Asztalos Miklós: Jancsó Benedek Emlékkönyv
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1931, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 413 p. + [2] p. + [2] t. + 1 térk. (kihajtható), ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Jancsó Benedek Emlékkönyv. Az EFE "Jancsó Benedek Társasága" megbízásából szerkesztette: Asztalos Miklós.
Címlapképen Jancsó Benedek fekete-fehér, hártyapapírral védett portréjával, egy kihajtható, hártyapapírral védett térképpel, további egy kétoldalas táblával (pénzügyi táblázat), valamint néhány fekete-fehér, szöveg közti ábrával.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
"...Az emlékkönyv az új tudományos társaság első kiadványa gyanánt jelent meg. A társaság maga a sokszor emlegetett, de eddig még fel nem állított magyar kisebbségi kutató intézet feladatkörének ellátását vállalta magára és ezt a célt szolgálja az emlékkönyv is, amely szakavatott férfiak értékes cikkeinek gyűjteménye, a nemzetiségi és kisebbségi kulturális kérdésekről. Aktuális és történelmi cikkeinek sorozatában találkozunk Kolosváry Bálint egyetemi tanár nevével, aki első cikkében megemlékezést írt az emlékkönyvbe Jancsó Benedekről, Teleki Pál gróf volt miniszterelnök, Gagyi Jenő miniszteri osztálytanácsos, Szász Zsombor volt országgyűlési képviselő, Buday Árpád egyetemi tanár, vitéz Nagy Iván, Móricz Miklós, Ajtay Gábor, Barabás Endre és mások írásai érdekes képét adják egyrészt a háború előtti magyar nemzetiségpolitikának, másrészt az elszakított területeiken élő magyar kisebbségek mai létért való küzdelmének..." - (Uj Nemzedék, 1931. május 10./13. évfolyam/105. szám).
Jancsó Benedek (1854-1930) pedagógus, publicista, az MTA levelezőtagja. Az 1910-es években az Országos Szabadoktatási Tanács ügyvezető alelnökeként az állami és egyházi iskolahálózaton kívüli, úgynevezett szabadoktatás népszerűsítőjeként és szervezőjeként tevékenykedett, emellett kisebbségpolitikával és nemzetiségtörténettel foglalkozott. Publicisztikáiban főként ez utóbbi témákkal foglalkozott, különösen az erdélyi román kisebbség politikai-ideológiai mozgalmainak és a román irredentizmusnak a szakértőjeként vált ismertté.
Címlapképen Jancsó Benedek fekete-fehér, hártyapapírral védett portréjával, egy kihajtható, hártyapapírral védett térképpel, további egy kétoldalas táblával (pénzügyi táblázat), valamint néhány fekete-fehér, szöveg közti ábrával.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
"...Az emlékkönyv az új tudományos társaság első kiadványa gyanánt jelent meg. A társaság maga a sokszor emlegetett, de eddig még fel nem állított magyar kisebbségi kutató intézet feladatkörének ellátását vállalta magára és ezt a célt szolgálja az emlékkönyv is, amely szakavatott férfiak értékes cikkeinek gyűjteménye, a nemzetiségi és kisebbségi kulturális kérdésekről. Aktuális és történelmi cikkeinek sorozatában találkozunk Kolosváry Bálint egyetemi tanár nevével, aki első cikkében megemlékezést írt az emlékkönyvbe Jancsó Benedekről, Teleki Pál gróf volt miniszterelnök, Gagyi Jenő miniszteri osztálytanácsos, Szász Zsombor volt országgyűlési képviselő, Buday Árpád egyetemi tanár, vitéz Nagy Iván, Móricz Miklós, Ajtay Gábor, Barabás Endre és mások írásai érdekes képét adják egyrészt a háború előtti magyar nemzetiségpolitikának, másrészt az elszakított területeiken élő magyar kisebbségek mai létért való küzdelmének..." - (Uj Nemzedék, 1931. május 10./13. évfolyam/105. szám).
Jancsó Benedek (1854-1930) pedagógus, publicista, az MTA levelezőtagja. Az 1910-es években az Országos Szabadoktatási Tanács ügyvezető alelnökeként az állami és egyházi iskolahálózaton kívüli, úgynevezett szabadoktatás népszerűsítőjeként és szervezőjeként tevékenykedett, emellett kisebbségpolitikával és nemzetiségtörténettel foglalkozott. Publicisztikáiban főként ez utóbbi témákkal foglalkozott, különösen az erdélyi román kisebbség politikai-ideológiai mozgalmainak és a román irredentizmusnak a szakértőjeként vált ismertté.
Előszó
Már az Emlékkönyv szerkesztésénél arra törekedtem, hogy a néhai tudós legközelebbi munkatársai mellett elsősorban annak a fiatal tudományos és publicista generációnak adjak megnyilatkozási... TovábbElőszó
Már az Emlékkönyv szerkesztésénél arra törekedtem, hogy a néhai tudós legközelebbi munkatársai mellett elsősorban annak a fiatal tudományos és publicista generációnak adjak megnyilatkozási lehetőséget, amely a most mult évtizedben, mintegy a kérdéssel együtt forrva ki, lépett a magyar tudományos és irodalmi élet porondjára. Emlékkönyvünk tehát bizonyos tekintetben a fiatal magyarság szellemi seregszemléje is. Amint Jancsó egész munkássága a tudományos munka és a magasabbrendű publicisztika ideális összetevésének eredménye volt, ágy törekszik az ő szellemének örökségét vállaló Jancsó Benedek-Társaság arra, hogy munkássága egyaránt kiterjedjen a kérdéseknek úgy történeti, illetve elméleti kutatására, mint annak gyakorlati, időszerű vonatkozásban való vizsgálatára is. Amikor tehát Emlékkönyvünk kegyeletesen emlékező része után a közreadott anyagot két részre: történeti és időszerű részre osztottam, külső formában is bizonyságát akartam adni annak, hogy sorainkban egyaránt helyet foglalnak a kérdésnek elméleti, gyakorlati, történeti kutatói és publicistái is s így Jancsó Benedek munkájának egy vonatkozása sem marad árván. VisszaTartalom
| Előszó | 7 |
| Emlékezések | |
| Kolosváry Bálint: Emlékezés Jancsó Benedekre | 13 |
| Gagyi Jenő: Jancsó Benedek Bukarestben | 23 |
| Kozocsa Sándor: Jancsó Benedek az irodalomtörténész | 47 |
| Szalai Béla: Jancsó Benedek és a történetírás | 52 |
| Ifj. Könyves Tóth Kálmán: Jancsó Benedek irodalmi munkásság | 62 |
| Történelmi cikkek | |
| Treml Lajos: A románság őshazája és a kontinuitás | 81 |
| Deér József: A magyar-horváth államközösség kezdetei | 97 |
| Asztalos Miklós: Adatok egy erdélyi imperializmus történetéhez. (Az erdélyi református egyház és iskolák államsegélyének rendezése a Habsburt-uralom kezdetén. 1685-1703) | 132 |
| Albrecht Ferenc: A kiegyezési korszak nemzetiségi politikájának értékítélete | 151 |
| Szabó Pál Zoltán: Délutántúl népe. 1830-1920. | 160 |
| Időszerű cikkek | |
| Teleki Pál gróf: Időszerű nemzetközi politikai kérdések a politikai földrajz megvilágításában | 183 |
| Buza László: Kisebbségi nyelvek szabad használata a magánéletben a kisebbségi szerződések szerint | 203 |
| Ajtai Gábor: A kisebbségek nemzetközi jogvédelme | 216 |
| Szász Zsombor: A kisebbségi jogvédelem fejlődésének útjai | 229 |
| J. B. T.: Az erdélyi magyar kisebbség védelmi a Nemzetek Szövetsége előtt | 235 |
| Buday Árpád: Dacia superior egyeteme (Ghibu Onisifor könyve) | 258 |
| Szász Béla: Önkormányzati törekvések az erdélyi magyar kisebbség szolgálatában | 277 |
| Barabás Endre: A magyar és román kulúrpolitika irányai | 291 |
| Móricz Miklós: Románia tőkepolitikája Erdélyben 1919-1929 között | 321 |
| Kniezsa István: A szláv tudományos élet és a magyarság | 340 |
| Moravek Endre: Csehszlovákia helyzete | 347 |
| vitéz Nagy Iván: A magyarság világstatisztikája | 355 |
| Pongrácz Kálmán: Új Hungária eszméje és a mai fiatalság | 400 |
| D. J.: Sufflay Milán (1879-1931) | 410 |
Tétel sorszám:
020
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
3.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |