Eötvös József, B.: A XIX. század uralkodo eszméinek béfolyása az álladalomra I.
Jasper, Hügel és Manz
(Bécs)
,
Korabeli egészvászon kötés , 471 oldal
Korabeli egészvászon kötés , 471 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-03-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Bécsben, 1851, Jasper, Hügel és Manz sajátja (ör. Keck és Perier Sándor), IV p. + 471 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A XIX. század uralkodó eszméinek béfolyása az álladalomra I. Írta: B. Eötvös József.
Bevezetéssel, a bevezetéshez írt jegyzetekkel, befejezéssel, jegyzetekkel, igazításokkal és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon tulajdonosi Ex-libris bélyegzés és egy tollal készített számjelzéssel ellátott, ragasztott címke, valamint a címlap hátoldalán egy bélyegzett monogram látható.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan dombornyomott növénymotívumokkal gazdagon díszített, foltos címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes, kopott könyvgerinccel, új előzéklapokkal, az egyik oldalon ceruzás széljegyzettel (316. p.), hiánytalan állapotban.
A szerkesztő, Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Az egyetemi tanulmányait a pesti egyetem bölcselet és történelem szakán végezte. Később ügyvédi vizsgát tett. Fejér megyei aljegyző, a magyar udvari kancellária alkalmazottja, később fogalmazója, az eperjesi kerület táblabírája, magas rangú állami közhivatalnok, a magy. kir. kultusz- és közoktatási minisztere volt. 1836–37-ben beutazza Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket sajátított el. Regényeiben, színdarabjaiban és kedvenc lapjában a "Pesti Hírlapban" hirdette modern, haladó politikai eszméit. Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett. Első országgyűlési beszédében határozottan kiállt a zsidó emancipáció mellett. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a „Kelet népe és Pesti Hírlap” c. röpiratát. Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik elismert vezéralakja.
Bevezetéssel, a bevezetéshez írt jegyzetekkel, befejezéssel, jegyzetekkel, igazításokkal és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon tulajdonosi Ex-libris bélyegzés és egy tollal készített számjelzéssel ellátott, ragasztott címke, valamint a címlap hátoldalán egy bélyegzett monogram látható.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan dombornyomott növénymotívumokkal gazdagon díszített, foltos címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes, kopott könyvgerinccel, új előzéklapokkal, az egyik oldalon ceruzás széljegyzettel (316. p.), hiánytalan állapotban.
A szerkesztő, Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Az egyetemi tanulmányait a pesti egyetem bölcselet és történelem szakán végezte. Később ügyvédi vizsgát tett. Fejér megyei aljegyző, a magyar udvari kancellária alkalmazottja, később fogalmazója, az eperjesi kerület táblabírája, magas rangú állami közhivatalnok, a magy. kir. kultusz- és közoktatási minisztere volt. 1836–37-ben beutazza Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket sajátított el. Regényeiben, színdarabjaiban és kedvenc lapjában a "Pesti Hírlapban" hirdette modern, haladó politikai eszméit. Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett. Első országgyűlési beszédében határozottan kiállt a zsidó emancipáció mellett. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a „Kelet népe és Pesti Hírlap” c. röpiratát. Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik elismert vezéralakja.
Előszó
Az emberek nagy többségének, hogy magát jól érezhesse, mindenekelőtt nyugalomra van szüksége. Valamint a föld még ott is, hol hajdanta vulkánok dühösködtek, kizöldel és virágokat hajt, mihelyest az... TovábbElőszó
Az emberek nagy többségének, hogy magát jól érezhesse, mindenekelőtt nyugalomra van szüksége. Valamint a föld még ott is, hol hajdanta vulkánok dühösködtek, kizöldel és virágokat hajt, mihelyest az erőszakos bomlás elmult: ugy az emberi társaság. Az egyesnek tevékenysége kertté képes átidomítani a sivatagot, és az ember ferde egyenetlen helyen kényelmes házat épit magának, csak tevékenysége ne zavartassék, és arról lehessen meggyőződve, hogy az alap, mellyen laka nyugszik, nem fog ingadozni. Nagy felforgások korszakai ez oknál fogva töméntelen szerencsétlenséget hoznak szükségkép ezer és ezer egyesre; s ha azon pillanatban, midőn a szabadság kivívatott, gyakran csak panaszokat hallani, ha a nép, miután bilincseit széttörte, azon korszakba kivánkozik vissza, midőn még lánczokat viselt: okát távolról sem kell abban keresnünk, mivel az ember - mint rosz kedvében ez vagy amaz mondani szokta - szolgaságra van teremtve, hanem abban, hogy miután az ember csak hasznos munkásság által érezheti magát boldognak, nem nélkülözheti azt sem, mi minden hasznos munkásság alapfeltétele, a nyugalmat; s hogy olly korban, midőn a mi fennált, minden vagy összeroskadt, vagy legalább megrendítetett, sok nagyon nyerhetni ugyan, de még sem annyit, mennyi azon számtalan apró remények pótlására kivántatik, mellyeket az egyes illy alkalommal veszit. VisszaTartalom
| Bevezetés | 1 |
| Jegyzet a bevezetéshez | 33 |
| Korunk vezéreszméi | 45 |
| Hogy a szabadság és egyenlőség eszméi egymással ellenkeznek | 50 |
| Hogy a nemzetiség eszméje a szabadság és egyenlőség fogalmaival ellenkezésben áll | 65 |
| A szabadság és egyenlőség fogalmai azon formában, mellyben felállittattak, nem valósithatók a nélkül, hogy valamennyi létező állodalom fel ne bomlanék | 78 |
| A nemzeti törekvések czélja csak valamennyi tétező állodalom feloszlása által érethetik el | 94 |
| A nemzetiség elve Németországban | 102 |
| Az egyenlőség és szabadság elve, ha divatos értelmében valósulhatna is, kielégitő eredmények nélkül maradna | 112 |
| Külügyek | 140 |
| Törvényhozás | 141 |
| A közigazgatás | 142 |
| Egyéni szabadság | 146 |
| A közterhek | 148 |
| Ha a nemzetiség utáni törekvés czélját is érné, mellyet önmagának kitűzött, még sem elegittetnék ki általa az európai emberiség | 161 |
| Az eszközökről, mellyekről az állodalmak bajainak orvoslását várják | 178 |
| Az általános választásjog közvetlenül gyakorolva | 211 |
| A fegekinti választásjog közvetett módon alkalmazva | 219 |
| A bizonyos cenzushoz kötött választásjog | 234 |
| A porosz választási törvény | 250 |
| A köztársasági államszerkezet, mint eszköz a társadalmat fenyegető veszélyek meggátlására | 260 |
| Milly jövendőnek megyünk elébe | 276 |
| A mult | 279 |
| A jelen | 287 |
| Korunk alapelvei | 287 |
| A jövő | 307 |
| A communismus | 309 |
| A fenálló rend védői | 319 |
| Befejezés | 352 |
| Jegyzetek | 376 |
Tétel sorszám:
102
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
50.100 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |