Pilinszky János válogatott művei (dedikált példány)

Fülszöveg

A Magvető Könyvkiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a 30 év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulástól napjainkig született alkotásait adja közre, száz kötetben.
Pilinszky János aszketikusan sovány életműve a második világháború utáni magyar líra egyik világirodalmi jelentőségű értéke. Komor létélményének apokaliptikus háttere a második világháború mérhetetlen emberi szenvedése, a koncentrációs táborok, a pusztulás és pusztítás dermesztő látványa, amely a katolikus, humanista szemléletű költő a század jóvátehetetlen botrányának nevezett, amit nem lehet elfeledni, s aminek nem lehet többé hátat fordítani. Költészete ugyanakkor az evangéliumi részvét és irgalom ösztönzésére kimondatlan-szelíd polémia is azzal a divatos, adornói elmélettel, mely szerint: "Auschwitz után már nem lehet többé verset írni." Pilinszky János első verseitől, első kötetétől - Trapéz és korlát, 1946 - kezdve a transzcendencia felé gyermeki bizakodással forduló 20. századi ember szenvedésének ad hangot Európa-szerte ismert, nagy verseiben; annak a szenvedésnek, amely szinte megválthatatlanul egyedül érzi magát az örökös magányban. Az irodalmi divatokat, a modern költészetet kísértő forma- és nyelvbontást következetesen elkerülve, igénytelennek tetsző jambusokban s "az önmagában forgó fájdalom nyelvén" (Németh László) fejezi ki későbbi köteteiben is - Harmadnapon, 1959; Rekviem, 1964; Nagyvárosi ikonok, 1970 - a teremtés közönyétől szenvedő creatura létélményének "komor mennyországát". - a 30 év sorozatban megjelenő anyag a költő válogatásában a Szálkák (1972), Végkifejlet (1974) és Kráter (1976) c. kötetek termését is figyelembe veszi. - A versek mellett tartalmazza a kötet a költő két jelentős tanulmányát a 20. századi művészet helyzetéről, és négy színművét. Vissza