Kodály Zoltán: A magyar népzene (aláírt példány)
A magyarság néprajza negyedik kötetéből
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
(Budapest)
Kiadói varrott papírkötés , 91 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 91 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 19 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-02-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1937, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomtatása, 91 p., ill. + 1 mell.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző által aláírt példány. Első kiadás. A magyar népzene. Írta: Kodály Zoltán.
A címlapon a szerző, Kodály Zoltán tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Hat, oldalszámozáson belüli, fekete-fehér, feliratozott képtáblával (ebből egy színes) és számos kottákkal illusztrált, valamint a képmellékletek jegyzékével és részletes tartalommutatóval kiegészített kötet. A könyvet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatta, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói emblémás előlappal, az utolsó oldalon a kiadó bélyegzőjével, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
Különálló egyedi melléklet:
Magyar zenei dolgozatok. No.: 10. Szerkeszti: Kodály Zoltán.
Néprajz és zenetörténet. Írta: Kodály Zoltán.
Különlenyomat az Ethnographia - Népélet 1933. évi 1-2. számából.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, sérült, kereskedelmi bélyegzéssel ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, szöveges hátlappal.
Budapest, 1933, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 14 p.
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, zenei szakíró, népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója, valamint az Eötvös Kollégium tagja volt. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták C-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Később Bartók Bélával együtt a zeneakadémia tanára lett. Népdalgyűjtő munkáját Galántán kezdte, majd a környékbeli falvakban folytatta. Egy hónap alatt 150 dallamot gyűjtött össze ezen a Kis-Duna és Vág közti területen. Közülük tizenhármat közread Mátyusföldi gyűjtés címmel az Ethnographia című folyóiratban. Azután a hozzáférhető teljes anyag (mintegy ezer dal) ismeretében elkészült disszertációja: A magyar népdal strófaszerkezete (1906). Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zongorakísérettel ellátva.
A címlapon a szerző, Kodály Zoltán tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Hat, oldalszámozáson belüli, fekete-fehér, feliratozott képtáblával (ebből egy színes) és számos kottákkal illusztrált, valamint a képmellékletek jegyzékével és részletes tartalommutatóval kiegészített kötet. A könyvet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatta, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói emblémás előlappal, az utolsó oldalon a kiadó bélyegzőjével, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
Különálló egyedi melléklet:
Magyar zenei dolgozatok. No.: 10. Szerkeszti: Kodály Zoltán.
Néprajz és zenetörténet. Írta: Kodály Zoltán.
Különlenyomat az Ethnographia - Népélet 1933. évi 1-2. számából.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, sérült, kereskedelmi bélyegzéssel ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, szöveges hátlappal.
Budapest, 1933, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 14 p.
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, zenei szakíró, népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója, valamint az Eötvös Kollégium tagja volt. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták C-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Később Bartók Bélával együtt a zeneakadémia tanára lett. Népdalgyűjtő munkáját Galántán kezdte, majd a környékbeli falvakban folytatta. Egy hónap alatt 150 dallamot gyűjtött össze ezen a Kis-Duna és Vág közti területen. Közülük tizenhármat közread Mátyusföldi gyűjtés címmel az Ethnographia című folyóiratban. Azután a hozzáférhető teljes anyag (mintegy ezer dal) ismeretében elkészült disszertációja: A magyar népdal strófaszerkezete (1906). Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zongorakísérettel ellátva.
