Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Kassai Vidor autográf bejegyzésével. Első kiadás. A szinészet könyve. Írta: Egressy Gábor.
A címlapon Jászai Mari férjének, Kassai Vidor színésznek a tollal beírt, saját kezű tulajdonosi bejegyzésével: "Kassai Vidor sajátja 866."
A kötet egykori – feltételezhetően első – tulajdonosa: Kassai Vidor [sz. Kossitzki] (1840-1928) színész, az 1860-as években a Budai Népszínház, majd kisebb vidéki társulatok tagja, 1869-1880-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház, 1880-1898-ig a pesti Népszínház művésze. 1869-ben vette feleségül az akkor 19 éves Jászai Mari színésznőt, házasságuk azonban 1871-ben válással végződött.
Példányunk későbbi, ugyancsak híres és ugyancsak a színművészethez kötődő tulajdonosáról egy beragasztott könyvjegy árulkodik: a címfedél belső oldalán Lendvay Ferenc illusztrált, művészi kivitelű ex librise látható.
A könyv későbbi tulajdonosa: Lendvay Ferenc [más névváltozatban: Lendvai; 1946-ig Léderer] (1919-1998) Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művész, többek közt a Nemzeti Színház rendezője (1949), a József Attila Színház főrendezője (1950-es évek), a Miskolci Nemzeti Színház (1964-69) és a Szegedi Nemzeti Színház (1969-től) igazgatója, az 1970-es években a debreceni Csokonai Színház főrendezője, az 1986-91-ig a kecskeméti Katona József Színház igazgatója.
Nyomtatott Emich Gusztávnál, Pesten.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, aranyozott mintával díszített, sérült könyvgerinccel, több helyen ceruzás széljegyzeteket tartalmazó belívekkel.
A kötet szerzője Egressy Gábor (1808-1866) színész, a Nemzeti Színház első társulatának művésze, a Kisfaludy Társaság tagja, Petőfi Sándor barátja, a Petőfiről fennmaradt, egyetlen hiteles dagerrotípia készítője. Lelkes pártolója volt a színészképzésnek. A halála évében megjelent A szinészet könyve c. műve tanítványainak készült és a tanodai előadásait tartalmazza.
Előszó
Részlet a könyvből:
Általános rész.
I. Tájékozás.
Olykor a bölcsek is tévednek. Midőn Plato és Rousseau a müvészetet az emberi társaságból ki akarták zárni: egyfelől az emberi szellemet akarták legnemesebb jogától megfosztani; másfelől a vágyat és képzeletet az emberi természetből kiirtani. Mert hiszen az ösztön, vágy és képzelet tevékenységét elnyomni annyi volna, mint e tehetségeinket megsemmisiteni. E tevékenység legfönségesebb irányát megtámadni pedig annyi, mint az emberi szellem legistenibb jogát, a gondolat szabadságát támadni meg; vagyis: az emberi méltóság ellen lázadni föl. Ha e bölcsektől az akkori társadalom azt kivánta volna, hogy a jó példával maguk menjenek elől, s embertelenitsék meg legelőbb is önmagukat: azt hiszem, nem kis zavarba jöttek volna.
Vissza
Tartalom
Általános rész.
I. Tájékozás 1
II. A szinészet fogalma 25
III. A szinészet természeti eszközei 28
IV. A közvetlen érzés álláspontja 31
V. Az öntudat álláspontja 34
VII. Eredetiség és modor 37
Tüzetes rész.
I. Nemzeti nyelv, és hang 41
II. A tájhangok 45
III. A kiejtésnek minden idegen vegyülettől meg kell tisztulni 46
IV. A hanglendület 47
"A magyar mondatról" (kivonat Brassai S. munkájából) 49
V. Az értelmi accentus szabályai 56
VI. Azon mondatokról, melyekben egynél több főacentus fordul elő 62
VII. A közbeszőt mondatokról 64
VIII. A kedély accentusa 67
IX. A kérdés hangalakjai 73
X. Az alanyi és elbeszélő költemények előadása 77
XI. A tárgyias, vagy drámai előadás 80
XII. A dráma nyelve és hangja 84
XIII. A hang iskolája.
1. Hangviszonyok 95
2. A lélekzetvétel 101
3. A festő hang 109
XIV. Művészi személyiség. Test idomítás 109
XV. Képalakítás (plastika)
1. Az állás, ülés, járás-kelés, bók és szinpadi illem 114
2. A mozgás szabályozása 117
3. A mozgás kelleme 124
4. A mozgás nemessége 125
XVI. Természeti és erkölcsi állapotok, mint a jellem határozói
1. Nemzetiség 126
2. Életkor 129
3. Véralkat 131
4. Az álom 134
5. Sejtelem és visio 135
6. A látható szellem 137
7. Az őrülés 139
8. A halál 140
9. Vágy és utálat 142
10. Önszeretet és öngyülölet 145
11. A részvét 146
12. Káröröm és irigység 147
13. A tisztelet 148
14. A megvetés 150
15. A képviselet 151
16. A képmutatás 152
17. Az affectálás és érzelgés 154
18. A szerelem 155
19. A gyülölet 157
20. A harag 158
21. Sirás és nevetés 159
XVII. A jellem felfogása 165
XVIII. A jellem alaphangja 168
XIX. Némajáték 172
XX. Egyénités 173
XXI. Szereptanulás 176
XXII. Jellemálcza 184
XXIII. A jelmezről 187
XXIV. Párbeszéd, közjelenet, összehatás 191
XXV. A magánbeszéd 195
XXVI. Szinházi művezetés, szinpadi gyakorlatok 199
Vissza