Kornis Gyula: Tudós fejek (dedikált példány)
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, Franklin Társulat kiadása és nyomása, 204 p. + [3] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Tudós fejek. Írta: Kornis Gyula.
A címlapon a szerző, Kornis Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "L-nak igaz szeretettel Gyula."
Kötetvégi tartalomjegyzékkel és könyvreklámokkal. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány kék színnel feliratozott, aranyozott keretdíszes címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, néhány lapon ceruzás széljegyzetekkel és jelölésekkel, hiánytalan állapotban.
Kornis Gyula könyve "az elmúlt évtizedek kiváló magyar szellemeinek plasztikus erővel ható, összefoglaló jellemrajza, világkép a magyar szellemi élet újabb fejlődéséről." (Magyar Pedagógia 51. évf./1-3. sz., 1942, 241. p.)
A kötet szerzője Kornis Gyula (Vác, 1885. december 22. – Budapest, 1958. április 17.) Corvin-koszorú római katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár, politikus, 1940-44-ig a Petőfi Társaság, 1945-ben rövid ideig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. 1927-31-ig Klebelsberg Kuno felelős államtitkára. Elsősorban a magyarországi középiskolák irányításával, kultúrpolitikai törvények előkészítésével, tantervi és iskolaszervezeti kérdésekkel foglalkozott. Konzervatív politikusként szemben állt mindenfajta szélsőséggel. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, 1945 után a kommunista hatalom kitelepíttette. Jelentős a filozófia, a pszichológia és a pedagógia határterületén mozgó tudományos munkássága, írásaiban leginkább kultúr- és történetfilozófiai kérdésekkel foglalkozott.
A címlapon a szerző, Kornis Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "L-nak igaz szeretettel Gyula."
Kötetvégi tartalomjegyzékkel és könyvreklámokkal. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány kék színnel feliratozott, aranyozott keretdíszes címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, néhány lapon ceruzás széljegyzetekkel és jelölésekkel, hiánytalan állapotban.
Kornis Gyula könyve "az elmúlt évtizedek kiváló magyar szellemeinek plasztikus erővel ható, összefoglaló jellemrajza, világkép a magyar szellemi élet újabb fejlődéséről." (Magyar Pedagógia 51. évf./1-3. sz., 1942, 241. p.)
A kötet szerzője Kornis Gyula (Vác, 1885. december 22. – Budapest, 1958. április 17.) Corvin-koszorú római katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár, politikus, 1940-44-ig a Petőfi Társaság, 1945-ben rövid ideig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. 1927-31-ig Klebelsberg Kuno felelős államtitkára. Elsősorban a magyarországi középiskolák irányításával, kultúrpolitikai törvények előkészítésével, tantervi és iskolaszervezeti kérdésekkel foglalkozott. Konzervatív politikusként szemben állt mindenfajta szélsőséggel. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, 1945 után a kommunista hatalom kitelepíttette. Jelentős a filozófia, a pszichológia és a pedagógia határterületén mozgó tudományos munkássága, írásaiban leginkább kultúr- és történetfilozófiai kérdésekkel foglalkozott.
Előszó
Részlet a kötetből: Szellemi arcképfestés A portréfestő figyelmi körének középpontja a fej: a fejen kezd először dolgozni, a koponyaforma és az arc körvonalait iparkodik először... TovábbElőszó
Részlet a kötetből: Szellemi arcképfestés A portréfestő figyelmi körének középpontja a fej: a fejen kezd először dolgozni, a koponyaforma és az arc körvonalait iparkodik először megrögzíteni. Az általános hatás lebeg szeme előtt, aztán fejleszti ki az arc egyes részleteit. A portrén sohasem szabad a mellékes mozzanatoknak, mint a környezetnek, ruhának, ékszereknek, a figyelmet elvonnia. Ha Tiziánnak művét, a II. Fülöp spanyol királynak képét, szemléljük, rögtön a király fejét érezzük rajta uralkodónak, egy akaraterős, tántoríthatatlan, rajongó személyiségnek arcát, noha fényesművű páncélja, az asztalon fekvő bokrétás sisakja, amelyen kezét nyugtatja, nagyon is kínálkoznék arra, hogy figyelmünket azonnal magára térítse. Az irodalmi arcképfestőt is kísérti az a veszedelem, hogy a szellemi fejet rajzolva, a külsőségek járulékos mozzanatait túlságosan kihangsúlyozza, az ábrázolt szellemi fejre való önkénytelen és egységes figyelmi koncentrációt megbontsa. Ahogy a művészi portré csak akkor hatásos, ha egész lényege a fejre összpontosul, még inkább a szellemi arckép, amelynek éppen az a sajátszerű célja, hogy a fejnek gondolatait és lelki hajtóerőit egységesen ábrázolja. VisszaTartalom
| Szellemi arcképfestés | 5 |
| Filozófusok | |
| Bios Theorétikos - Pauler Ákos - Beszéd ravatalnál (1933. július 1-én) | 19 |
| Skolasztika és modern tudomány - Schütz Antal - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián r. tagsági székfoglalója alkalmából (1939. december 18-án) | 22 |
| A nemzetnevelés rendszere - Imre Sándor - Egyetemi működésének harmincadik évfordulójára (1935.) | 26 |
| Filozófia, költészet és élőszó egysége - Ravasz László - Elnöki üdvözlő beszéd a Petőfi-Társaságban tartott székfoglalója alkalmából (1942. március 15-én) | 30 |
| Kultúrfilozófia és neveléselmélet - Prohászka Lajos - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott székfoglalója alkalmából (1941. október 20-án) | 32 |
| Jogászok és közgazdászok | |
| Jog és jellem - Polner Ödön - Üdvözlő beszéd Pozsonyban 1919. március 15-én | 37 |
| A jogtudomány egysége - Ereky István - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián r. tagsági székfoglalója alkalmából (1935. október 21-én) | 41 |
| Jogfejlesztés és történeti érzék - Vladár Gábor - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott székfoglalója alkalmából (1939. május 22-én) | 43 |
| A jogtudós kötelessége - Nizsalovszky Endre - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott székfoglalója alkalmából (1941. február 10-én) | 45 |
| A római jog értéke - Marton Géza - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott székfoglalója alkalmából (1942. április 13-án) | 49 |
| A gazdasági élet tudománya, mint egységes rendszer - Navratil Ákos - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott r. tagsági székfoglalója alkalmából (1940. február 12-én) | 52 |
| Publicisztika és a történelem - Grantz Gusztáv - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott székfoglalója alkalmából (1941. december 15-én) | 56 |
| Történészek | |
| Európai magyar műveltség - Berzeviczy Albert | 61 |
| Nevelés és történelem - Fináczy Ernő - Beszéd ravatalánál (1935. február 28-án) | 121 |
| Történettudomány és történetpolitika - Szekfű Gyula - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott székfoglalója alkalmából (1940. április 22-én) | 124 |
| Művészettörténet és lélekbúvárlat - Hekler Antal - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián r. tagsági székfoglalója alkalmából (1935. február 11-én) | 131 |
| Történelmi ismeretkritika és forráskritika - Madzsar Imre - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott r. tagsági székfoglalója alkalmából (1940. december 16-án) | 134 |
| Történettudomány és szociológia - Hajnal István - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott r. tagsági székfoglalója alkalámból (1940. december 16-án) | 139 |
| Egyháztörténelem és vallástörténelem - Révész Imre - Üdvözlőbeszéd a M. T. Akadémián tartott székfoglalója alkalmából (1936. március 9-én) | 142 |
| Assisi Szent Ferenc történettudományi sugalma - Balanyi György - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott székfoglalója alkalmából (1939. november 13-án) | 144 |
| A leghűségesebb város múltja - vitéz Házy Jenő - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott székfoglalója alkalmából (1939. október 16-án) | 147 |
| Történelmi ismeret és nemzeti önismeret - Bíró Vencel - Üdvözlő beszéd a M. T. Akadémián tartott székfoglalója alkalmából (1942. március 9-én) | 148 |
| A föld, a politika és a történet egysége - Gr. Teleki Pál - Elnöki megnyitó beszéd a M. T. Akadémia II. oszályának 1941. április 7-én tartott ülésén | 151 |
| Filológusok | |
| Magyarság és németség - Bleyer Jakab - Beszéd ravatalánál 1934. december 8-án | 165 |
| Az egyetem embere - Petz Gedeon - Beszéd 70 éves születésnapján tartott egyetemi ünnepélyen (1933. november 24-én) | 170 |
| Irodalomtörténet és irodalmi kritika - Császár Elemér - Beszéd ravatalánál (1940. július 6-án) | 173 |
| A klasszikus gondolkodó-típus a nyelvtudományban - Gombocz Zoltán - Beszéd ravatalánál (1935. május 3-án) | 176 |
| A romantikus gondolkodó-típus a nyelvtudományban - Melich János - 70-ik születésnapjára (1942. szeptember 16-án) | 180 |
Tétel sorszám:
229
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
13.000 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |