Témakörök



Lezárt aukciók


Szladits Károly, Dr.: A magyar magánjog vázlata I-II.

I.: Bevezetés, általános tanok, dologi jog. Személyi és eszmei javak joga/II.: Kötelmi jog, családi jog, öröklési jog

Szerző
Dr. Szladits Károly
Grill Károly Könyvkiadóvállalata (Budapest) ,
Kiadó egészvászon kötés , 897 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Aukció vége:
2025-07-20 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1935-1937, Grill Károly Könyvkiadóvállalata (Győri Hírlap Nyomdai Műintézat Gyorssajtóján, Győr), IV p. + [4] p. + 389 p., V p. + [3] p. + 508 p., ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

A magyar magánjog vázlata I-II. (egységes külön kötetekben). Írta: Dr. Szladits Károly egyetemi professzor.

I. kötet: Bevezetés, általános tanok, dologi jog. Személyi és eszmei javak joga. Ötödik átdolgozott kiadás. Bevezetéssel, fontosabb rövidítések jegyzékével, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A kötet borítója kissé kopott, a gerince javított. Budapest, 1937, IV p. + [4] p. + 389 p.
II. kötet: Kötelmi jog, családi jog, öröklési jog. Negyedik átdolgozott kiadás. Szövegközti, fekete-fehér ábrákkal illusztrált, valamint részletes tartalomjegyékkel és betürendes tárgymutatóval kiegészített kiadás. Budapest, 1935, V p. + [3] p. + 508 p., ill.

Az első kötet címlapján tulajdonosi bejegyzés, valamint mindkét kötet címfedelének belső oldalán Ex-libris címke látható. Nyomattak a Győri Hírlap Nyomdai Műintézat Gyorssajtóján, Győrben.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek aranyozott feliratos, a kiadó emblémájával és dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, néhány oldalon színes és fekete-fehér ceruzás aláhúzásokkal és jelölésekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szladits Károly (Dunaszerdahely, 1871. december 27. – Budapest, 1956. május 22.) jogász, egyetemi tanár, szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait. Diplomájának megszerzése után az Igazságügy-minisztérium törvény-előkészítő osztályán dolgozott. Részt vett az 1901-es magánjogi törvénytervezet teljes előkészítésében. 1908-ban magyar magánjogból egyetemi magántanárrá képesítették. 1917-ben a Budapesti Tudományegyetem hivatalos egyetemi tanárának nevezték ki. A 20. század első felének iskolateremtő személyisége a magyar magánjog-tudományban. Grosschmid Béni követője volt a német–osztrák joghoz fűződő kritikus viszony tekintetében, de nem tartotta helyesnek annak teljes átvételét. Publikációs tevékenységének főbb jellemzői a gondos anyaggyűjtés, a részletes elemzés és az egyértelmű, korrekt kifejezésmód volt. Tudományos munkásságának nagy jelentőségű eredménye a "Magyar magánjog" c. gyűjteményes munka, amelynek főszerkesztője és társszerzője is volt. Részt vett az 1928-as magánjogi törvénytervezet tíz éven át tartó előkészítésében és kidolgozásában. 1942-ben távozott az egyetemről. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett folyóirat-szerkesztői munkássága is jelentős volt. 1914 és 1933 között a "Jogtudományi Közlöny" mellékleteként működő "Magánjogi Döntvénytár" c. időszakos döntvénygyűjteményt szerkesztette, amely korának bírósági döntéseit publikálta, továbbá a "Békejog és Békegazdaság" c. folyóiratot is szerkesztette 1920-1922 között. 1945 után a "Jogtudományi Közlöny"-nek első főszerkesztője, a hágai Állandó Nemzetközi Választottbíróságnak elismert magyar tagja volt.

Előszó

Részlet a könyvből: 1. §. A magánjog fogalma, tárgya és rendszere.*) 1. A magánjog fogalma. Valamely nemzet jogszabályainak összessége két nagy csoportra oszlik: közjogi és magánjogi... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből: 1. §. A magánjog fogalma, tárgya és rendszere.*) 1. A magánjog fogalma. Valamely nemzet jogszabályainak összessége két nagy csoportra oszlik: közjogi és magánjogi szabályokra. E két szabálycsoportot rendesen tartalmuk szerint szoktuk megkülönböztetni: közjognak mondjuk a közületi viszonyok jogi rendjét, magánjognak pedig a magánérdekű, magánéletviszonyok szabályait. Közületi viszonyok azok, amelyek az államhatalom szervezetében és szerveinek működésében nyilvánulnak; magánéletviszonyok pedig az embereknek kapcsolatai egymással abban a körben, amelyben mint magánosok járnak el, vagyis amelyben nem gyakorolnak közhatalmat. A két szabálycsoportnak ez a tartalmi megkülönböztetése a velük érintett érdekek szerint nagyon jó általános jellemzés, de nem olyan fogalmi elhatárolás, amelynek alapján valamely szabálynak köz- vagy magánjogi voltát külső jelekből lehetne felismernünk. Ezt az elhatárolást a kétféle szabály jogi szerkezetében kell keresnünk. Minden jogszabály logikai képlete (sémája) szerint parancs (norma). A jog a maga parancsait túlnyomó részben szankció alá helyezi, vagyis meghatározza a hátrányokat, amelyekkel a jogszabály megszegése jár. A jogszabályok közt már most aszerint lehet különböztetni, hogy kihez szól a jogszabály s kinek a kezébe adja a jog a jogszabály szankcióinak érvényesítését? Az a jogparancs, amelyet az állam a saját szerveihez intéz, mindíg közjogi szabály. A magánszemélyekhez intézett jogi parancsok ellenben kétfélék, aszerint, amint érvényesítésük (szankcióik alkalmazása) valamely közhatalmi szerv akaratától, vagy szintén magánszemély akaratától függ. Ha valamely közhatalmi szervre van bízva a jogszabály érvényesítése, úgy ez megint közjogi szabály. Ezzel szemben magánjogi az olyan szabály, amely magánoshoz szól, más magános érdekében és amelynek érvényesítése az érdekelt (jogosított) magánosnak akaratára van bízva. Magánjogi tehát mind az a jogszabály, amely magánost más magános érdekében oly módon kötelez, hogy érvényesítéséről a másik (a jogosított) magános rendelkezik. Minden más szabály közjogi... Vissza

Tartalom

I. kötet
Bevezetés
A magánjog fogalma, tárgya és rendszere1
A magyar magánjog fejlődésmenete7
Irodalmi utalások23
Általános tanok
A jogszabályok
A jogszabályok eredete (jogforrások, kútfők)26
A magánjogi szabályok szerkezete36
A magánjogi szabályok alkalmazása48
Más jogkerület jogának alkalmazása53
Nemzetközi magánjog
Területközi magánjog
A szabályok megszünése66
A magánjogi szabály elemei69
A jogalanyok
A jogalanyokról általában71
Az ember mint jogalany73
A jogi személy83
A jogtárgyak
A jogok tárgyairól általában93
A dolgokról94
A vagyonról103
A jogi helyzetek
Az alanyi jogok105
Az alanyi jogok védelme. Az igény110
A magánjogi kötelezettség115
Hatalmasságok117
Magánjogi kifogások (Ellenjogok)119
Jogviszonyok120
A magánjogi tényállások
Jogváltozások. Függő jogi helyzetek. Várományok122
A jogok szerzése. Jogutódlás124
A jogi tények főbb csoportjai126
Jogügylet. Szerződés130
A cselekvőképesség136
A jogügyletek létrejötte; különösen a szerződések megkötése145
A jogügyletek alakja153
A jogügyleti akarat valósága156
A képviselet165
A jogügyletek tartalma169
Meg nem engedett jogügyletek
Feltétel és időhatározás
A jogügylet tartalmának kifejtése
A jogügylet érvénytelensége és hatálytalansága176
A jogellenes magatartás181
Az idő, mint jogi tény190
Dologi jog
A dologi jog tárgyköre
A dologi jogok194
A birtok és védelme196
A tulajdonjog
A tulajdonjog fogalma, a rendelkezés korlátai209
A földtulajdon terjedelme220
A tulajdonjog törvényszabta korlátozásai227
A bányajog231
A kisajátítás237
A tulajdon megszerzése általában240
Ingók tulajdonságának szerzése243
Ingatlan dologi jogok szerzése általában. A telekkönyv250
Ingatlan tulajdonának szerzése telekkönyvi bejegyzéssel272
Ingatlan tulajdonának szerzése telekkönyvön kívül283
A tényleges birtokos helyzete, szemben a telekkönyvvel290
Közös tulajdon294
A tulajdonból eredő követelések (tulajdoni igények)302
A tulajdonjog megszűnése307
A korlátolt dologi jogok
A korlátolt dologi jogok fogalma és fajai308
A szolgalmak310
Örökbérleti és építményi jogok322
A zálogjogokról általában325
A kézi, általában ingó zálogjog328
Zálogjog, követelésen vagy más jogon334
A jelzálogjog337
A telki teherjog373
A személyi és eszmei javakon való jogok
A személyi és eszmei javakon való jogokról általában377
A személyiségi jogok378
Az eszmei tulajdon380
Kizárólagos iparjogosítványok388
II. kötet
Kötelmi jog
A kötelmi jog általános tanai
Alapfogalmak
A kötelem fogalma1
A kötelmi jog szabályainak rendszere9
A kötelem keletkezése11
A kötelem tárgya
A kötelmi szolgáltatásról általában33
A szolgáltatás különös nemei38
A kötelem tartalma
Szolgáltatási kötelezettség78
A viszonos kötelem87
A kötelemszegés általában90
Az adós késedelme96
A hitelező késedelme101
A szolgáltatás lehetetlenülése105
A hibás teljesítés111
A szolgáltatás elszegése113
A kötelem alanyagi
Többalanyú kötelmek116
Szerződés harmadik személy javára124
Alanyváltozás a kötelemben128
A kötelem megerősítése, módosítása és megszünése
A kötelem megerősítése137
A kötelem tartalmi módosítása151
A kötelmi viszony ügyleti feloldása és megszüntetése155
Az elévülés173
A kötelmi jog különös része
Áttekintés
Kötelmi tipusok178
Adási kötelmek
Kölcsön181
Ajándékozás184
Adásvétel és csere190
Használati kötelmek
Haszonkölcsön218
Bérlet és haszonbérlet219
A munka jogviszonyai
Szolgálati szerződés238
Vállalkozási szerződés252
Közvetítés, díjkitűzés257
Ügyvitel
Megbízás260
Fogadatlan ügyvitel264
Letét268
Ellátási szerződés271
Kötelmek személy- és vagyonkapcsolatokból
Társaság, közösség273
Alaptalan gazdagodás277
Vagyonfelfedezés. Dolgok felmutatása286
Szerződésen kívüli kártérítés
Tiltott cselekmények286
Vétlen felelősség300
Elvont kötelmek
Tartozáselismerés. Utalvány. Értékpapírok311
Családjog
Házassági jog
A házassági jog forrásai320
Eljegyzés323
Házassági akadályok324
A házasság megkötése335
Érvénytelen házasságok338
A házastársak személyes viszonya egymáshoz349
Házassági vagyonjog355
A házasság megszünése368
Rokonság
Rokonsági kapcsolatok380
A törvényes gyermek jogviszonyai389
A házasságon kívüli gyermek jogállása396
Gyámság és gondnokság
Öröklési jog
Alapfogalmak
Az öröklés fogalma409
Öröklési jogunk forrásai413
Az öröklés előfeltételei414
Az öröklés rendje
Törvényes öröklés417
Végintézkedés tétele436
Végrendeleti öröklés451
Szerződési öröklés463
A végintézkedés hatálytalansága464
Kötelesrész468
Az öröklés joghatásai
Az öröklési juttatás megszerzése480
Hagyatéki tartozások482
Örököstársak viszonya486
Az öröklési igény488
Függelék az öröklési joghoz
Öröklés egyházi személyek után491
Vissza
Tétel sorszám:
420

Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
35.000 Ft Licitek száma: 32



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!