Első kiadás. Biblia' Tárháza, mellyben az Ó és Új Testamentom' könyveinek és részeinek summái, és azokból való épületes rövid tanúságok foglaltatnak, a' Szent Írásnak olvasásáról tanító elöljáró-beszéddel együtt. Frantzia nyelven ki-adta Ostervald Friderich János, magyarra fordította: N. S. P. P. [Némethi Sámuel P. Pr.] A' Felsöbbeknek Engedelmekből.
1. rész:
Az Ó Testomentom' Könyveinek és Részeinek rövid summái, és azokból való tanúságok. Ezen Tárháznak az Ó-Testomentomot bé-foglaló részében a'melly hibák a' nyomtatásban bé-tsúztanak, e következendők, mellyet-is K.O. meg-jobbítani méltóztassál. [30] p. + 919 p. + [3] p.
2. rész:
Az Új Testamentom' Könyveinek és Részeinek rövid summái, és azokból való tanúságok. Az Új Testomentomban az Accentusok körül esett kevés hibákon kívül, mellyeket a' K.O. magától-is el-igazíthat, ezeket az egynéhányakat-is nem akartuk el-titkolni, hanem ide fel jegyeztük, hogy előre meg-lehessen jobbítani. 462 p. + [1] p.
Szerzői ajánlással, elöljáró-beszéddel és csillagozott lábjegyzetekkel kiegészített, valamint fekete-fehér könyvdíszekkel illusztrált kiadás. Az elülső, részben hiányos előzéklapon tollal beírt, dátumozott, korabeli Ex-Libris és bejegyzés, a címlapon tollal beírt névrövidítés és tollal beírt korabeli megjegyzés, a hátulsó előzéklapon kézzel jegyzett bibliai idézet sorai láthatók.
Korabeli bőrkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratos, négybordás, kopott könyvgerinccel, hiányos előzéklappal, mintázott lapélekkel.
A kötet szerzője: Ostervald Friderich János - Johann Friedrich Osterwald (Neuchatel, 1663. november 25. - Neuchatel, 1747. április 14.) református teológus, bibliafordító, teológiai szakíró. A zürichi tanulmányai után Orléansban Claude Pajon-nál, Párizsban Jean Claude-nál és Genfben Louis Tronchi-nél tanult teológiát. 1683-ban a szülővárosában szentelték lelkésznek. Életében igehirdetőként, lelkészként, tanárként és szerzőként nagy befolyásra tett szert. Jean-Alphonse Turrettinivel és Samuel Werenfelsszel együtt megalakította az úgynevezett "Svájci Teológiai Triumvirátust", amely a szigorú kálvinizmussal ellentétben előkészítette a felvilágosodás és a pietizmus gondolatait. Teológiailag bizonyos hajlandóságot mutatott a szocinizmus és az arminianizmus felé is. Számos műve közül a bibliafordítás Pierre-Robert Olivétan által való átdolgozása volt a legismertebb.