Kubinyi András: Miskolci jobbágykérvények 1563-ból (dedikált példány)
Separatum Annales Musei Miskolciensis de Herman Otto nominati/A Herman Ottó Múzeum évkönyve III.
Herman Ottó Múzeum
(Miskolc)
,
Kiadói ragasztott papírkötés , 6 oldal
Kiadói ragasztott papírkötés , 6 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Miskolc, 1963, Herman Ottó Múzeum (Borsod Megyei Nyomdaipari Vállalat, Miskolc), [69]-74 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Miskolci jobbágykérvények 1563-ból. Írta: Kubinyi András.
Az első oldalon a szerző, Kubinyi András tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "E. bácsinak tisztelettel András".
Separatum. Annales Musei Miskolciensis de Herman Otto nominati. / Különlenyomat. A Herman Ottó Múzeum évkönyve III. Két szöveg közti fekete-fehér képpel illusztrált, valamint német nyelvű összefoglalóval kiegészített tanulmány. Nyomtatta a Borsod Megyei Nyomdaipari Vállalat, Miskolcon.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratozott, a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A tanulmány szerzője, Kubinyi András (Budapest, 1929. január 28. – Budapest, 2007. november 9.) történész, régész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1952-től a Miskolci Állami Levéltárban dolgozott. 1954-től a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársa, 1969-től vezetője lett. Később az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) régészeti tanszékén, majd középkori és kora újkori régészeti tanszékén oktatott, 1990-től pedig átvette a tanszék vezetését. Fő kutatási területe a Mátyás-, illetve Jagelló-kori Magyarország, a középkori várostörténet, valamint a mindennapi élet és az anyagi kultúra története.
Az első oldalon a szerző, Kubinyi András tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "E. bácsinak tisztelettel András".
Separatum. Annales Musei Miskolciensis de Herman Otto nominati. / Különlenyomat. A Herman Ottó Múzeum évkönyve III. Két szöveg közti fekete-fehér képpel illusztrált, valamint német nyelvű összefoglalóval kiegészített tanulmány. Nyomtatta a Borsod Megyei Nyomdaipari Vállalat, Miskolcon.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratozott, a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A tanulmány szerzője, Kubinyi András (Budapest, 1929. január 28. – Budapest, 2007. november 9.) történész, régész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1952-től a Miskolci Állami Levéltárban dolgozott. 1954-től a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársa, 1969-től vezetője lett. Később az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) régészeti tanszékén, majd középkori és kora újkori régészeti tanszékén oktatott, 1990-től pedig átvette a tanszék vezetését. Fő kutatási területe a Mátyás-, illetve Jagelló-kori Magyarország, a középkori várostörténet, valamint a mindennapi élet és az anyagi kultúra története.
Előszó
Részlet: Miskolc fejlődését nagyon elősegítette, hogy a XIV. század közepétől királyi, illetőleg királynéi birtok volt. A földesúri hatalmat ugyan a király nem gyakorolta személyesen, mint a... TovábbElőszó
Részlet: Miskolc fejlődését nagyon elősegítette, hogy a XIV. század közepétől királyi, illetőleg királynéi birtok volt. A földesúri hatalmat ugyan a király nem gyakorolta személyesen, mint a szabad királyi városoknál, hiszen Miskolc csak mezőváros volt, hanem a diósgyőri királyi várnagyok által, mégis, mivel az uralkodók gyakran tartózkodtak Diósgyőrben, ez a közvetett hatalom nem jelentett veszélyt a város szabadságára. A királyi földesúri hatalom magánkézbe jutása katasztrofális lehetett egy mezőváros számára. tekintélyes városok süllyedtek így jobbágyfalu színvonalára. A királynak ugyanis érdekében állott a mezővárosok szabadságának megtartása, a polgárság támaszt nyújthatott neki a feudális anarchia elleni küzdelemben, míg a magánföldesúr szemében ez a szabadság veszélyes volt. Ők csak fejőstehénnek tekintették a városokat, amelyektől minél nagyobb jövedelmeket igyekeztek kicsikarni. Így volt ez Miskolc esetében is, amidőn a XVI. század közepén a diósgyőri uradalom Miskolccal együtt - zálog címén ugyan - Balassa Zsigmond, majd özvegye, Fánchy borbála kezére jutott. Az új földesúr igyekezett hatalmát erősen érzékeltetni Miskolc irányában is. Az Országos Levéltár kamarai levéltárában az NRA sorozat723. sz. csomójában számos kérvénye maradt fenn Miskolcnak, illetve a város polgárainak, amelyeket Fánchyék túlkapásai ellen a királyhoz intéztek. Vissza
Tétel sorszám:
235
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
- Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |