. Elemi iskolát Murgán, a középiskolát a soproni Evangélikus Líceumban végezte. A pécsi Honvéd Hadapród Iskola növendéke. Zászlós, majd főhadnagyként a bécsi Theresianum Katonai Akadémia hadiiskola vezérkari tisztképzésén vesz részt. Vezérkari százados, a harmadik Wekerle-kormány hadügyminisztériumi tisztviselője, Zágrábi katonai attasé. 1918 végén sem akarta feladni a háborút a magyar hadsereg újjászervezésével, a tartalékosok és a „fölöslegessé vált” haderő mozgósítását követelte. A MOVE megalapítója, 1919-ben Bécsbe emigrál, ahol a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után csatlakozott a Bethlen István vezette ellenforradalmi Anti Bolsevista Comitéhez. Az időközben a szegedi ellenkormány által bécsi megbízottnak kinevezett Gömbös a kormánytól függetlenedő fővezért támogatta. Megalakítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot, mely ezután a kormánypárt jobboldali ellenzékeként volt jelen a Nemzetgyűlésben. 1928-1929 között honvédelmi államtitkár, majd 1932-től honvédelmi miniszter volt. Kormányra lépését követően kidolgozta kormányprogramját, a 95 pontos Nemzeti Munkatervet, amit publikál is. A részben Mussolini ihlette program nagyrészt nem valósult meg, azonban kezdeti támogatást biztosított Gömbös számára a széles néptömegek körében. Mussolini kérésére 1934-ben bemutatott egy határtervezetet, amely azonban az etnikai revíziós elképzeléseken túli területi igényeket is tartalmazott. Miután Gömbös helyzete konszolidálódott, hozzálátott a kezdettől fogva tervezett szerkezetváltás megvalósításához. Az addigi konzervatív-liberális bethleni szisztémához képest irányvonalát az erős jobbranyitás, a modernizáció és az autokratizmus jellemezte. Egy új, diktatórikus, keresztény-nemzeti tekintélyuralmi állam létrehozására törekedett. Az általa véghez vitt intézkedések nagy hatással lettek a későbbi történelmi eseményekre, így a magyar–német viszony alakulására és a magyar szerepvállalásra is a második világháborúban.

A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-II.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.

1945/1946-ban betiltott könyvek
Életrajz
Első kiadás
Történelem, politika