Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Paál László festőművész német nyelvű, autográf magánlevele.
A magánlevél végén Paál László tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A levél tárgya: Paál László személyes hangvételű levelében, többek között újévi jókívánságait küldi a címzettnek, valamint említést tesz a közös ismerőseikről és mesél a napirendjéről, hogy minden este 8 és 12 között rajzol, illetve hogy elkezdett franciául tanulni. Paál levelét a Franciaországban, Seine-et-Marne megyében található Barbizonból (Barbizon iskola) írta.
A harmincas évek legjelentősebb francia tájfestői 1836-tól kezdve a fontainebleau-i erdőben, Barbizon közelében kezdtek dolgozni, és munkásságuk "barbizoni iskola" néven vált ismerté a művészettörténelemben. Paál László 1872 őszén telepedett le Párizsban, de az év melegebbik felét Barbizonban, a fontainebleau-i erdőben töltötte.
Tollal írt kézirat hajtogatott, jó állapotú levélpapíron, nyolc oldal terjedelemben.
A levél írója, Paál László (Zám, 1846. július 30. – Charenton-le-Pont, Franciaország, 1879. március 3.) festő, a barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátos egyénisége, Munkácsy Mihály közeli barátja. Elsősorban erdőrészleteket ábrázoló, mély intuícióval és lírai realizmussal festett olajképei jelentősek. Paál 1870 őszén, Eugen Jettel osztrák festő társaságában, egy ösztöndíj segítségével utazott Hollandiába. Bár a fiatalon elhunyt magyar festő tehetségét művésztársai elismerték, és a párizsi Salonon ki is állították, illetve díjazták a festményeit, a szélesebb nagyközönség előtt életében nem vált népszerű és elismert alkotóvá. Neve Magyarországon csak az 1902-ben, a Nemzeti Szalonban megrendezett életmű-kiállításával vált szélesebb körben ismertté.