Előszó
Ez a tanulmány a „Magyarság Néprajza" számára készült, s annak IV. kötetében jelent meg. Megszabott terjedelme miatt nem bocsátkozhatott annyira a részletekbe, amennyire talán kívánatos lett volna.... TovábbElőszó
Ez a tanulmány a „Magyarság Néprajza" számára készült, s annak IV. kötetében jelent meg. Megszabott terjedelme miatt nem bocsátkozhatott annyira a részletekbe, amennyire talán kívánatos lett volna. Mai tudásunk rövid összefoglalása mellett igyekszik rámutatni arra, amit nem tudunk. Mindazáltal nem lesz fölösleges összefüggésben is áttekinteni a népzenekutatás legközelebbi feladatait. A munka két részre osztható: falusi és könyvtári részre. I. A falusi munka elsősorban gyűjtés. Bár lényegében új anyagra már alig számíthatunk: a meglevőnek alaposabb megismerésére, újabb és pontosabb megfigyelésére, a hiányos szövegek kiegészítésére állandóan szükség van. Mivel még mindig közölnek dallamuktól megfosztott szövegeket, szükséges lesz hangsúlyoznunk, hogy dallam és szöveg egymástól el nem választható, osztatlan egység. A népdal műfaját éppen a szöveg és dallam szerves kapcsolata teszi. Egyik sem teljes mű magában. Puszta szövegek feljegyzése néprajzi szempontból értéktelen. Puszta dallamoké is; de ezt meg sem igen kísérelte senki. Sokan azt hiszik, fonográf nélkül ma már nem érdemes gyűjteni. A fonográf, mint a nagyító üveg, megmutatja a dallam legapróbb, szabad füllel észre sem vehető részleteit. De nincs szükség minden egyes dallam nagyított képére. Jófülű, gyakorlott zenész, ha alaposan áttanulmányozta a fonográffal készült részletes lejegyzéseket, kifogástalan anyagot gyűjthet fonográf nélkül is. Különösen első, felderítő gyűjtésre nem is érdemes a fonográf költségeit kockáztatni. Ha pedig sikerül a sokkal tökéletesebb gramofont bevonni a népzenekutatásba, mint ezt már másutt (Romániában, Bulgáriában) nagy eredménnyel megkezdték, a falujáró kutató fő dolga a felvételre legalkalmasabb egyének kiválogatása lesz. Ez sem történhetik előzetes, alapos gyűjtőmunka nélkül. Leghelytelenebb eljárás, előre le nem jegyzett dallamokat felvenni a fonográfba. Ilyenek utólagos lejegyzése a hengerről nagy nehézséggel jár, szövegük gyakran érthetetlen. De van bőven egyéb tennivaló, amihez nem kell fonográf. Ilyen a tempómegfigyelés. Egy-két fonográf-felvétel alapján valamely dallam hiteles tempóját megállapítani nem lehet. A felvétel tempója nem ritkán egészen más, mint az életé. VisszaFülszöveg
KÉPMELLÉKLETEK JEGYZÉKE.1-2. „Hosszi furugla" készítése bodzafából 17
3. Citerás18
4. Hontmegyei dudások18
5. Somogyi duda 35
6. Lófejes tambura 35... Tovább
Fülszöveg
KÉPMELLÉKLETEK JEGYZÉKE.1-2. „Hosszi furugla" készítése bodzafából 17
3. Citerás18
4. Hontmegyei dudások18
5. Somogyi duda 35
6. Lófejes tambura 35
7. Dudafejek 36
8-11. ,,Hosszi furugla" négy darabból összeillesztve 36
12-14. Citerák 53
15. Tekerő 53
16. Furulyás juhász 54
17. Furulyázó kecskepásztor 71
18. Tekerős 72
19. Klarinétozó legény 72
20. Népi táncjelenet hosszú furulyával 74
21. Verbuválás 81
22. Hosszi furuglás 82
23. Beke István arcképe 82
24. „Hosszi furugla'' 83
25. Dudás 84 Vissza
Tartalom
BEVEZETÉS 5I. ZENEI NÉPHAGYOMÁNY. SZÁJHAGYOMÁNY, ÍRÁSBELISÉG.
A zenekultúra írástalan formája népnél és középosztálynál a XIX. század végéig. A köztudat a népies műdalt tartja népdalnak 9
NÉPIES MŰDAL.
Keletkezése. Szerepe a nemzet életében. Hasonlóságok XV-XVI. századi nyugateurópai jelenségekkel. Néprajzi jelentősége 9
RÉGI DALHAGYOMÁNY.
Megismerésének útja és akadályai. Kölcsey, Goethe 10
DALLAMGYÜJTEMÉNYEK.
Erdélyi János, Bartalus. Ujabb gyűjtések. Bartók könyve. A régi népkultúra zenei maradványai 11
A NÉPHAGYOMÁNY JELENTŐSÉGE.
