Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 139 oldal
Kiadói félvászon kötés , 139 oldal
| Sorozatcím: | Magyar műemlékek |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 29 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1955, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata (Szikra Nyomda, Bp.), 139 p. + [1] p. + [69] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Műemlékek c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Az esztergomi Bakócz kápolna. Írta: Balogh Jolán.
69 fekete-fehér képtáblával illusztrált, név- és tárgymutatóval, valamint tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Szikra Nyomda, Budapesten. A címlapot Szász Ferenc tervezte. A címfedél belső oldalán ex libris-bélyegzés látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány több színnel feliratozott, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Balogh Jolán (Budapest, 1900. augusztus 2. – Budapest, 1988. október 12.) művészettörténész. A Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott művészettörténetből és régészetből, majd 1924-67-ig a Szépművészeti Múzeum munkatársa volt. Szakterületei közé tartozott a reneszánsz művészet, a középkori magyar és külföldi szobrászat, az itáliai-magyar művészeti kapcsolatok, valamint az erdélyi művészet. 1969-ben Herder-díjjal tüntették ki.
69 fekete-fehér képtáblával illusztrált, név- és tárgymutatóval, valamint tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Szikra Nyomda, Budapesten. A címlapot Szász Ferenc tervezte. A címfedél belső oldalán ex libris-bélyegzés látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány több színnel feliratozott, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Balogh Jolán (Budapest, 1900. augusztus 2. – Budapest, 1988. október 12.) művészettörténész. A Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott művészettörténetből és régészetből, majd 1924-67-ig a Szépművészeti Múzeum munkatársa volt. Szakterületei közé tartozott a reneszánsz művészet, a középkori magyar és külföldi szobrászat, az itáliai-magyar művészeti kapcsolatok, valamint az erdélyi művészet. 1969-ben Herder-díjjal tüntették ki.
Előszó
A kápolna története mecénásával, vagy - az egykorú és oly kifejező szóhasználat szerint - "auctorá"-val, Bakócz Tamással kezdődik. Bakócz rendkívüli egyéniség volt, tele felfelé törekvő energiával,... TovábbElőszó
A kápolna története mecénásával, vagy - az egykorú és oly kifejező szóhasználat szerint - "auctorá"-val, Bakócz Tamással kezdődik. Bakócz rendkívüli egyéniség volt, tele felfelé törekvő energiával, nagy éleslátással, irányító-vezetői képességekkel. Olasz mestertől származó medaillonja (1. kép) elevenen szemlélteti energikus vonásait, széles, zömök testalkatát és ezen keresztül súlyos egyéniségét. Pályája is rendkívüli volt. Élete (c. 1442-1521) és egyben mecénásai tevékenysége is nagy ellentéteken keresztül emelkedett fel az elérhető legnagyobb magasságokig. Jobbágy szülőktől származott, de bátyja, Bálint titeli prépost támogatásával a legkitűnőbb nevelésben részesült a krakkói (1463-64), a bolognai (1465) meg a ferrarai egyetemeken. Pályája mindjárt a kezdetén két irányban indult el: az egyházin és a politikain. Az előbbit a veronai Gabriele Rangoni, erdélyi püspök és királyi kancellár (1476-1480) udvarában kezdte meg az 1470-es években, mint titeli prépost folytatta (1480), és a győri (1486), egri (1492) püspökségeken keresztül az esztergomi érseki székbe emelkedett (1497), majd elnyerte a bíbornoki kalapot (1500) és utóbb a konstantinápolyi patriarka címet (1507), sőt 1513-ban, II. Gyula pápa halála után, a pápai trónusra jelölték. Politikai pályafutása nagyjából egyidejűleg kezdődött, éspedig a legjobb helyen, Mátyás király udvarában. A királyi kancelláriában működött, először alacsonyabb fokozatokban, majd 1480-tól kezdődőleg mint királyi titkár (secretarius), azután mint királyi tanácsos (1489), II. Ulászló (1490-1516) és II. Lajos idejében pedig egészen haláláig (1521) a titkos kancellári (secretarius cancellarius 1490 őszén), illetve a titkos és főkancellári (summus et secretarius cancellarius 1491) tisztséget töltötte be. Időközben sikeres birtokpolitikai műveletekkel nagy vagyonra tett szert. Egyrészt mesebeli gazdagsága, másrészt a kancellári tisztség rendkívüli hatalmat biztosítottak számára. A gyenge uralkodó helyett valójában Bakócz kormányozta az országot évtizedeken keresztül. A fényes pályafutásnak azonban árnyoldalai is voltak. Bakócz politikai működése és vagyonszerzése nem egyszer hívta ki mind a kortársak, mint a modern történetírás bírálatát. VisszaTartalom
| I. rész. Szöveg | 5-43 |
| Bevezetés | 5 |
| I. fejezet. A kápolna története | 7-20 |
| A kápolna "auctora", Bakócz Tamás | |
| Bakócz pályafutása - a művelődéstörténeti helyzet | |
| Bakócz mecenási tevékenysége | |
| Az esztergomi kápolna alapítása | |
| A kápolna kincsei | |
| A kápolna birtokai | |
| A kápolna jelentősége | |
| Bakócz szerepe a kápolna építésében | |
| A kápolna méltatása a XVI-XVII. században | |
| A kápolna mint dsámi a török uralom idején | |
| Állapota a visszafoglaláskor | |
| Restaurálása | |
| Története a XVIII. század első felében | |
| Méltatása a XVIII. században | |
| A kápolna mint barokk kegyhely | |
| Barkóczy primás építési tervei és ezek kapcsolata a kápolnával | |
| Méltatása a századfordulón | |
| Rudnay prímás építési tervei | |
| Küzdelem a kápolnáért | |
| Átvitele az új helyére | |
| Története a XIX. században | |
| II. fejezet. A kápolna eredeti állapotának rekonstruálása | 21-28 |
| Források és tervrajzok | |
| A kápolna helyzete a középkori várban | |
| Helyzete az új várban | |
| Alapjai a régebbi épület helyén | |
| Kriptája, alapozása, falazási technikája | |
| Eredeti alaprajza | |
| Eredeti felépítése, szerkezete | |
| Anyaga | |
| Faragványai | |
| Kupolája | |
| Padlózata | |
| Külseje | |
| Homlokzata | |
| Berendezése: az oltár, a stalumsor, a kórus-oldal ajtói és ablaka | |
| Felszerelése | |
| Sekrestyéje | |
| III. fejezet. A kápolna építészettörténeti elemzése | 29-43 |
| A centrális-kupolás épület-típus története Brunelleschitől Giuliano de Sangallóig | |
| A pilaszteres-architravos és a pilléres-archivoltos szerkezet kifejlődése | |
| A közvetlen mintakép | |
| A kupola kifejlődése | |
| A centrális-kupolás épület-típus tökéletes megoldása a kápolnában | |
| A belső díszítés jellegzetességei | |
| Anyaga | |
| A dekoratív faragványok és olasz mintaképeik: a pilaszter-fejek, a pilaszter-lábazatok, a háromszögű sarokmezők, az archivoltok rozettás kazettái, az építészeti tagozatok díszítése, a felirat, a tondo-domborművek | |
| Berendezése: az oltár-lépcsők, az oltár-mensa, a stallumok, a sekrestye-ajtók, a kórus-ablak az angyal-fejes gyámkővel, a sekrestye lavabója, az ampolnás fülke | |
| Egykori homlokzata és annak maradványai | |
| A sarok háromszög domborművének különleges díszítése és annak eredete | |
| Hasonló magyarországi emlékek | |
| Az oltár | |
| Bakócz pecsétje | |
| A kápolna mestere és művének méltatása | |
| A kápolna toszkán kőfaragói | |
| Bakócz kapcsolata Olaszországgal, különösen Toszkánával | |
| Renaissance előzmények Esztergomban | |
| A kápolna kőfaragó műhelyének tevékenysége és hatása | |
| A műhely fejlődése Bakócz Tamás haláláig | |
| A kápolna bronzöntő műhelye | |
| A vasműves műhely | |
| A kápolna építési ideje | |
| A kápolna jelentősége a renaissance építészet, valamint a magyar művészet történetében | |
| Jegyzetek | 45-57 |
| A szövegben előforduló idegennyelvű idézetek magyar fordítása | 59-63 |
| II. rész. Függelék | 65-127 |
| I. A Bakócz kápolna adatai | 67-71 |
| 1. Titulusa | |
| 2. Leírása | |
| 3. Méretei | |
| 4. Anyaga | |
| 5. Feliratai | |
| 6. Állapota | |
| 7. A kápolnához tartozó töredékek | |
| 8. A kápolna története | |
| II. Írott források | 72-110 |
| III. Metszetek és rajzok | 110-120 |
| IV. Bibliográfia. 1823-1954 | 120-127 |
| Képek | |
| III. rész. Mutatók | 129 |
| A képek eredete | 131 |
| Név- és tárgymutató | 133-138 |
Tétel sorszám:
033
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
6.000 Ft
Licitek száma: 22
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |