Móricz Zsigmond: Sárarany (aláírt példány)
Regény
Szerző
Móricz Zsigmond
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés
, 199 oldal
| Sorozatcím: |
Móricz Zsigmond művei
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
21 cm x 13 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2023-07-23 09:56
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.), 199 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Móricz Zsigmond Művei c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Sárarany. Regény. Írta: Móricz Zsigmond.
A címlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Tizenkettedik kiadás. A szerzőnek a kiadónál megjelent műveinek a könyvlistájával kiegészített kötet. Nyomtatta az Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes, néhol kopott könyvgerinccel, színes, levélmintás, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legismertebb alakja. A Debreceni Református Kollégium tanulója, majd joghallgató. A kisújszállási gimnázium igazgatója, a Debreceni Hírlap segédszerkesztője, óraadó tanár, a kultuszminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselője. Az Újság gyermekrovatának szerkesztője. A Kisfaludy Társaság népdalgyűjtője. 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott számára. Ezt követően indul el az a páratlanul gazdag életmű (novellák, regények, regényciklusok), amivel Móricz Zsigmond, mint író rendelkezik. A Sárarany c. művének egyes fejezeteit 1909-ben kezdte közölni a Nyugat című folyóirat. A cím már előrevetíti a témát, az írói szándék szerint arra utal, hogy civilizálatlan körülmények között a tehetség elsikkad, "sárként használódik el az emberi élet útján". A regény híressé vált örök mottója. "Mi az élet? Sár. És az ember benne? Arany a sárban.
Előszó
Égető meleg nyár van. A sok eső után, amiben nem érhetett a búza, egyszerre borzasztó forróság lett, amely megaszalja a szemet. A kemény, meggondolt parasztok csak megingatják a fejüket, »az isten...
Tovább
Előszó
Égető meleg nyár van. A sok eső után, amiben nem érhetett a búza, egyszerre borzasztó forróság lett, amely megaszalja a szemet. A kemény, meggondolt parasztok csak megingatják a fejüket, »az isten is kitanult már a mesterségiből«, de nem zúgolódnak, nem ijedeznek, nem sápítoznak. Az idő ellen? Azt el kell fogadni, ahogy jön.
Turi Dani a falu felől jött haza. Szép menyecskék utána bámulnak, észre sem veszi már. Gondban fő a feje s néha rá-rábólint a gondolatára. Nagy terveket főz, a hamar meggazdagodó emberek módjára egyre nagyobb vállalatokba fog.
Amint a kiskapun belép a tisztántartott udvarra, föl emel egy eldobott kukoricakórót, míg beér a pitvarba, apróra töri s bent a szabad tűzhely elé veti a többi tüzelőhöz.
A felesége a konyha előtt piroskodik. Ingvállából kiemelkedik gőzölgő fehér sovány válla, nyaka s a babos - kék pendely-szoknya alól, fekete megkopott papucsban mezítlába.
Ahogy az ura belép, visszafordítja az arcát feléje. Irigység és méreg futja el. Persze ezt az embert nem nyúzta le az öt esztendei házasság meg a két gyerek. Neki mindenből csak a java jut. A barnapiros férfi szebb, mint legénykorában volt, mert ő kihízlalta. Bezzeg ő odavan, róla leszopták a húst a puják, meg a sok dolog, meg a sok méreg.
Vissza