Benedek Elek: Székely népballadák (A kötetet illusztrálta Jaschik Álmos.)
Szerkesztő
Benedek Elek
Grafikus
Jaschik Álmos
Pantheon Irodalmi Intézet R. T.
(Budapest)
Kiadói varrott papírkötés
, 158 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
19 cm x 13 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1921], Pantheon Irodalmi Intézet Rt. (Globus Nyomdai Műintézet R.-T.), 158 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Székely Népballadák. Összeállította: Benedek Elek.
Szöveg közti, fekete-fehér, egész oldalas rajzokkal és könyvdíszekkel illusztrált, valamint az olvasónak írt szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített székely balladáskönyv. Az illusztrációkat Jaschik Álmos készítette. Az előlapon és a címlapon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a Globus Nyomdai Műintézet R.-T.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos, javított könyvgerinccel, könyvkötő által pótolt papír hátlappal, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Benedek Elek (1859. szeptember 30. - 1929. augusztus 17.) magyar író, mesegyűjtő- és meseíró, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, „a nemzet nagy mesemondója”. 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, "Az Én Újságom" szerkesztésében. Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a "Jó Pajtás" c. közkedvelt és nagy példányszámú gyermeklapnak. Nagy életművel rendelkező, közismert és népszerű szerző. Verseket, színdarabokat, ifjúsági- és leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket, meséket, meseregényeket, verses mondókákat, népszerűsítő helytörténeti népies kiadványokat is írt.
Előszó
AZ OLVASÓNAK
Bokrétát kötöttem a székely népballada-költészet legszebb virágaiból, szeretettel nyújtom át nektek, magyar testvérek. Aki ezt a bokrétát kötötte, e virágok egy részét maga...
Tovább
Előszó
AZ OLVASÓNAK
Bokrétát kötöttem a székely népballada-költészet legszebb virágaiból, szeretettel nyújtom át nektek, magyar testvérek. Aki ezt a bokrétát kötötte, e virágok egy részét maga gyűjtögette ifjúkorában, s keblébe rejtve hozta fel a székely havasok közül az anyaország szívébe. E néhány szál virággal indult „hódító" útjára a tizenhétéves gyermekifjú, s megfutván negyven esztendőnél hosszabb írói pályáját, a szülőhazájába tán örökidőre visszatérő öreg ember e bokrétával búcsúik tőletek... Úgy érzem, hogy tartozom e bokrétával nemcsak magyar testvéreimnek, kik a székely gyermekifjúnak szállást adtak s az esztendők során szívünkbe fogadtak, de tartozom szülőföldemnek is, szülőföldem népének, melynek költészetében gyökeredzik az én olyan-amilyen költészetem. Akarom, lássátok. Magyar testvérek, mely gazdag lelkű nép az én népem, ezidőszerint e világnak minden népe közt a legszomorúbb.
Vissza
Fülszöveg
"Bokrétát kötöttem a székely népballada-költészet legszebb virágaiból és szeretettel nyújtom át nektek, magyar testvérek... Lássátok, milyen gazdaglelkű nép ez s a világ minden népe közül a...
Tovább
Fülszöveg
"Bokrétát kötöttem a székely népballada-költészet legszebb virágaiból és szeretettel nyújtom át nektek, magyar testvérek... Lássátok, milyen gazdaglelkű nép ez s a világ minden népe közül a legszomorúbb.. Vidámsága fölött is ott borong az egetverő zord hegyek közé szorult, életét, földjét, házát védő székelység mélabúja."
Néhai Benedek Elek, kinek ezt a gyűjteményt köszönhetjük, ilyen szívből fakadó szavakkal ajánlja a válogatott székely balladákat az olvasó szeretetébe. Benedek Elek ott nőtt fel a székely havasok közt, de nem kell semmiféle lokálpatriotizmus ahhoz, hogy a népköltészet e drágaköveit értékelni tudjuk. És nem kell hozzá az az aktualitás sem, amely ma kétszeresen drágává tesz szemünkben mindent, ami székely. A világ minden finomlelkű embere át tudná érezni ezeknek a dalos történeteknek a szépségét.
A kötetben megtaláljuk a török császár tömlöcében senyvedő Szilágyi és Hagymási történetét, Júlia Szép Leány históriáját, Kőmives Kelemenné világhírű balladáját. Látjuk Budai Ilonát, hóna alatt kincses ládájával, melyet jobban féltett gyermekeinél, Kádár Katát, a feneketlen tóba vetett jobbágyleányt, Világszép Erzsókot és Kis-Gergő Istvánnét. De a közismert balladákon kívül nem egy olyant, mely éppúgy megérdemli, hogy közkinccsé váljon. Nem is szólva azokról a pajkos, mosolygós, furfangos történetekről, amelyek a székely nép humorát mutatják.
Vissza
Tartalom
Az olvasónak 5
Kőmíves Kelemenné 13
Budai Ilona 19
Julia szép leány 23
Ugron János 27
Molnár Anna 31
Barcsai 37
Szilágyi és Hagymási. (Töredék) 41
Biró Szép Anna 45
A párjavesztett gerlice 51
Világszép Erzsók 53
A legszebb virág 57
Kis Júlia 59
A molnár inasa 63
Betlen Anna 65
Bandi úrfi 69
Szőcs Mári 73
Fogarasi István 75
Kerekes Izsák 79
A megétetett János 83
Szép Ilona 85
Az árva leány 87
Kis Gergő Istvánné 91
Szabó Orzsika 95
A rab legény 101
Három tolvaj legény 105
A székely katona 107
Árva gilicéről 109
A fogoly katona 111
Váradi József 119
A hegyi tolvaj 123
Kis Ilona 127
Három árva 131
Kádár Kata 133
Görög Ilona 139
Biró Máté 147
Vissza