Felismerése, regeneráló folyamat jele 12
A NÉPHAGYOMÁNY MEGOSZLÁSA.
Életkor, társadalmi, vagyoni állapot, vallás, civilizáltság foka, vidék, nem szerint 13
II. A NÉPZENE ŐSRÉTEGE.
Stílusok. Az ősréteg megállapításának nehézségei. Adatok hiánya 15
KAPCSOLATOK A ROKONNÉPEKKEL.
Egyeztetések cseremisz, votják, csuvas, tatár, mongol dallamokkal. Kvintváltószerkezet. Más ötfokú típusok 15
ÖTFOKÚ DALLAMAINK KELETI EREDETE
Három típus. Más, egyelőre izolált megfelelések. Mindezek a nyugateurópai zenében ismeretlenek, tehát vagy a nyelvvel egy eredetűek, vagy a régi gyökerekből a mai hazában fejlődtek ki 27
III. A MAI NÉPI DALLAM STÍLUSA.
A közismert dallamok többsége visszatérő formájú. Ujabb fejleménynek látszik. Részben nyugateurópai eredetű 28
AZ ÚJ MAGYAR DALLAMFORMA KAPCSOLATA A RÉGIVEL.
Hogyan fejlődhetett a régi kvintváltó formából 30
HANGKÉSZLET.
Lényegében ma is uralkodó az ötfokúság 31
A NÉPIES MŰDAL HATÁSA.
A XIX. század nagy műdaltermése elterjedt a nép közt. Volt is némi hatással forma-elemeire. De a nép saját hagyománya is tovább élt. Ennek szellemében alakítgatja a közé került műdalokat. A műdal hatása szegényedést is jelent 36
IV. GYERMEKDAL ÉS REGÖSÉNEK.
A tipikus gyermekdal hatása az indogermán hexachord. Forma-egysége a kétütemes motívum. Felnőttek dalainak felborulása a gyermeki használatban 39
V. SIRATÓ.
Adatgyűjtés nehézségei. Lényegében rögtönzés, formájában próza-recitatív. Rövidebb, hosszabb típus. Kivételesen verses, állandó szöveg. Virrasztó, búcsúztató 41
VI. NÉPI KÖLCSÖNHATÁSOK.
Átvételek a német, tót, ruthén néphagyományból 45
VII. MŰZENE NYOMAI.
EGYHÁZI ZENE. GREGORIÁN ÉNEK.
Átvételek a gregorián énekből, egyházi népénekből 45
EGYHÁZI NÉPÉNEK.
Egyházi és világi szövegek közös dallama 47
VILÁGI MŰZENE
Régi líránk és epikánk töredékei a nép száján. Dallamuknak gyakran egyetlen forrása a néphagyomány. Ha van írott forrásuk, csak tökéletlen vázlatát adja a dallamnak - Balassa, Dobai, Janóczi énekei. Kádár István, "Argirus", a „Tékozló fiú" töredékei. Egy Volta-dallam? Ujabbkori műzene : Kocsi Patkó, Silberknoll szerzeményei 51
VIRÁGÉNEK.
Üldöztetésének oka: Kryptadia. Más, virág-emlegető dalok. Refrén nyugateurópai eredete? 59
VIII. HANGSZERES ZENE.
A NÉP HANGSZERE.
Magakészítette, gyári hangszerek. Ezeken is játszik népzenét. Cigányok köze a néphagyományhoz. Térfoglalásuk újabb keletű. Az igények növekedtével a letűnő dudások helyét foglalták el. Citera. Furulya, Duda 61
MIT JÁTSZIK A NÉP HANGSZEREIN.
Szöveges dalok. Hangszeres elemek 66
IDEGEN, ISMERETLEN EREDETŰ DARABOK.
Idegen eredetű tánczene. Primitív maradványok. Ujabb műzene 68
IX. NÉPHAGYOMÁNY ÉS ZENEKULTÚRA 73
JEGYZETEK 75 Vissza
Tétel sorszám:
113
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
84.000 Ft
Licitek száma: 127
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |