Miháltz Pál (1899-1988): Napraforgó konstrukciók 1970 - olaj, farostlemez 70 cm x 100 cm

Tartalom

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus. Munkácsy-díjas, Érdemes Művész. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán előbb Tados-Krenner Viktor és Révész Imre voltak a tanárai, majd 1922-27 között Vaszary János továbbképzős növendéke lett. 1922-ben és 1923-ban ismételten ösztöndíjat kapott a Szinyei Társaságtól. Az 1920-as évek elején sötét tónusú, szinte monochrom hatáson expresszionista munkákat festett és e stílusú alkotásaival szerepelt először a közönség előtt 1924-ben a Főiskola Ifjúsági bemutatóján, az Ernst Múzeumban. 1925-től vett részt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. Résztvevője volt KUT, az UME és a Szinyei Társaság rendezvényeinek, az országos kiállításoknak, a szentendrei művésztelep kollektív kiállításainak, ill. a magyar művészek külföldi bemutatóinak. Tagja volt a Kőszegiek Társaságának, s ennek 1925. évi kőszegi tárlatán kisebb kollekcióval vett részt. 1926-ban más művészekkel együtt a fővárosi Károlyi-palotában volt kollektív tárlata. 1931-ben az Ernst Múzeumban rendezett alkotásaiból gyűjteményes bemutatót. 1959-ben és 1969-ben az Ernst Múzeumban, 1964-ben a Csók Galériában, 1972-ben a Műcsarnokban volt gyűjteményes tárlata. 1927-1928-ban a Fővárosi Iparostanonc Iskola rajztanáraként működött. 1928-1946 között a Műegyetem szabadkézi rajz tanszékének tanársegédje, 1946-1949 között a Magyar Iparművészeti Főiskola alakrajz-tanára volt. 1929-ben Itáliában járt, 1930-tól nyaranta Szentendrén dolgozott. A szentendrei művésztelep tagja lett, és a szentendrei festészet posztimpresszionizmushoz közel álló szárnyához csatlakozott. Miháltz a látványból indult ki, azt alakította át képpé, de ebben az átformálásban nagy szerepet játszott nála a konstruktív szerkesztés is. A finom, halk és lírai színeket szigorú szerkezetbe foglalta bele. Művészeti díjak: a Szinyei Társaság tájképdíja, Munkácsy-díj, a Fővárosi Felszabadulási pályázat festészeti 1. díja, Érdemes Művész, a Szegedi Nyári Tárlat díja, a Hatvani Tájkép-biennále aranydiplomája, Kiváló Művész. 1934-ben, 1937-ben, 1942-ben kitüntető elismerést kapott. Táj- és csendéletképei, valamint lelkivilágát feltáró önarcképei közül többet a fővárosi Magyar Nemzeti Galéria őriz. Ezen kívül művei helyet kaptak minden fontosabb hazai közgyűjteményben. Hagyatékát a szentendrei Ferenczy Múzeum őrzi. "Egy élet regénye" címmel linómetszet-sorozatot adott ki. (ML, Éber, P.D.: Műv. 1969/4, Sz.D.: Műv. 1971/9, D.I.: Műv. 1974/8, FJ) Vissza