Bársony István: Magyar természeti és vadászati képek
Szerző
Bársony István
Grafikus
Neogrády Antal
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv.-társ.
(Budapest)
Utólagos egészvászon kötés
, 218 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
23 cm x 16 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2018-04-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é.n., Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv.-társ. kiadása (Athenaeum Nyomda, Budapest), 218 p. + [1] p.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Magyar természeti és vadászati képek. Írta: Bársony István.
Neogrády Antal fekete-fehér, egész oldalas és szövegközti képeivel díszített második, átdolgozott kiadás. Nyomtatta az Athenaeum R.-T. könyvnyomdája Budapesten.
Fedlap verzóján D. J. R. nagyméretű, fekete-fehér, alakos-ábrás Ex-Libris címkéje látható.
Utólagos egészvászon kötés aranyozott feliratozású könyvgerinccel, szép, tiszta oldalakkal, hiánytalan állapotban.
A szerző ebben a művében tökéletes látleletét adja annak az állat- és természetszeretetnek, ami a színvonalas magyar vadászírók élvonalába emelte őt.
Előszó
Részlet a könyvből:
Czéltalanúl.
Milyen gyönyörű élni ! . . . Élni szabadon, nem tudva semmitsem nyűgökről, amik helyhez s időhöz kötnek. Átengedni magunkat vágyainknak, amelyeknek semmiféle...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Czéltalanúl.
Milyen gyönyörű élni ! . . . Élni szabadon, nem tudva semmitsem nyűgökről, amik helyhez s időhöz kötnek. Átengedni magunkat vágyainknak, amelyeknek semmiféle törvényök sincsen; amelyek jönnek-mennek, mint a költöző madár, s egynémelyikök úgy elhagy bennünket, hogy nem is jöhet vissza soha többé.
A tavasz eleje százszorossá növeszti ezt a nagy szabadságvágyat. Aki télen át jóleső megnyugvással tudott meghúzódni a zárt falak között s minden örömét megtalálta a fűtött szoba apró kényelmei közepett: márczius felé egyszerre csak belebetegszik abba, hogy milyen felségesen ragyog ott kint a nap, s hogyan tűz ablakára a tavaszi verőfény. Kimondhatatlan, erőszakos vágy szállja meg az embert, hogy kirohanjon valahová, ahol nincsenek határok; ahol legalább a tekintetnek nincs más akadálya, mint a véghetetlen kékség, arra fel, a csillagok birodalma felé.
Vissza
Tartalom
| Céltalanul | 5 |
| Az albicilla | 13 |
| Rókatánc | 22 |
| Éjjel | 32 |
| Pusztai hangulatok | 42 |
| Titkos tanya | 51 |
| Sárga keresztek közt | 61 |
| A rét szivében | 70 |
| Forró levegő | 79 |
| Halálos szerelem | 88 |
| Hajnal a vizen | 97 |
| Galambos kút | 105 |
| Sátrak az erdőben | 115 |
| A vadkan | 124 |
| Téli mozaik | 130 |
| Tolvaj-nyomon | 138 |
| Játék a halállal | 147 |
| Az öngyilkos | 156 |
| Janó | 165 |
| Párbaj a víz partján | 173 |
| Vadászkép ezer év előtt | 181 |
| Almavirág | 190 |
| Szamárrózsa | 198 |
| Őszi kikirics | 205 |
| A madarak királya | 213 |
Vissza