Maimonidész: Értekezések az isteni igazságosságról, üldöztetésről, megtérésről és feltámadásról...

Előszó

Maimonidész azon ritka zsidó tudósok egyike volt, akinek a társadalmi helyzete lehetővé tette volna valamiféle formális vezetői pozíció elfogadását is; s ez a pozíció zsidó szempontból is teljesen legálisnak minősült volna. Azon ritka személyek közé tartozott, akik nélkül a judaizmus ma biztosan más lenne, mint ahogyan jelenleg ismerjük. Jahúda Ha-Nászin, a Misna szerkesztőjén kívül, nem könnyű más olyan egyéniséget megnevezni az egyiptomi Mózestől Maimoni Mózesig - aki szintén Egyiptomban élt -, akire a fenti jellemzés ugyanígy illene. Bizony ,,Mózestől Mózesig nem támadt olyan, mint Mózes". Ha Maimonidész nem teremtette volna meg a zsidó jog első és máig legteljesebb összefoglalását (a Misné Tórát), nem valószínű, hogy utódainak és műve folytatóinak - R. Jákov ben Asernek, az Arba Turim szerzőjének vagy R. Joszéf Kárónak, a Sulhán Áruh összeállítójának - lett volna Maimonideszben - forradalminak tűnő újításba. Ha Maimonidész nem fektette volna le Tizenhárom hittételével a judaizmus alapvető elméleti alapját, ma nem beszélhetnénk zsidó ortodoxiáról (orthosz + doxosz = igaz hit) a szó valódi értelmében. Ha Maimonidész nem állt volna ki teljes tekintélyével a judaizmus és a tudomány integrációjának eszméje mellett, kevés hely maradt volna a középkori zsidó életforma számára. Maimonidész támogatása nélkül talán mindörökre lehetetlen vállalkozásnak tűnne a judaizmuson belül olyan pozíció kialakítása, amelynek alaptétele, hogy az Örökkévaló azért ruházta fel az embert értelemmel, hogy azt minden körülmények között, független és racionális és racionális módon használja. Ha Maimonidész nem törekedett volna minden módon csökkenteni a messiási eszme túlkapásait, azáltal, hogy a messiási korszakot a lehető legtermészetesebb módon jellemezte, amely minden különösebb isteni beavatkozás nélkül zajlik le a világban, a Rav Kook-féle vallásos cionizmus eszméje is lehetetlenségnek tűnne - függetlenül nehéz lenne a mocsarak lecsapolásában, a civil államrend kiépítésben, a hadsereg megalapításában az 'athalta de-geula' (a megváltás kezdetének) előjeleit felfedezni. Végül, ha Maimonidész nem vázolta volna fel egy univerzális judaizmus látomását, valószínű, hogy a zsidóság ma még széttagoltabb és partikulárisabb jelentség lenne, mint jelenleg. Vissza