| I. kötet | |
| I. | 5 |
| Az Alföld és Nagy-Szalonta | |
| Az Arany-nemzedék | |
| Szülei, gyermekkora, ifjúsága; az első olvasmányok | |
| A collegiumi élet Debrecenben, praeceptor Kis-Újszálláson | |
| A művészi hajlam ébredése, vándor-hetei | |
| Hajótörötten, otthon | |
| Corrector és másodjegyző; házassága, gyermekei | |
| II. | 63 |
| Szilágyi István Szalontán | |
| A Kisfaludy-Társaság munkássága | |
| Fordítási kísérletek | |
| Megyei élet Biharban | |
| Az Elveszett Alkotmány; szatira és paródia | |
| Toldi | |
| Ilosvai és a hagyomány; költői példák | |
| A monda vándor elemei s Toldi történeti alakja | |
| A mű fogadtatása | |
| III. | 141 |
| Új tervek | |
| Vahot és a Pesti Divatlap | |
| Rózsa és Ibolya | |
| Az első kisebb költemények | |
| Petőfi Szalontán | |
| Arany elvei a népies költészetről | |
| Szilágyi tárgyakat ad | |
| Petőfiék őszi látogatása | |
| Shakespeare-fordítások terve | |
| Murányi Ostroma | |
| IV. | 193 |
| Toldi Estéjé-t írja; kiadatlan marad | |
| Az első, népies balladák | |
| Hazafias versek s A Nép Barátja néplap | |
| Lelki kettőssége | |
| Követjelöltség és nemzetőri szolgálat | |
| Petőfi családja Szalontán | |
| Miniszteri fogalmazóság Debrecenben és Pesten | |
| Népköltői tervek | |
| Világos után | |
| II. kötet | |
| V. | 3 |
| Irodalmi állapotok 1850 körül | |
| A Hölgyfutár és Szilágyi Sándor füzetei | |
| Arany hangulata kisebb költeményeiben | |
| Angol költők tanulmányozása | |
| A költői beszély új alakja: Katalin, s a modern eposzé: Bolond Istók I. éneke | |
| A geszti félév | |
| Visszatér Toldi-hoz; a Daliás idők legelső tervei s első dolgozata | |
| Jóka ördöge | |
| Nagy-Kőrösre hívják tanárnak | |
| VI. | 105 |
| Nagykőrös, a város és az iskola | |
| Arany helyzete és hangulata | |
| Befejezi A nagyidai cigányokat | |
| 1852 nyara, Szalontán és Geszten; levélbeli leckéi Tisza Domokosnak | |
| A hún mondakör tanulmánya: Keveháza, Csaba királyfi első dolgozata | |
| VII. | 188 |
| Irodalmi állapotok | |
| Toldi estéje megjelenik; Kemény Zsigmond nézetei a mondáról | |
| A Daliás Idők újabb dolgozata | |
| Az 'eposzi hitel' elmélete, Arany alakító művészete és képzelete; példa: a hún eposz újabb dolgozata (1855-56) | |
| VIII. | 256 |
| Arany a tanári széken | |
| Tankönyvei: olvasókönyve, irodalomtörténeti és poétikai dictatuma | |
| Életmódja, hangulata | |
| Kisebb költeményei és a balladák; megjelenésük és fogadtatásuk | |
| Tudományos dolgozatai | |
| Akadémiai tagsága | |
| Lapot készül indítani; Pestre költözik | |
| III. kötet | |
| IX. | 3 |
| Arany életmódja Pesten | |
| A hatvanas évek elejének hangulata | |
| A Szépirodalmi Figyelő és a Koszorú | |
| Arany kritikai és aesthetikai nézetei | |
| Írói arcképek | |
| A Kisfaludy-Társaság igazgatása | |
| A Shakespeare-fordítások | |
| A magyar Moliére megindítása | |
| X. | 108 |
| Arany elmélete az eposzokról | |
| Belefog Buda Halálába | |
| A krónikák adatai s a költő leleménye | |
| A 'korszerű eposz' és Arany újításai | |
| Az eposzi csodálatos, a jellemek | |
| Hasonlatai | |
| Nyelv, verselés, rím | |
| Toldi Szerelmének új tervén dolgozik | |
| Derültebb kilátás a jövőre | |
| XI. | 173 |
| Az Akadémia megújuló munkássága | |
| Aranyt titoknokká választják | |
| Munkaköre | |
| Leánya halála | |
| Fiának írói munkássága | |
| Az "Összes költemények" megjelenése | |
| Karlsbadban töltött nyarak | |
| Újabb munkái: Aristophanes fordítása; Bolond Istók II. éneke | |
| Folytatja Toldi Szerelmét | |
| Leköszön a főtitkárságról | |
| XII. | 252 |
| Az 'áldott év', 1877 nyara a Margitszigeten | |
| Az "Őszikék", az újabb balladák | |
| Befejezi Toldi Szerelmé-t | |
| A személyek; a két főalak; az előadás | |
| Az utolsó évek, nyelvészeti apróságok | |
| A hún eposz két éneke, 1881 | |
| A halál közelsége; töredékek | |
| Az utolsó napok | |
| Összefoglalás | |